A legnagyobb szoftvergyártó ismét a hardverek területére merészkedik a Surface tablet bejelentésével. Összegyűjtöttük, milyen eredményt hoztak a Microsoft korábbi próbálkozásai.
A Microsoft hétfőn jelentette be
saját márkás táblagépét Los Angelesben, bár a készülékek legfontosabb paramétereiről (mint amilyen a képernyő felbontása vagy a várható bolti ár) nem árult el részleteket. A bejelentés nem előzmények nélküli: a vállalat korábban már megszellőztetett egy érdekes,
két képernyős koncepciómodellt, amelynek végül leállította a fejlesztését,
Steve Ballmer vezérigazgató pedig másfél évvel ezelőtt egy Windows 7-et futtató
HP Slate prototípussal akarta elsöpörni az iPad-et – szerencsére ez a termék sem került soha az üzletekbe.
Ebből most lehet valami ■ A mostani próbálkozás minden bizonnyal szebb jövő elé néz, egyrészt azért, mert a Microsoft már rendelkezik a legújabb mobil eszközökre tervezett operációs rendszerekkel. Másrészt az, hogy a gyártóknak adott szigorú specifikációk mellett saját hardverben is gondolkodik, ezúttal jó ötletnek tűnik: nemcsak ellenőrizheti, de irányíthatja is a platform fejlődését, és nem helyezi a Windows 8-as gépek sorsát az esetenként meglehetősen impotens PC-gyártók kezébe.
A szoftvercégre azonban sosem volt jellemző, hogy partnerek nélkül, egymaga próbált volna teljes megoldásokkal előállni, és ritkaságszámba menő kirándulásai sem mindig végződtek sikeresen a hardverek világában. Az alábbiakban ezekből gyűjtöttünk össze néhányat, anélkül persze, hogy túlzott jelentőséget tulajdonítanánk nekik a Surface tablet karrierjére nézve.
Xbox és Xbox 360 ■ A Microsoft 2001 novemberében debütált a játékkonzol-piacon az első Xboxszal, amely az eladások volumenét tekintve sikeresnek bizonyult, több mint 24 millió példány fogyott belőle. Utódjából, a 2005-ben bemutatott Xbox 360-ból több mint 67 millió darabot értékesítettek. A konzolok sokáig veszteséget termeltek, mivel a Microsoft az ár alacsonyan tartásával próbált piacot szerezni, hogy a sokkal magasabb profitrátájú szoftvereken és kiegészítőkön keressen. Ezt a taktikát a Windows 8 ARM processzorokon futó változatának árazása kizárja, de a saját márkás táblagép esetében bármi lehetséges.
Kinect ■ Az eredetileg az Xbox konzolokhoz fejlesztett mozgásérzékelő 2010-ben jelent meg, és idén januárra már több mint 18 millió darab talált belőle gazdára. Időközben PC-s változatban is kiadták, amely elsősorban már nem a játékosokat, hanem a fejlesztőket és a vállalati felhasználást célozza. A Microsoft teljes ökoszisztémát építene a technológia köré, amelyben a Windows 8-as tabletek is fontos szerepet kaphatnak.
Zune ■ A Microsoft multimédiás piactere és a hozzá tartozó lejátszó 2006-ban, vagyis öt évvel az iPod után mutatkozott be. Sosem szerzett említésre méltó piaci részesedést, mivel az amúgy is későn érkező termékről sugárzott az elképzelés hiánya. Később a Zune hiába fejlődött minőségi médiaplatformmá, a lehetőséget már első megjelenése előtt elszalasztotta – a gyártó az idén megerősítette, hogy elkaszálja a Zune márkanevet, a felhasználókat pedig a Windows Phone-ra való áttérésre bátorította, illetve beharangozta a teljes portfólióján (Windows 8, WP 8, Xbox) elérhető digitális médiaszolgáltatás beindítását. A Surface érkezése némileg hasonlít a Zune indulásához, bár az iPad kihívója semmiképpen sem lóg annyira a levegőben, mint annak idején az iPod reménybeli versenytársa.
Kin ■ A 2010-ben kiadott Kin 1 és Kin 2 telefonok pontosan olyan termékek, amelyekre a "dead on arrival" kifejezést alkalmazzák, vagyis kudarcuk már abban a pillanatban borítékolható volt, ahogy forgalomba kerültek. A készülékeket elvileg a fiatal felhasználóknak kellett volna szétkapkodniuk, akik a Kin segítségével vethették volna magukat az online közösségi életbe. Az eladások viszont annyira tragikusan alakultak, hogy a Microsoft két hónappal megjelenése után ki is vonta őket a piacról. Ezt a sorsot a Surface táblagép minden bizonnyal elkerüli, ám a sikerhez jó döntések és szerencsés egybeesések sorozatára lesz szüksége.
Perifériák ■ A Microsoft eredeti és sokáig egyetlen hardveres termékvonalának indulása még a nyolcvanas évekre datálódik, a billentyűzetek és az egerek mellé időközben a webkamerák is csatlakoztak.
Okostelefonok ■ A Microsoft nem árul saját márkás készülékeket, bár a Nokiával való szoros együttműködése és a Windows Phone általános sikertelensége már-már ebbe a kategóriába sorolja a Lumia családot. Eddig senki sem adott a Microsoft-okostelefonokról vagy a Nokia felvásárlásáról szóló találgatásokra, de a Surface tablet bejelentése után felmerül a kérdés: tervezi-e a szoftvercég, hogy mobil operációs rendszerének jövőjét is hasonló módon egyengesse. Annyi biztos, hogy a Windows Phone-nak záros határidőn belül villantania kell valamit, ha nem akarja magát visszavonhatatlanul beszorítani a mobil operációs rendszerek futottak még kategóriájába, magával rántva a windowsos táblagépeket is.