A SocialTwist marketingcég rendszeresen monitorozza beépíthető megosztási alkalmazásának adatait. A mostani, 2010-es statisztika a tavaly augusztustól idén júliusig megfigyelt trendeket mutatja.
Az e-mail még nem halott ■ A legfontosabb, egyben nyilvánvaló változás a 2009-es felméréshez képest a közösségi oldalak erősebb jelenléte, bár a megosztások arányát nézve még mindig az elektronikus levél vezet. A mostani 55 százalékos részesedés alig 4 százalékkal kevesebb a tavalyi értéknél. Ehhez képest a közösségi oldalak durván minden negyedik esetben szolgáltattak csatornát a megosztáshoz.
Hatékonyságban, azaz azt vizsgálva, hogy a népszerűsített tartalomra konkrétan hányan kattintottak, már egyértelműen a social media áll az élen. Tízből hat esetben valamelyik közösségi oldal, de ezen belül is elsősorban a Facebook „hozta” az új látogatást. A levél itt már csak 30 százalékot tud felmutatni.
Ami még érdekes, hogy a Twitteren megosztott tartalom nagyságrendekkel több kattintást generál egy átlagos ajánlással, mint bármelyik másik forma. Míg a második legjobb csatorna, a Facebook is „csupán” 2,87 új érdeklődőt képes felmutatni, ugyanez a szám egy twitt esetében meghaladja a 19-et. Azaz a SocialTwist alkalmazásával Twitteren keresztül megosztott ajánlások átlagosan 19 további kattintást eredményeztek.
A megosztott tartalmak által generált forgalom aránya csatornákra bontva (Forrás: SocialTwist)
Mások a játékszabályok ■ A nagy különbség mögött számos motívum húzódhat meg. Egyrészt ha valaki Twitteren (és nem más, alternatív csatornán) keresztül akar valamit népszerűsíteni, akkor az valószínűleg erős jelenléttel, sok követővel rendelkező személy. Másrészt a Twitteren általában azt követik a felhasználók, akik számukra valóban fontos témákkal foglalkoznak. Ez sokkal valószínűbbé teszi, hogy a megosztott tartalom felkelti az érdeklődését.
A Facebookon ezzel szemben a szülőktől, a távoli rokonokon át a munkatársakon keresztül a kocsmacimborákig mindenkit elérünk egy üzenettel, ám ez valószínűleg ismerősi körünk töredékét érdekelheti egyáltalán. Ezt ismerte fel a Facebook, és legutóbbi fejlesztésével már megteremti annak a lehetőségét, hogy könnyen tudjunk speciális érdeklődés, vagy egyéb ismérv szerint kisebb csoportokat alkotni a teljes ismeretségi hálónkból.
Kevesebb információ, több kattintás ■ Még egy egyszerű érvet lehet mondani azzal kapcsolatban, miért is ennyire jó a Twitter átkattintási aránya. A 140 karakteres limit miatt nagyon kevés információt lehet egy twittbe sűríteni, ráadásul a hivatkozás is általában egy rövidített link, ami szintén nem ad útmutatást az url mögött rejlő tartalomról. Így az emberben győz a természetes kíváncsiság, és kattint.
Ugyanez a Facebookon úgy néz ki, hogy csatolhatunk képet, címet, bevezető szöveget is, sőt még külön kommentárt is fűzhetünk az anyaghoz. Ez viszont sokak érdeklődését kielégíti, vagy egyszerűen rájönnek ennyi információból arra, hogy ők erre bővebben nem is kíváncsiak. Bár a Twitter új felülete szintén elment ebbe az irányba, és lehet képeket, videót is csatolni a bejegyzéshez. Ha ez a twitterezők között is elterjed, akkor gyaníthatóan az átkattintási arányok romlani fognak.
Ennek ellenére ez a felmérés jó muníciót adhat a Twitter új vezetőjének abbéli terveihez, hogy a céget a profitábilis működés útjára terelje.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak