Több nagy informatikai vállalat is közzétette legfrissebb pénzügyi jelentését, melyekből az derül ki, hogy a veterán harcosok jól alkalmazkodtak a nehéz gazdasági környezethez. A fiatal Google viszont hiába hízott, a befektetők büntettek.
A Microsoft, az IBM, az Intel és a Google is nyilvánosságra hozta legutóbbi negyedévének eredményeit. Miközben az első három, több évtizedes múltra visszatekintő cég az elemzői várakozásokat meghaladó számokat tudott felmutatni, addig a néhány év alatt a semmiből óriássá növő Google mérsékelt bevételével csúnyán kiábrándította a többre vágyó befektetőket.
Vállalati segítség ■ Az eredményekből jól látszik, hogy ugyan a lakossági fogyasztás továbbra sem nevezhető erősnek, a vállalati költések a riasztó makrogazdasági hírek és várakozások ellenére is egészséges növekedést mutatnak.
A Microsoft esetében ez az egyik oldalon a Windows operációs rendszerhez köthető bevételek elmaradásában mutatkozik meg. Az üzletág 6 százalékos éves visszaesése mögött egyrészt a globálisan
gyengélkedő PC-eladások, másrészt a Windows 8 miatti kivárás áll. Ugyanakkor az üzleti alkalmazásokért (például az Office-ért) felelős divízió szűk 3 százalékos növekedést könyvelhetett el, míg a szerverek 12 százalékkal több bevételt generáltak az egy évvel korábbi szinthez képest. Érdekes módon a kifejezetten konzumer kategóriát képviselő szórakoztatási üzletág kimagaslóan jól szerepelt. Többek között az Xbox játékkonzol iránt mutatkozó felfokozott érdeklődés miatt 15 százalékkal több pénzt termelt a cégnek. Az online divízió viszont
továbbra is maradt a veszteséges kategóriában.
A szoftveróriás összbevétele nagyjából megfelelt a 20,8 milliárd dolláros piaci elvárásnak, ám az egy részvényre jutó 0,78 dolláros nyereség két centtel jobbra sikerült az elemzői várakozásokhoz képest. Ennek megfelelően a vállalat papírjai gyorsan erősödtek is 3 százalékot.
I mint iparkodás ■ Nincs ok a panaszra két másik, szintén nagy múlttal rendelkező informatikai mamutnál sem: mind az IBM, mind az Intel biztató adatokkal igazolta, hogy válságban sem feltétlenül lefelé vezet az út.
Az IBM az elmúlt év utolsó negyedévében 29,5 milliárd dollárt szorgoskodott össze, ami 2 százalékkal jobb a tavalyi eredménynél. A profit ennél is jobban alakult, hiszen a cégnél maradó 5,3 milliárd dollár azt jelenti, hogy 4 százalékkal erősebb volt a most zárt periódus a 2010 végi negyedévnél. Az IBM a jó eredményeket elsősorban a szoftverekhez és a szolgáltatásokhoz köthető bevételeknek köszönheti. A hardveres eladások azonban 8 százalékkal elmaradtak az egy évvel korábbi szinttől.
Még az előző két nagyvállalatnál is jobb éven van túl az Intel. A folyamatosan rekordokat döntögető gyártó az összbevétel, az üzemi eredmény és a nettó profit tekintetében is több mint 40 éves történelmének legjobb számait produkálta 2011-ben. Az Intel eredménye azért is komoly teljesítmény, mert a már említett PC-piaci problémák a cégre nézve közvetlen és komoly nehézségeket jelentenek. Ennek ellenére az utolsó negyedévben is sikerült több mint 20 százalékkal nőni, és közel 16 milliárd dollárnyi eladást produkálni. Ebből 3,5 milliárd nettó profitként realizálódik az Intelnél, ami szintén kétszámjegyű előrelépést jelent a 2010-es szinthez képest.
Csalódást okozó bővülés ■ Az ifjú titánokat képviselő Google-nél viszont nem bonthatnak pezsgőt az évzárás sikerére. Bár a növekedési mutatókkal önmagában semmi probléma sincs, az elemzői várakozásoktól azonban több területen is alaposan elmaradt a keresőcég.
A hirdetési partnereknek járó jutalékot nem számítva a vállalat 2011 utolsó negyedévében 8,1 milliárd dollárt keresett. Az érték azonban hiába haladja meg a 2010-es periódus eredményét 28 százalékkal, mivel előzetesen a piaci elemzők ennél lényegesen jobb összbevételt is elérhetőnek tartottak. A konszenzusos 8,4 milliárdos árbevétel és a valóság között nagy szakadék tátong.
A nagyobb probléma viszont az, hogy a nyereségesség az összbevételnél is rosszabbul alakul. A bizonyos egyszeri tételek nélkül számított egy részvényre jutó profit ugyan 75 centet javulva 9,5 dollárra emelkedett, ám ez kis túlzással fényévekre van az elvárt 10,5 dolláros szinttől.
Bevételi oldalon az elmaradásért elsősorban a gyengélkedő európai régiót lehet megemlíteni. Köszönhetően a mobil eszközökön és a feltörekvő piacokon alkalmazott alacsonyabb díjazásnak, az egy kattintásból befolyó átlagos bevétele is 8 százalékot csökkent a Google-nek. Ezt azonban könnyedén ellensúlyozta, hogy az összes hirdetési kattintás körülbelül egyharmadával lett több, mint egy évvel korábban.
A profitráta romlásához a működési költségek emelkedése is nagyban hozzájárult. A korábbi 30 százalékos szintről 32-re emelkedett ezen kiadások összbevételhez viszonyított aránya. A cég az emelkedést az év során végrehajtott bővítéseknek és fejlesztéseknek tulajdonítja, ami szerintük elengedhetetlen a vállalat további fejlődésének biztosításához.
Azonban sem az előremutató fejlesztések, sem a papíron szépen növő bevételek és nyereség nem volt képes arra, hogy meggyőzze a befektetőket a stratégiai helyességéről. A Google papírjainak ára a zárást követő kereskedésben hatalmas, majdnem 10 százaléknak megfelelő mértékben csökkent.