A jelentős kiadókat, többek között a News Corporationt és a Times, Inc.-et tömörítő Next Issue Media megbízásából tanulmány készült a nyomtatott lapok és ezek mobil eszközökre, elsősorban táblagépekre fejlesztett változatának üzleti kilátásairól. Az 1800 egyesült államokbeli fogyasztó megkérdezésén alapuló kutatást az Oliver Wyman tanácsadócég készítette, amelyből több érdekes következtetést sikerült levonni az új típusú digitális tartalmak jövőjéről.
3 milliárd ok a fejlesztésre | A tanulmány a táblagépek és egyéb, érintőképernyős mobil eszközök (okostelefonok, netbookok) következő években várható fejlődésére alapozva úgy becsüli, hogy csak az USA területén a magazinok és folyóiratok digitális változatáért bő 3 milliárd dollárt költenek majd a fogyasztók 2014-ben.
Az ilyen tartalmakat fogadni képes készülékek száma az USA-ban jelenleg 32 millió, de ez négy éven belül valószínűleg a hatszorosára (!) fog emelkedni. Jóllehet a tabletboomot elindító iPad-et sok helyen, így hazánkban sem lehet még kapni, de a trendek világszinten is hasonlóan fognak alakulni. A teljes lakossághoz viszonyítva egyelőre még szűk célcsoportot tovább fogja szélesíteni az Apple termékével konkuráló megoldások várható megjelenési dömpingje is.
Nem az ár a lényeg | Különösen érdekes megállapítása a tanulmánynak az, hogy a digitális változattal szemben támasztott elsődleges fogyasztói elvárások között nem az olcsóságot találjuk. Azaz az olvasók hajlandóak akár ugyanannyit fizetni egy táblagépre készített magazinért, mint a papíralapú megoldásért. A lényeg a kiterjesztett lehetőségekben, a személyre szabott funkciókban, a könnyű kezelhetőségben és a papíron elérhetetlen multimédiás tartalmakban van. Hirdetési szempontból szintén vonzó lehet ez a megoldás, hiszen itt a reklámra kattintva azonnal vásárlóvá konvertálható az érdeklődő médiafogyasztó.
A kutatás részletesen foglalkozik azzal is, a nyomtatott lapok kiadói miként tudják ezt az új megjelenési formát beépíteni a hagyományos előfizetésekre épülő üzleti modelljükbe. A felhozott példában a kizárólag nyomtatott változatot kínáló lap előfizetőinél a megújítási arány 55 százalék, míg a digitális megjelenést külön és a nyomtatott változattal közösen is áruló lapnál ugyanez 64 százalékot tesz ki. Igaz, hogy ebben benne van a nyomtatott termék kannibalizációja is. Azaz a fogyasztók egy része kizárólag digitálisan kéri a lapot, ám jelentős az igény a közös megrendelésre is. A teljes elfizetői kör körülbelül 30 százaléka hajlandó lenne az egyenként 1,5 dollárért árult nyomtatot vagy digitális változatért együtt 2 dollárt fizetni.
Érdekes, hogy a férfi és női fogyasztók, sőt a korosztályok között sincs lényeges eltérés a digitális folyóiratok és magazinok megítélésével kapcsolatban. Egyedül az idősebbeknél látszik az, hogy – vélhetően az új technológiák iránti idegenkedésből fakadóan – őket sokkal nehezebb lesz megnyerni.
A tanulmány úgy számol, hogy a már említett termékkannibalizáció negatív hatásait kiszűrve is jól járnak a vonzó digitális változatokkal operáló kiadók. Ha a 2014-re prognosztizált 3,3 milliárdos bevételből levonjuk a print előfizetői állomány lemorzsolódásából adódó kiesést, akkor óvatos becslések szerint is legalább 1,3 milliárddal több marad a médiavállalatoknál, mint jelenleg.
Tényleg megmenekülnek? | Természetesen a témával kapcsolatban rengeteg nyitott kérdés marad ezek után is. Egyfelől érdemes megemlíteni, hogy a tanulmányt kiadói megrendelésre készítették, már pedig a kutatások hajlamosak úgy tálalni a kapott eredményeket, ahogy az a megrendelőnek a legkedvesebb. Ugyanakkor az is tény, hogy a fizetős online tartalmak eladásával láthatóan küzdő angol The Times lényegesen kedvezőbb számokat tudott felmutatni táblagépes változatával. A kezdeti jó start azonban nem garancia arra, hogy az új megoldások iránt fogékony korai felhasználók hullámát további, nagyszámú előfizető fogja követni. Mint ahogy az sem, hogy a digitális lapok előfizetői ugyanolyan márkahűvé válnak majd, ahogy az a tradicionális lapok esetében megfigyelhető volt a múlt században.
Számunkra még nagyobb kérdés, hogy a nem angol nyelvű, szűk potenciális befogadó közönséggel rendelkező országokban, mint amilyen hazánk is, hány magazinnak vagy napilapnak sikerül akkora digitális előfizetői kört toborozni, amekkorával már nyereségesen lehet előállítani a tartalmat.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak