Úgy látszik, akár akarjuk, akár nem, meg kell barátkoznunk a mesterséges intelligencia hétköznapi életünkben való minden korábbinál hangsúlyosabb megjelenésével. Legutóbb a Google Pixel okostelefonjai kapcsán számolhattunk be arról, hogy digitális személyi asszisztenssel gyarapodnak az Android használók. A Google Assistant az Apple Siri és a Microsoft Cortana vetélytársaként komoly hangsúlyt kap a keresőóriás közeljövőre vonatkozó terveiben. Ezt Sunder Pichai, a vállalat CEO-ja sem tagadta: „Az első a mobil világából az első az MI világába tartunk”.

A Google Assistant tulajdonképpen az információkeresést teszi emberközelivé. Segíthet releváns hírek felkutatásában, autózási útvonalak meghatározásában, fel- és lekapcsolhatja az otthoni világítást és így tovább. Számos információhoz – Wikipedia, saját adatbázis stb. – fér hozzá annak érdekében, hogy minél relevánsabb találatot adhasson.

A Microsoft pedig két éve mutatta be Cortanát, a mobil operációs rendszerére készült digitális személyi asszisztenst. Sok tekintetben már most is több, mint például a Siri, amelyik alapvetően egy kérdez-felelek jellegű interakció ellátására alkalmas tudástárként működik. A Microsoft alkalmazása például hozzáfér (ha engedélyezzük) az e-mailekhez, a névjegyzékhez, a tartózkodási helyünkhöz, a naptár tartalmához, és a webes keresési előzményeinkhez, amelyek alapján személyre szabott információkkal képes szolgálni.

Az igazi különlegesség itt abban rejlik, hogy nem egy passzív, hanem proaktív rendszerről van szó, azaz akkor is szól hozzánk, figyelmeztet a családtag születésnapjára, kínál elkerülő utakat dugó esetén és ad időjárás-előrejelzést a tervezett kirándulás előtt, ha azt külön nem kértük tőle. Az Einstein nevű mesterségesintelligencia-projekttől és a beszédfelismerő algoritmusok, valamint a keresőmechanizmus finomításától azt várják a cégnél, hogy digitális asszisztensből egyfajta intelligens "ügynök" válik a Cortanából.

Viva la Resolución!

Ezt az egyre nagyobb mértékben versengő piacot robbanthatja be igazán a Samsung minap levezetett akvizíciója. A dél-koreai elektronikai konszern felvásárolta a Viv Labs startupot, a Viv nevű hangalapú asszisztens mögött álló mesterséges intelligenciát fejlesztő céget. Az akkumulátorblamázs után megtépázott tekintélyű Samsung okostelefonok tulajdonosai így akár majd két ilyen jellegű szolgáltatás közül is választhatnak.

Mire képes a Viv? A hangvezérelt alkalmazás hétköznapi feladatok elvégzését segíti: virágot lehet rendelni általa, hotelszobát foglalni, időjárás-előrejelzésekre keresni és így tovább. Mindezt az ember által beszélt (angol) nyelven, anélkül, hogy szöveget kellene gépelni. Használhatóságát minden bizonnyal az is segítette, hogy a fejlesztővállalatnak az a Dag Kittlaus volt a társalapítója, aki a Siri létrehozásában is részt vett. Utóbbit az Apple vásárolta meg évekkel ezelőtt, amit azóta is erősít fejlesztések és akvizíciók révén.

A megállapodás részleteit nem hozták nyilvánosságra, így azt sem lehet tudni, mekkora összeget áldozott a Samsung a Viv Labs-re. A San Jose székhelyű vállalat egyébként 50 alkalmazottal rendelkezik, őket valószínűleg teljes létszámban átveszik a dél-koreaiak.

A Viv várhatóan nem csak az okostelefonokban fog majd megjelenni, hiszen a Samsung az elektronikai ipar számos területén kínál termékeket. Például alkalmazhatják mosógépek és hűtők esetében is, de akár a vállalat okostévéiben is elérhetővé válhat a mesterséges intelligencia.

Egyesíti erőit a Google, a Facebook és a Microsoft

Az IBM-mel és az Amazonnal együtt fognak össze a techipar óriásai, hogy hatékonyabbá tegyék az MI-t, ha a nagy cégek nem mind külön utakat járnának, hanem legalább alapvető dolgokban egyetértenének ezen a téren.

Ennek felismerése vezetett oda, hogy a fent említett öt nagy techcég létrehozta a Partnership on Artificial Intelligence to Benefit People and Society nevű nonprofit keretrendszert. Elsődleges céljuk a mesterséges intelligencia kutatása, az erre alapuló új technológiákkal kapcsolatos irányelvek létrehozása és az MI nyilvánossággal való megismertetése és elfogadtatása.

Nem lobbicsoportnak szánják a társaságot, ezért vezetésében nem csak a vállalati világból érkezők foglalnak majd helyet, hanem tudósok és etikával és szabályozással foglalkozó specialisták is. További részletek itt.