A mobilgyártó szerdán jelentette be, hogy globális átszervezés keretében összesen 4 ezer dolgozójától válik meg, köztük a komáromi gyár 2300 munkavállalójától.
A Nokia sajtóközleményben tudatta, hogy Komáromból, a mexikói Reynosából és a finn Salóból a Nokia ázsiai gyáraiba helyezik át az okostelefonok gyártását, ezért a három országban összesen 4 ezer dolgozótól válnak meg. Az átszervezés a jelenleg 4400 főt foglalkoztató magyar egységnél a tervek szerint 2050 fizikai és 250 szellemi munkakör megszűnését eredményezi.
A vállalat tájékoztatása szerint a leépítéssel érintett három gyár a jövőben az okostelefonok testre szabását végzi az európai és amerikai vevők számára, ugyanakkor az üzemekben csökken a termelés élőmunka igénye. A leépítések a tervek szerint 2012 végéig, fokozatosan mennek végbe.
Már nem nekik áll a zászló...
Simai Anna, a komáromi Nokia kommunikációs vezetője az MTI-nek elmondta, hogy a gyár továbbra is a vállalat ellátási láncának fontos része marad. A gyártás átszervezése nem a gyár teljesítményétől és a végzett munka minőségétől függött – tette hozzá.
Rossz ütemű példálózás ■ A bejelentésnek különös politikai felhangot kölcsönöz, hogy
Orbán Viktor miniszterelnök alig néhány órával korábban, kedden tartott évértékelőjében külön is kitért a Nokiára, amelyet "tisztes haszon ellenében munkahelyeket és értéket teremtő" cégként említett. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) mindenesetre sajnálkozásának adott hangot a Nokia döntésével kapcsolatban, és bejelentette: mindent megtesz annak érdekében, hogy a nehéz helyzetbe jutott dolgozók mielőbb munkahelyhez jussanak. Ennek érdekében a gyár képviselőivel már megállapodtak egy közös munkacsoport felállításáról – közölte az NGM.
Az elmúlt hónapokban két, a Nokiával kapcsolatban álló beszállító is bejelentette komáromi tevékenyégének megszüntetését. A ZA-CO Kft. 282 embert, a Valid Technologies 136 embert bocsátott el.
Lassú sorvadás ■ A Nokia korábban szinte egyeduralkodó szerepben tündökölt a mobilgyártók között, ám a helyzet az utóbbi években alaposan megváltozott. A cég tátott szájjal figyelte az Apple iPhone és a Google operációs rendszerével készülő androidos okostelefonok előretörését, pozíciója pedig csak azért nem romlik sokkal látványosabban, mert a fejlődő régiókban az alacsony kategóriás készülékek szegmense még képes valamennyire fékezni a lejtmenetet.
A Nokia egy éve a
Microsofttal kötött szövetségbe menekült, ám ennek a paktumnak a távlati hatásai egyelőre ködösek. Ugyan a hírek szerint a 2011 végén földrajzilag korlátozott piacokon megjelent új, windowsos Lumia készülékekből körülbelül
egymillió darabot szállítottak le, ez önmagában még nem fogja újra naggyá tenni a céget.
Többszörös leépítés ■ A költségcsökkentési lehetőségeket kétségbeesetten kereső cég már egy fél évvel ezelőtt is
komoly leépítésekről döntött. Az akkori átszervezésnek többek között a Nokia kolozsvári gyárának dolgozói látták kárát: az üzemet tavaly teljesen bezárták, és tették át szintén az olcsóbb lehetőségeket biztosító ázsiai régióba. Az akkori bejelentés során egyébként már jelezte a cég, hogy a magyar gyár funkciója teljesen átalakul a finn és mexikói egységekkel együtt.
Alig néhány hónappal ezelőtt a cég azt is kénytelen volt bejelenteni, hogy a frankfurti tőzsdéről is kivezetni részvényeit. A Nokia a papírok tartósan alacsony árfolyamára hivatkozva szánta el magát a lépésre, amelyeket egyébként már a londoni, párizsi és sctockholmi tőzsdéről is kivont, így azok csak a helsinki és a New York-i értékpapírpiacon maradnak forgalomban.