A keresőhirdetések hatékonyságát és egyéb aktivitásokat figyelembe véve a Google előállt egy irdatlan nagy számmal: 54 milliárd dollárral. Szerintük ilyen mértékben élénkítette az amerikai gazdaságot a cég 2009-ben. Mint minden közgazdasági megállapítás, ez is erősen támadható.

A Google-nél nekiálltak, papírt, ceruzát ragadtak, és kiszámolták, mekkora hatással volt keresőjük, az ott elhelyezett hirdetések, illetve a nonprofit szervezetek számára jutatott adományok az Egyesült Államok gazdaságára.

A szabadon letölthető dokumentáció államokra bontva elemzi a Google gazdaságélénkítő szerepét. Minden területhez egy-egy sikersztorit mellékelve. A könnyebb fogyaszthatóság kedvéért egy videó is felkerült a cég blogjára, amelyben elmagyarázzák, hogy is jött ki az 54 milliárd dolláros végső szám.

Feltéve, hogy mindenki normális | Hal Varian, a cég vezető gazdasági szakembere elsőként az AdWordsben elhelyezett hirdetések hatékonyságát vizsgálta. Tapasztalatai szerint a hirdetők minden elköltött dollárból kétdollárnyi profitot tudnak realizálni. Ezt arra alapozza, hogy a vállalkozások racionálisan döntenek, és csak annyit hajlandók fizetni a hirdetésért, ami átlagosan ekkora megtérülést hoz. A racionális viselkedés a közgazdaságtan egyik meghatározó feltevése, azonban már számos esetben sikerült ennek ellenkezőjét bizonyítani. Jelen példánál könnyen elképzelhető egy olyan szituáció, amikor a hirdető nem gazdasági, hanem emocionális alapon hoz döntést. Mert például mindenképpen az első helyen akarja látni a hirdetését, vagy hajlandó túlfizetni a megjelenést csak azért, hogy a legnagyobb konkurencia ne, vagy rosszabb helyen szerepeljen stb.

A második, az elsőnél lényegesen kisebb tétel a fenti hirdetéseket elhelyező tartalmi oldalak számára kifizetett összeg, ami értelemszerűen egy az egyben számolható bevétel-növekedésként az érintett cégeknél. A befolyt összegből továbbadott részesedés pontos arányát egyébként épp a napokban hozta nyilvánosságra a cég.

PR a PR-ben | A 52 milliárdos gazdaságélénkítés harmadik összetevőjeként a Google által adományozott hirdetési lehetőség szerepel, amit egyes kiválasztott nonprofit szervezeteknek, alapítványoknak kínál fel a cég. Ez persze inkább csak önreklám az önreklámban, hiszen a teljes összeghez viszonyítva ez a kerekítési hibahatár alatt marad.

Végül itt van az utolsó, egyben legérdekesebb elem: magának a Google keresőnek a gazdaságra gyakorolt ösztönző hatása. Varian itt különböző független szakértőkre hivatkozva azzal az alapfelvetéssel indít, hogy amennyiben egy fizetett hirdetés mellett a normál keresőtalálatok között is szerepel ugyanannak a cégnek az oldala, akkor azt 5,3-szer annyian kattintják le átlagban, mint magát a hirdetést. Ezt önmegtartóztató módon 5-re kerekíti a Google főközgazdásza, majd további engedményt tesz azzal, hogy az ilyen találatok bevétel-generáló hatását a direkt hirdetések 70 százalékára saccolja. Így végül arra a megállapításra jut, hogy minden AdWordsben elköltött dollárból 9 dollár haszna van a vállalatoknak, azaz 8 dollár nettó profit keletkezik.

Mivel ez az utolsó tétel adja a teljes összeg túlnyomó részét, érdemes elgondolkodni azon, hogy milyen alapon köti össze a Google a fizetett hirdetésekből és a normál keresőtalálatokból keletkező bevételt. A legfinomabban úgy fogalmazhatnánk, hogy meglehetősen zavaros és bizonytalan faktoroktól hemzseg a számítás ezen része, ami az egész procedúra értelmét megkérdőjelezi.

Máshol is hasznosult volna | Végül azt érdemes figyelembe venni, hogy ha minden úgy van, ahogy a Google számolta, az akkor sem azt jelenti, hogy a vállalat nélkül ennyivel kevesebb lett volna az USA GDP-je. Hirdetni ugyanis más keresőszolgáltatóknál is, egyéb csatornákon is lehet. Ha úgy tetszik, minden Google-nél elköltött dollár felfogható az alternatív megoldásokat kínáló cégek elmaradt bevételeként. Pedig ilyen számításokkal valószínűleg máshol is elő tudnának rukkolni, azaz ott ennyivel kevesebb lehetőség adódott a gazdaság – nagyságrendileg hasonló volumenű – élénkítésére.


A Google kiszámolta, mennyit keresett az USA-nak

 

A keresőhirdetések hatékonyságát és egyéb aktivitásokat figyelembe véve a Google előállt egy irdatlan nagy számmal: 54 milliárd dollárral. Szerintük ilyen mértékben élénkítette az amerikai gazdaságot a cég 2009-ben. Mint minden közgazdasági megállapítás, ez is erősen támadható.

 

A Google-nél nekiálltak, papírt, ceruzát ragadtak, és kiszámolták, mekkora hatással volt keresőjük, az ott elhelyezett hirdetések, illetve a nonprofit szervezetek számára jutatott adományok az Egyesült Államok gazdaságára.

 

A szabadon letölthető dokumentáció államokra bontva elemzi a Google gazdaságélénkítő szerepét. Minden területhez egy-egy sikersztorit mellékelve. A könnyebb fogyaszthatóság kedvéért egy videó is felkerült a cég blogjára, amelyben elmagyarázzák, hogy is jött ki az 54 milliárd dolláros végső szám.

 

Hal Varian, a cég vezető gazdasági szakembere elsőként az AdWordsben elhelyezett hirdetések hatékonyságát vizsgálta. Tapasztalatai szerint a hirdetők minden elköltött dollárból két dollárnyi profitot tudnak realizálni. Ezt arra alapozza, hogy a vállalkozások racionálisan döntenek, és csak annyit hajlandók fizetni a hirdetésért, ami átlagosan ekkora megtérülést hoz. A racionális viselkedés a közgazdaságtan egyik meghatározó feltevése, azonban már számos esetben sikerült ennek ellenkezőjét bizonyítani. Jelen példánál könnyen elképzelhető egy olyan szituáció, amikor a hirdető nem gazdasági, hanem emocionális alapon hoz döntést. Mert például mindenképpen az első helyen akarja látni a hirdetését, vagy hajlandó túlfizetni a megjelenést csak azért, hogy a legnagyobb konkurencia ne, vagy rosszabb helyen szerepeljen stb.

 

A második, az elsőnél lényegesen kisebb tétel a fenti hirdetéseket elhelyező tartalmi oldalak számára kifizetett összeg, ami értelemszerűen egy az egyben számolható bevétel-növekedésként az érintett cégeknél.

 

A 52 milliárdos gazdaságélénkítés harmadik összetevőjeként a Google által adományozott hirdetési lehetőség szerepel, amit egyes kiválasztott nonprofit szervezeteknek, alapítványoknak kínál fel a cég. Ez persze inkább csak önreklám az önreklámban, hiszen a teljes összeghez viszonyítva ez a kerekítési hibahatár alatt marad.

 

Végül itt van az utolsó, egyben legérdekesebb elem: magának a Google keresőnek a gazdaságra gyakorolt ösztönző hatása. Varian itt különböző független szakértőkre hivatkozva azzal az alapfelvetéssel indít, hogy amennyiben egy fizetett hirdetés mellett a normál keresőtalálatok között is szerepel ugyanannak a cégnek az oldala, akkor azt 5,3-szer annyian kattintják le átlagban, mint magát a hirdetést. Ezt önmegtartóztató módon 5-re kerekíti a Google főközgazdásza, majd további engedményt tesz azzal, hogy az ilyen találatok bevétel-generáló hatását a direkt hirdetések 70 százalékára saccolja. Így végül arra a megállapításra jut, hogy minden AdWordsben elköltött dollárból 9 dollár haszna van a vállalatoknak, azaz 8 dollár nettó profit keletkezik.

 

Mivel ez az utolsó tétel adja a teljes összeg túlnyomó részét, érdemes elgondolkodni azon, hogy milyen alapon köti össze a Google a fizetett hirdetésekből és a normál keresőtalálatokból keletkező bevételt. A legfinomabban úgy fogalmazhatnánk, hogy meglehetősen zavaros és bizonytalan faktoroktól hemzseg a számítás ezen része, ami az egész procedúra értelmét megkérdőjelezi.

 

Végül azt érdemes figyelembe venni, hogy ha minden úgy van, ahogy a Google számolta, az akkor sem azt jelenti, hogy a vállalat nélkül ennyivel kevesebb lett volna az USA GDP-je. Hirdetni ugyanis más keresőszolgáltatóknál is, egyéb csatornákon is lehet. Ha úgy tetszik, minden Google-nél elköltött dollár felfogható az alternatív megoldásokat kínáló cégek elmaradt bevételeként. Pedig ilyen számításokkal valószínűleg máshol is elő tudnának rukkolni, azaz ott ennyivel kevesebb lehetőség adódott a gazdaság – nagyságrendileg hasonló volumenű – élénkítésére.

A Tesla bármelyik másik márkánál több halálos balesetben érintett

Az elmúlt években gyártott járműveket vizsgálva kiderült, hogy az amerikai utakon a Teslák az átlagosnál kétszer gyakrabban szerepelnek végzetes ütközésekben a megtett mérföldek arányában.
 
Ezt már akkor sokan állították, amikor a Watson vagy a DeepMind még legfeljebb érdekes játék volt, mert jó volt kvízben, sakkban vagy góban.
Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.