Húsz ICT-céget választottak ki a magyarországi szervezők – a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNK) Zrt., a Magyar Külgazdasági Szövetség, valamint a szingapúri magyar nagykövetség –, hogy május 27-28-án bemutatkozhassanak Szingapúrban, a városállam Magyar Kereskedőházának megnyitása alkalmából rendezett üzletember találkozón.
Elengedhetetlen az angol nyelvű weblap
A programot bejelentő mai sajtótájékoztatójukon elmondták: a kiutazó cégeket aszerint választották, hogy mire van kereslet Szingapúrban. Így kerültek a körbe IT-biztonsági, valamint egészségügyi IT-megoldásokat fejlesztő cégek. A szervezők úgy látják, általában is nagy az igény a versenyképes tudású fejlesztők iránt: az ottani legnagyobb lakossági bank rendszerének fejlesztésén például magyar szakemberek dolgoznak.
Lapunk kérdésére, hogy mely cégek kaptak lehetőséget a bemutatkozásra, és milyen kritériumok alapján válogatták ki őket, a szervezők képviselői cspán annyit mondtak, hogy a döntést előszűrés előzte meg. Ennek során vizsgálták a kapcsolatépítési szándék komolyságát. Kizáró ok volt ugyanakkor, ha a jelentkező vállalkozás nem rendelkezett megfelelő színvonalú angol nyelvű weboldallal.
A kiválasztott cégek listájáért az eseményt hirdető honlapra küldtek minket, ahol azonban egyelőre csak 13 cég nevét találtunk, ők a következők: a BHE Bonn Hungary Electronics, a Drótposta Consulting, az Euromarcus, a Hand in Scan, a Holografika, az IntegraMed, a Rátai Dániel 3D-s megoldását forgalmazó Leonar3Do, a Multipass Solutions, a Navayo Asia, a Noreg, a Pharmacoidea, a Qualysoft, és a Thermowatt. Ahhoz képest azonban, hogy a szervezők hangsúlyozták a megfelelő színvonalú angol nyelvű honlap fontosságát, a tizenhárom eddig listára került cég közül jó ha felének van tisztességes angol nyelvű honlapja, már ha van, mert az egyik cégnél csak magyar nyelvűt találtunk.
Szingapúri oldalról kórházi beszerzők, pénzintézetek, távközlési cégek, valamint a magyar vállalkozások ottani kis- és nagykereskedőinek jelentkező vállalkozások jelezték részvételi szándékukat. Eddig mintegy száz cég regisztrált a találkozóra – mondták a szervezők.
Állami ügynök a kapcsolatépítésben
Egyre több a bába az exportálni szándékozó magyar vállalkozások körül, vannak állami és piaci szakmai szereplők, non-profit és profitorientált szervezetek. Utóbbiak közé tartozik az uniós pénzből támogatott állami kereskedőházi rendszert képviselő MNK is. Vezérigazgatója, Kerekes György elmondta: a hazai kis- és középvállalatok exportlehetőségeit nemcsak a tőke- és a helyi kapcsolatok hiánya korlátozza, hanem az is, hogy nincs megfelelő kapcsolattartójuk az adott célpiacon. A kereskedőházak fel tudják vállalni ezt a szerepet is, de ha kell, különféle külkereskedelem-technikai jellegű feladatokat is elvégeznek a hazai cégeknek, amelyekkel egyedi ügynöki megállapodást kötnek, nagyjából egyszámjegyű jutalék fejében.
A szingapúri-magyar kétoldalú kereskedelmi forgalom volumene jelenleg 1,5-1,6 milliárd dollár – hangzott el a tájékoztatón. Magyarország szingapúri nagykövete, Faragó Csaba szerint részben épp a tudásipar révén néhány éven belül ezt akár 1,8-2 milliárd dollárra is lehetne növelni.
Digitalizáció a mindennapokban: hogyan lesz a stratégiai célból napi működés?
A digitális transzformáció sok vállalatnál már nem cél, hanem elvárás – mégis gyakran megreked a tervezőasztalon. A vezetői szinten megfogalmazott ambiciózus tervek nehezen fordulnak át napi működéssé, ha hiányzik a technológiai rugalmasság vagy a belső kohézió.
CIO KUTATÁS
AZ IRÁNYÍTÁS VISSZASZERZÉSE
Valóban egyre nagyobb lehet az IT és az IT-vezető súlya a vállalatokon belül? A nemzetközi mérések szerint igen, de mi a helyzet Magyarországon?
Segítsen megtalálni a választ! Töltse ki a Budapesti Corvinus Egyetem és a Bitport anonim kutatását, és kérje meg erre üzleti oldalon dolgozó vezetőtársait is!
Az eredményeket május 8-9-én ismertetjük a 16. CIO Hungary konferencián.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak