A világ széndioxid-kibocsátásának jelentős részéréért az informatikai eszközök, ezen belül is az energiafaló szerverek felelnek. Mind az új fejlesztések, mind a szolgáltatási trendek azt vetítik előre, hogy ha nem is környezettudatosságból, de költségeik csökkentése céljából a kímélőbb megoldások felé fordulnak a nagyfelhasználók.
Vashegyi Zoltánnak, az Enternet-csoporthoz tartozó adatközpont üzemeltető Proserver Kft. ügyvezető igazgatójának hasonlata szerint a jövőben a hozzájuk hasonló cégek úgy működnek majd, mint egy benzinkút. "Ahogyan az sem érdekel senkit, hogyan készül benzin a nyersolajból, egyetlen ügyfelünknek sem kell tudnia, miként kell hűteni a szervert, vagy mi módon kell a gépterem állandó áramellátását többszörösen biztosító aggregátort üzemeltetni."
Mindeközben a szerverüzemeltetőknek sem mindegy, mennyi lesz az áramszámlájuk. Döbbenetes adatok: a világ szén-dioxid-kibocsátásának 2 százalékáért immár az IT-szektor felel, illetve a szervertermekhez köthető az Egyesült Államok teljes éves áramfogyasztásának 1,5 százaléka. Az energiafaló szerverek lecserélése a környezettudatosság mellett a költségcsökkentésről is szól, hiszen egy gépterem üzemeltetési költségének 80–85 százalékát az energiaszámla adja.
Ideális helykihasználás ■ Ahogyan az olajválság után az addigi benzinfaló autók készítői, úgy egy-két éve a legnagyobb szervergyártók és IT megoldásszállítók is ráéreztek erre a spórolási trendre. Ez a "felhősödéssel", azaz az adatközpontok számának és méretének robbanásszerű növekedésével is egybeesett. A meghatározó szállítók ma olyan megoldásokkal rendelkeznek, amelyekkel előre megtervezhető az adatközpont elrendezése, hűtése és energiaellátása, beleértve a kritikus pontok előrejelzését és a beszerzendő eszközök modellezését.
A magyarországi szerverek számának növekedése, egyúttal az állomány korszerűsítése viszont megtorpanni látszik. A BellResearch elemzése szerint 2004-ben közel 44 ezer kiszolgáló egység működött az országban, 2007-re a számuk már 60 ezer fölé emelkedett, ám a 2008-as 63 ezres darabszám tavalyelőtt már csak pár százzal nőtt. Igaz, a saját gép mellett már számos alternatíva létezik, mint az úgynevezett kolokációs szolgáltatás – amikor a megrendelő saját szerverét külső teremben helyezik el, a szolgáltató pedig a megfelelő háttér infrastruktúrát biztosítja –, a szerverhoszting (a szerverek szolgáltató általi üzemeltetése megosztott, standardizált formában) vagy a szerverbérlet. Sőt, ma már akár a világhálón át, a "felhőből" is igénybe vehetünk olcsó, skálázható szerverkapacitást.
Új modellek ■ Az IDC piackutató cég felméréséből az látszik, hogy a hazai piac érett az új modellek befogadására: 2009-ben már a vállalatok jelentős része vegyes modellben üzemeltette szervereit, azaz a saját terem mellett külső szogláltatót is használt; a kiszervezés a teljes hazai IT szolgáltatási piac közel negyedét, míg a hoszting és a kolokáció 5,5 százalékát adták.
Az elmúlt évet azonban ezzel együtt is felemásnak látják a szolgáltatók:
Szabó Gábor, a 14400 négyzetméteres területtel a legnagyobb közép-európai adatközpontot üzemeltető, a Magyar Telekom-csoporthoz tartozó Dataplex ügyvezető igazgatója szerint tavaly megtorpant a hazai kolokációs piac, annak ellenére, hogy az energiaárakban történt jelentős áresés az ügyfelek számára kedvező feltételeket teremtett. Ezzel párhuzamosan azonban az elmúlt időszakban Magyarország Közép-Európa jelentős távközlési centruma lett, és a nemzetközi cégek egyre nagyobb számban a budapesti központon keresztül kötik össze a különböző országokban található telephelyeiket, ehhez hasonlóan pedig a nagy nemzetközi internetes cégek is egyre gyakrabban innen szolgálják ki az egész régiót.
Továbbra is dinamikusan bővül a magasabb hozzáadott értéket képviselő hosztingpiac – tette hozzá Szabó Gábor, aki szerint az elavult gépparkok lecserélésével egyre több cégnél terjednek a következő években a virtualizált rendszerek, az újabb öt éves csereciklust követően pedig itthon is a felhő alapú szolgáltatások válhatnak dominánssá.
Fellendülésre várva ■ A kereslet fellendülésében bíznak a piac többi szereplői, így a Dataneum, az Invitel, a GTS vagy a Proserver is, amit az elmúlt időszakban felvásárlások és adattermi bővítések jellemeztek. A GTS Hungary például tavaly felvásárolta az egyik jelentős versenytárs Interware-t, a napokban pedig bejelentette, hogy 185 négyzetméterrel bővítette budaörsi adatközpontját, így immár több mint 1600 négyzetméternyi adatközponti kapacitással rendelkezik, és 2011-ben további jelentős fejlesztéseket tervez ezen a területen - tudtuk meg
Szép Tibortól, a szolgáltató stratégiai igazgatójától, aki a következő években 12-15 százalékos növekedésre számít a hazai szerverhoszting piacon.
Hasonlóan derűlátó a 2007-ben megalapított Dataneum is, amely jelenleg mintegy 2200 négyzetméteren kínálja az adatközponti szolgáltatásokat (ezt részben az Invitel bérli, amely innen kínálja saját szerverhoszting szolgáltatásait is), ezt a területet pedig akár többszörösére bővítheti, miután nemrég megvásárolta a második adatközpontjának helyet adó ingatlant, az egykori budapesti Athenaeum nyomda Kozma utcai épületét. Persze a 19 ezer négyzetméteres terület további részét még nem alakították ki előre, inkább a nagyobb ügyfelek egyedileg meghatározott igényei szerint alakítanának ki külön szerverszobákat – mondta el kérdésünkre
Bács Ildikó, a Dataneum értékesítési és marketingigazgatója.
(A cikk szerkesztett változata a Figyelő 2011/4. számában jelent meg.)