Az okosórák területén egyértelműen a Samsung számít a legnagyobb kísérletezőnek. Már 2013-ban kijött az első Gear modellel, és azóta is számos alkalommal kóstolgatta ezt a piacot, de minden látványosabb eredmény nélkül. Ez többek között annak is köszönhető, hogy maga a piac is csak sokára állt be egyfajta irányba, nem volt egyértelmű, hogy a vásárlók mit is várnak el egy ilyen eszköztől, illetve azt is ki kellett várni, hogy az Apple mit tesz hozzá az egészhez.

Az biztos, hogy a Samsungnak ez az első, kerek kijelzővel ellátott órája, amivel lemaradt egy kicsit a többiektől, behozott viszont egy olyan újdonságot, ami miatt hirtelen sokkal érdekesebb lett bárkinél. A Gear S2-n jól látszik, hogy a koreai tervezők hátraléptek egy kicsit, ráéreztek, hogy mi volt a gond az eddigi modellekkel és ezek fényében lett olyan a Gear S2, amilyen.

És milyen az olyan?

A Samsung órája valahol az elegáns és a sportos között van fél úton, ami azért is jó választás, mert egy megfelelő óralap kiválasztásával abba az irányba billenthető, amerre éppen akarjuk. A sötétszürke, rozsdamentes acélból készült tokozás végre nem a vásári kategória felé tolja az egész terméket – egyedül az egyedi kialakítású, műanyag szíj az, ami erre emlékeztet. Az óra egyetlen méretben készült el, amihez kétféle (S, L) szíj (könnyen cserélhető) érkezett, a fotókon a nagyobbik verzió látható.

A gyártók az elmúlt években változatos formában próbálták megnyugtatóan rendezni egy alig 2 colos kijelző kezelését. Volt már csak nyomógombos, érintős, gombbal kombinált érintős, gombot tekerős formula, amelyek között akadtak ugyan egész jó ötletek, de ezek még mindig nem érték el az optimális állapotot – ha létezik ilyen egyáltalán. A Gear S2 esetében az nehezíthetné még jobban a dolgot, hogy a 360 × 360 pixeles, Super AMOLED panel mindössze 1,2 colos, de szerencsére a Samsung előrántott egy frappáns megoldást.

Tekerd a lemezjátszót!

Általában rossz vért szül, ha túl sok vezérlési lehetőséggel terveznek meg egy használati tárgyat. Nincs is jobb módja a felhasználó összezavarásának, ha egy aránylag kisméretű óra esetében két oldalsó gombot, egy tekerhető gyűrűt, sőt, még egy érintőképernyőt is biztosítunk a vezérléshez. Tesztünk alanyánál pontosan ez történt, valahogy mégsem dadog a dolog, ami pedig azért lehetséges, mert ehhez a komplexnek tűnő elképzeléshez egy rendkívül átlátható logikus menürendszer kapcsolódik.

Az említett két gomb közül a felső és egyben nagyobbik az adott menü szintről való visszalépést segíti, míg a kisebbiknek bekapcsoló és a fő menüt előhívó feladatai vannak. Az órás szakzsargon által lünettának nevezett, forgatható, tekerhető gyűrű itt az igazi attrakció, ami valószínűleg azért is működik, mivel a hagyományos (főleg búvár) órák esetében régóta használják különböző értékek mérésére.

A Gear 2S esetében a gyűrű elforgatásával lépkedhetünk a menüben, aminek az a nagy előnye, hogy az ujjunkkal nem takarjuk ki a kijelző tartalmát és ujjlenyomatokkal sem illettjük a felületet. A lünetta tekerése közben nagyon finom, de mégis jól felismerhető „kattogás” jelzi, hogy egyik menüről (ikonról) a másikra léptünk, a kívánt funkció kiválasztásához azonban továbbra is az ujjunkat kell használni.

Megtizenelt terület

A Samsung eddig azt sem nagyon tudta/akarta eldönteni, hogy milyen oprendszernél kössön ki az órák esetében. Az Android Wear, a Tizen, a saját, egyedi rendszerei egyaránt megtalálhatók voltak a repertoárban, de a Gear S2-t elnézve nagy eséllyel megvan a végső megoldás. A Tizenre épülő rendszer megtervezésénél, a grafikai elemek kiválasztásánál bátran merítettek a Wear és a WatchOS készletéből, ami nem gond, mivel a végeredmény abszolút kellemes.

A gyűrűt balra forgatva az értesítések jelennek meg, jobbra elindulva a különböző menüpontok között bóklászhatunk. Ahogy valaminek a végére értünk, ezt egy finom animáció jelzi, de a felső íven elhelyezett orientációs pöttyök is mutatják, hogy éppen hol tartunk, mennyi van előre, mennyi hátra. A kör alakú kijelzőt izzadtságmentesen (ez a hardver teljesítményére is igaz) használja ki a rendszer, amit az alkalmazás lista megjelenése is tökéletesen bizonyít.

Az óra képességeit tekintve semmi olyannal nem találkoztam, ami meglepő lett volna. A mobilos appal való párosítás után az összes, előzetesen beállított értesítés megjelenik az órán, amit egyébként rezgéssel is jelez a készülék. Nincs korlátozás a Samsung készülékeire, azaz minden olyan androidos mobillal használható, ami 4.4-es verzió felett van. A Tizen miatt nincs ugyan akkora alkalmazás özön, mint a Wear esetében, de így is minden olyan app megtalálható a kínálatban, amit az általános igények megkívánnak.

Jó az irány

Az általam tesztelt, egyébként víz- és porálló óra kijelzőjét Gorilla Glass felület védi, az aljában pedig egy pulzusmérő szenzor található (van NFC és WiFi is). Az érzékelők sora ezzel nem ér véget, mert került bele még giroszkóp, gyorsulás-, fény-, illetve légnyomásmérő. Egy egészen apró, 250 mAh-s akku található meg benne, amiből esetleg az energiatakarékos funkciókkal hozható ki egy napnál több, egyébként a napi töltés általános. Ezt a mellékelt, mágneses tartóval kell elvégezni, magán az órán nem található USB csatlakozás.

A Gear S2 nem akar több lenni, mint ami. Egy jól használható, nem túlbonyolított, túlzásoktól mentes, jó minőségű óra. A lünetta könnyedén elviszi a hátán az egészet, de dicsérhető a menürendszer átgondoltsága is. Egyértelműen a kategória egyik legjobban sikerült darabja, egyedül az érdemel megfontolást, hogy lemondunk-e a Google natív szolgáltatásiról a Tizenért cserébe. Én a Gear S2 alap, bluetooth-os (létezik 3G-s is) verzióját próbálhattam ki, ami 100 ezer forintos kezdőárral vásárolható meg a magyar piacon.