A taxis alkalmazást üzemeltető amerikai cég jó pár tervet forral, amelyekben közös vonás, hogy kiváltaná az emberi tényezőt. A tervezett önvezető autós fuvarozáshoz egy lépéssel közelebb került egy frissen bejelentett megállapodással. A Volvónál pedig már ábrándozhatnak is róla, mit kezdenek azzal a szekérderéknyi pénzzel, amennyit egy ekkora megrendelés jelent. 

Felkészül 24 ezer robotpilóta

A hírek szerint az Uber nem kötelező érvényű megrendelést adott le 24 ezer darab XC90-esre. A kínai tulajdonban lévő svéd márka ikonikus városi terepjárójából a tervek szerint 2019 és 2021 között igényel ennyit az amerikai vállalat. Egy ilyen horderejű megállapodás persze nem a semmiből születik: a két cég immár három éve dolgozik együtt a megbízható automata szállítmányozás kifejlesztésében.

A partnerség szorosabbra fűzése jól jöhet a cégszinten és topmenedzseri területen is komoly problémákkal küzdő Ubernek, hiszen az önvezető autózásért felelős részlegének éléről távozott nemrégiben egy kulcsfigura, ráadásul egy csúnyának ígérkező per is folyamatban van, mert kereskedelmi titkok lopásával vádolták meg a céget.

A tervek szerint az autót és a szenzorokat a Volvo adja, de magát a vezetést irányító informatikai rendszert az Ubernél fejlesztik házon belül. Ez még egyelőre nincs kész állapotban, ugyanakkor tesztek már tavaly óta futnak néhány amerikai nagyvárosban. Az emberi felügyelő folyamatos jelenléte mellett zajló program 2016 augusztusában indult Pittsburgh-ben, ahol az Uber appját használók között véletlenszerűen "kisorsoltak" néhány szerencsést, akik önkéntes alapon dönthettek úgy, hogy szeretnék ingyen kipróbálni a robotfuvart. Néhány hónapra rá Los Angelesben is elindítottak a programot, igaz, ott több kellemetlen ügybe szaladt bele a cég már rögtön a tesztüzem elején.

Az Uber és a Volvo egyébként formális megállapodást is kötött korábban, aminek keretében 300 millió dollárt költenek az önjáró kocsik tökéletesítésére. Az igen ambíciózus célkitűzés szerint 2021-re készen lesznek azzal a rendszerrel, amely teljességgel kizárja az emberi beavatkozás szükségességét. Ez lenne az automatizálás legnagyobb foka, amit egyelőre még csak tudományos-fantasztikus filmekben láthattunk. Igaz, a párosnak kapkodnia kell magát, mert a Google egykori kísérleti projektje, a Waymo már beindította a közvetlen emberi felügyelet nélküli tesztjét is.

Nem beszélni akarnak a levegőbe

Ahogy a bevezetőben említettük, az Uber nem csak ezen a vonalon próbál úttörőként fellépni, de legalábbis az elsők között megjelenni azokon a piacokon, amelyek ma még nem léteznek. Szintén a közelmúltban jelentették be például, hogy a NASA-val közösen dolgoznak az önmükődő, alacsonya magasságban repülő személyszállító gépek kifejlesztésén. És mindezt meglepően hamar: az UberAir szolgáltatás a tervek szerint már 2020-ban elindulhat. De hasonló ütemtervvel dolgoznak más riválisok is, mint például az Airbus. 

Ha már a riválisokat említettük, a cégek jórészt olyan iparágakon átívelő együttműködésekkel igyekeznek jó pozícióba manőverezni magukat, mint amilyen a most taglalt Volvo-Uber-ügylet is. Az über mobil appos kihívója, a Lyft például a már említett Waymóval és a Ford Motorral állt össze, de a vállalat partnerségi viszonyban áll a Nutonomy és Drive.ai startupcégekkel is. A technológiai oldalról érkező cégeknek így nem kell megtanulnia kocsit készíteni, a hagyományos autógyártóknak pedig nem kell attól tartaniuk, hogy teljesen alárendelt szerepet osztanak nekik a hamarosan bizonyosan dollár százmilliárdokat termelő önvezető közlekedés szegmensében.