Miközben márciusban az amerikai piackutató cég még csak 5 százalék körülire tette az idei visszaesést, most már 9,6 százalékos recesszióról szól a legfrissebb jelentésük. A táblagépeladások még nagyobb zuhanását a tetszés szerint le- és felcsatolható billentyűzettel rendelkező hibrid megoldások sikere csillapítja.

Folyamatos szenvedés

A táblagépek eladásai immár hagyományosan csökkennek, miután a piac a fejlett régiókban teljesen telítődött, a felhasználók meg köszönik szépen, nem cserélik az eszközöket olyan tempóban, ahogy azt a gyártók szeretnék. Tavaly éves szinten 10 százalékot estek vissza az eladások, amire idén már egy valamivel enyhébb, 5 százalékos mértékű csökkenést várt korábban az IDC. Ehhez képest a friss adatok beérkezését követően 2016-ben sem lesz sokkal jobb a helyzet, hiszen a módosított várakozás már 9,6 százalék mínuszról szól. (Bár a jövő évre vonatkozóan nem mondtak konkrét számot a szakértők, de annyi már látszik, hogy a zsugorodás ott is folytatódni fog.)

Mindez mennyiségek tekintetében azt jelenti, hogy míg 2014-ben még 230 millió tablet kelt el, tavaly már csak 207 millió fogyott, idén pedig valahol 187 millió körül állhat meg a számláló. A folyamat nagyban hasonlítható a PC-k néhány évvel ezelőtti vesszőfutásához, ami azért is érdekes, mert sokan pont a táblagépeket jelölték meg a hagyományos számítógépes piac "sírásóiként". Az IDC szerint ugyan az elkövetkező néhány évben stabilizálódhat, majd kicsit felfelé indulhat a szegmens, de még 2020-ban sem fogjuk elérni a tavalyi eladási mennyiséget.

Ráadásul a fellendülés egyáltalán nem a hagyományos tableteknek, hanem a már említett 2-az-1-ben gépeknek lesz majd köszönhető. Jelenleg ezek az összesített piaci eladások alig hatodát teszik ki, ám ez az arány négy éven belül nagyjából a duplájára fog nőni.  

A Microsoft után szabadon

A termékkategóriát, azaz a billentyűzettel felszerelhető, bivalyerős tabletek koncepcióját a Microsoft vezette be a piacra a Surface modelljeivel, de azóta már a többi táblagépgyártó is kapcsolt, és kijött saját megoldásával. A kínálat szélesedése természetesen jót tett az eladásoknak, illetve az általános árszintnek is. Immár nem csak 800-1000 dolláros árcédulával vannak ilyen eszközök, hanem egyes esetekben jóval olcsóbban is.
 

Ahogy az IDC számait tartalmazó fenti grafikon is mutatja, a két szegmensben teljesen eltérően alakulnak az erőviszonyok az operációs rendszerek szempontjából. A Microsoft learathatja a babérjait annak, hogy elsőként kapcsolt, de mind a Google, mind az Apple igyekszik behozni a hátrányt. Utóbbi esetében az idei év a vártnál is jobb lehet, köszönhetően annak, hogy a kisképernyős, viszonylag olcsó iPad Pro iránt meglehetősen nagy a fogyasztói érdeklődést. A mostani nekirugaszkodást követően azonban várhatóan az Android évei következnek, és ha nem is olyan tempóban, mint az okostelefonok esetében, de a Google operációs rendszerére épülő modellek elkezdik majd "felenni" a piacot.