A hír alapja egy apró alkatrész, amely azonban rövid idő alatt igen nagy felháborodást tudott okozni. Az alábbi képen látható kis csavarról van szó, amelyről néhány napja a nemzetközi szaksajtó legfontosabb szereplői számoltak be, többnyire lesajnálóan vagy támadó hangnemben.

A hír lényege annyi volt, hogy "meg nem nevezett beszállítóktól" kiszivárgott a legújabb iPhone egyik alkatrésze, méghozzá a készülékházat összetartó kis csavar. Ennek feje nem hagyományos, vagy valamilyen sokszöges mélyedéssel készült, hanem egy speciális, aszimmetrikus formát találunk rajta, amelyet csak az Apple szervizeseinek különleges kiképzésű csavarhúzója képes ki- és becsavarni károsodás (és persze a garancia elvesztése) nélkül. A hír napokon belül elterjedt, és újságíróktól önjelölt véleményformálókig mindenki rögtön nekiállt ostorozni az Apple-t, amiért ismét valamilyen saját játékszabállyal bolondítja meg a piacot. Kár, hogy a hír valóságtartalma egészen pontosan nulla.



Jó alapra jó építkezni ■ Napokkal később derült fény arra, hogy a kép nem is egy fizikailag létező tárgyat ábrázol, hanem számítógéppel tervezett modell. Készítői és a hír elterjesztői a Day4 nevű svéd dizájncég szakemberei, akik azt szerették volna demonstrálni, mennyire egyszerű az internet általános eszközei segítségével valósként elterjeszteni egy álhírt.


A készítők álnéven, rövid szöveges körítés mellett a Reddit link- és tartalommegosztó szolgáltatáson tették közzé a csavarról készült fotót, amelyet napokon belül felfedezett magának több Apple-hez kapcsolódó szakmai blog és portál. Ezekről órákon belül elterjedt a világon, és olyan neves publikációkban is tényközlő cikk formájában jelent meg, mint a ReadWriteWeb, a Yahoo News, a Wired vagy a MacWorld. A Day4 csak napokkal később fedte fel a turpisságot, az érintett újságírók pedig nem győzték törölni vagy átírni a kapcsolódó cikkeiket.

A Day4 szerint több fontos faktor szerepet játszott abban, hogy ez a hír valódiként terjedhetett el, és ez jól demostrálja azt is, más esetben is mennyire könnyű lehet teljesen valószerűtlen információkat hihetően elterjeszteni. Az első fontos tényező természetesen az, hogy olyan célpontot kell választani, ami érdekes és folyamatosan a figyelem középpontjában áll - az Apple és az iPhone tökéletes áldozat.

Az időzítés sem mellékes, és a szeptemberre várt új iPhone előtt egy hónappal mindenki sokkal érzékenyebben reagál egy kapcsolódó hírre. Szintén fontos, hogy meglévő érzésekre, gyakorlatokra, trendekre hangolódjon az álhír, ami itt is adott volt, hiszen az Apple hírhedten próbál távol maradni a technológiai fősodortól, és sok egyéb olyan megoldása van, amely arra szolgál, hogy a felhasználók ne tudják szétszerelni, módosítani, személyre szabni a készülékeiket.



Az álhírterjesztés általános szabálya pedig a közösségi megoldások és hírmegosztók használatát magyarázza: az elsődleges hírforrások, vagy blogok önmagukban még alapot adhatnak kétkedésre, ám ha már mindenki erről beszél (és maga a fotó is egy közösségi oldalon bukkan fel, szinte véletlenül és ártalmatlanul), akkor mindenki könnyebben elhiszi. Ehhez jön még a "mindenki hozzátesz egy kicsit" faktor, így a nagy híroldalak már az Apple főhadiszállásáról kiszivárgó hírként közölték a kis csavar fotóját.

Hiszékeny hírgyárak ■ Nem ez az első példa a teljesen alaptalan álhírek valódiként kezelésére. Tavaly a legnagyobb hasonló botrányt egy olyan cikkáradat okozta, amelyben a böngészők és a felhasználók agyi kapacitásának kapcsolatát boncolgatják. Egy állítólagos kutatócég ugyanis sajtóközleményben küldte szét felmérését, mely szerint az Internet Explorer felhasználói jóval kevésbé intelligensek, mint a más böngészőket választók. A szintén sokak által készpénznek vett hír mögött egy kísérletező kedvű "troll" állt, aki egy nem létező kutatócég nevében regisztrált domainnel, és a rajta elhelyezett, profinak tűnő pdf-fel érte el a kívánt hatást.

Hazai példa is akad, amely ráadásul épp egy áprilisi tréfa félreértelmezéséből származik. Főként az online média szokása, hogy április elsején valódinak látszó álhíreket közöl - ezekről azonban a legtöbben tudják, hogy csak a bolondok napja miatti múló őrület termékei. (Reméljük senki sem gondolta például komolyan a Bitport tavaly áprilisi hírcsokrát - a szerk.) Egy országos terjesztésű ingyenes napilap azonban készpénznek vette egy online magazin kifejezetten átlátszó áprilisi tréfáját, és megírta: a Google csődbe megy, és ezt maga April Fooley (szabad fordításban az április bolondja), a cég szóvivője közölte. Méretes botrány lett az ügyből, a Google helyreigazítást kért, az újság pedig a portált vádolta szándékos félrevezetéssel...

Végezetül a mundér becsülete miatt annyit azért szeretnénk aláhúzni, hogy az újságíró is emberből van, így tévedhet. Hibáztunk már mi is, és valószínűleg még fogunk is, amit tehetünk, hogy igyekszünk a fenti példákhoz hasonló kapitális bakikat lehetőség szerint kerülni.