Az Advanced Micro Devices termékfejlesztési igazgatója, Gina Longoria tegnapi közleményében vázolta fel a vállalat elképzelését a szerverek fejlődéséről. Szerinte a közeljövő kiszolgálóiban a rendszer processzora(i) mellett megannyi grafikus processzor fog osztozni a feladatokon, és ezekbenn akár GPU magok ezerei dolgoznak majd. Az AMD célja, hogy olyan szervermegoldásokat szállítson, amelyekben a CPU-k és GPU-k közösen működtetik az erőforrásigényes, párhuzamos alkalmazásokat.
Mire jó ez a vállalatoknak? | Az AMD szerint a szerverek csak egyre drágábbak lesznek azáltal, hogy teljesítményüket manapság szinte kizárólag a rendszerprocesszor (CPU) fejlesztésével növelik, pedig a grafikus vezérlők processzorai (GPU) sok minden egyébre képesek amellett, hogy asztali gépekben a játékok kinézetét varázsolják szebbé. A kétfajta processzor erejét egybegyúró szerverek a vállalat szerint a kisebb költség mellett jóval hatékonyabbak is lesznek.
A grafikus meghajtók processzorai köztudottan hatékonyabbak egyes tudományos és matematikai feladatok terén, mint a "hagyományos" processzorok, amelyek inkább általános számítási feladatokban teljesítenek jól. Elvétve már ma is léteznek olyan szerverek, amelyek a grafikus processzorok célzott használatával is segítik az összteljesítményt, igaz, ezek eddig leginkább a rivális NVIDIA GPU-ira épülnek. Az Appro szuperszámítógép-gyártó HyperPower Clusterében több ezer szálon fut az adatok feldolgozása, és az összekapcsolt szerverekben Intel CPU-k NVIDIA grafikus processzorokkal együtt végzi el a számításokat. Hasonló megoldást találunk a Tokiói Technológiai Intézet 77,48 teraflopos teljesítményű, Tsubame nevű szuperszámítógépében, amelynek összesen 30 ezer processzormagja van - CPU-k és GPU-k egyaránt.
Érdekes, hogy a hatalmas szuperszámítógépek mellett pont a másik véglet, a játékra vagy éppen grafikai feladatokra alkalmas asztali számítógépek és noteszgépek terén találhatunk olyan megoldásokat, ahol egyes grafikai és multimédiás funkciókat szinte kizárólag a grafikus vezérlő processzora végez, ezzel felszabadítva a rendszer processzorát olyan alkalmazások hatékonyabb futtatására, mint a vírusvédelem vagy a rendszerszoftverek kezelése.
Kényszerű várakozás | Az AMD közleménye szerint a vállalat pont a két véglet közötti piaci rést felmérve döntött úgy, hogy a szerverek terén is általánossá teszi a CPU és a GPU hatékony együttműködésén alapuló rendszereket. Longoria elmondta: az AMD elsődleges fókusza természetesen továbbra is a processzorok fejlesztése lesz - 2011-ben például az Interlagos kódnevű, 16 magos szerverprocesszor megjelenésétől várnak nagy sikereket. Azonban az elkövetkezendő években változhat a trend.
"Ahogy a GPU-k egyre inkább előtérbe kerülnek, egyértelmű lesz, hogy fejlesztésükkel nagyobb teljesítménynövekedés érhető el, mint csupán a CPU-k fejlesztésével" - magyarázta Longoria. - "Addig viszont semmiképpen nem lehet ez elsőrendű fókusz, amíg az alkalmazások többsége nem a párhuzamos feldolgozásra van optimalizálva".
A hibrid szerverek haszna | Az AMD szerint megannyi ilyen alkalmazási területet lehet felsorolni, az arcfelismeréstől és egyéb vizuális alapú biztonsági megoldástól a tömeges képszerkesztésen át a videószerkesztésig. Arra a kérdésre, hogy a hagyományos adatközpontú alkalmazások, mint például az adatbáziskezelők, mennyire profitálhatnak a GPU-teljesítmény növelésétől, Gina Longoria egyelőre nem válaszolt.
Az elméletet mindenesetre szakértők is megerősítették. Dan Olds, a Gabriel Consulting Group vezető elemzője szerint is a GPU a következő lépcsőfok a szerverek fejlődéséhez. A vállalatok egyre több grafikához, vizuálisan is leképezhető analitikához kapcsolódó feladatot bíznak majd a szerverekre, amelyekben sokat számít majd egy, a fentiekhez hasonló hibrid megoldás. Olds szerint azonban az AMD-nek először fel kell építenie a valós piaci igényt, el kell érnie, hogy a vállalatok valóban érezzék, hogy szükségük van erre a megoldásra. Az AMD hagyományosan egy technológia-követő, igényeket kiszolgáló szereplője a piacnak, míg ellenfele, az NVIDIA sokkal erősebb az igények előzetes alakításában, a zászlóvivő típusú fejlesztésekben - magyarázta az elemző.
Eszközök a fejlesztőknek | Gina Longoria szerint erre is megvan már a módszerük, hiszen a fejlesztőket célozták meg az OpenCL szabványhoz kapcsolódó fejlesztőeszközökkel - így egy C nyelvhez hasonló programnyelv és API-k (alkalmazásfejlesztő felületek) segítségével máris nekikezdhetnek olyan alkalmazások megírásának, amelyek a GPU és a CPU együttes kihasználásával gyorsabb működést és nagyobb teljesítményt eredményeznek. Longoria szerint ez a szabvány jóval hatékonyabb, mint a Microsoft által használt DirectX, vagy az NVIDIA CUDA keretrendszere. Az AMD hibrid szerverei az ígéret szerint 2012-ben érkezhetnek - addig pedig kiderül, a piac valóban felkészült-e rájuk.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak