Ez idáig jóval kevesebb kockázati tőkét vonzottak a biztosításhoz kapcsolódó technológiai újításokon dolgozó vállalkozások, mint a pénzintézeti piac egyéb területeire fejlesztők, például az online bankolásban vagy az újfajta fizetési, hitelezési vagy utalási rendszerekben utazók.

Négyszer annyi tőkéhez jutottak idén, mint egy éve

Úgy tűnik, ez a helyzet idén drasztikusan megváltozott. Legalábbis erre utal a CB Insights 2016. első negyedévére vonatkozó friss becslése. A technológiai befektetéseket a maga jelentős adatbázisával folyamatosan monitorozó  New York-i társaság elemzői szerint az idei első három hónapban 47 befektetési ügyletet kötöttek világszerte, és ez összesen 650 millió dollárnyi tőkéhez jutotta az innovatív biztosítási termékekkel foglalkozó vállalkozások. Egy éve, ugyancsak az első negyedévben mindössze 22 tranzakció zajlott le, ami 171 millió dollár befektetést hozott a szektornak.

Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy az idén befektetett összeg mindössze a 10 százaléka annak, ami a pénzügyi technológiai (újabb nevén fintech) szektor cégeihez érkezett ugyanezen időszak alatt. De a jövőről sokat elárul, hogy az insurtech cégek piaci részesedése egy év alatt lényegében megduplázódhatott.

A biztosítási piacot elsősorban az adatgyűjtésben és az adatelemzésben végbemenő technológiai váItozások hajtják. Az ágazat eredményessége szempontjából ugyanis kulcskérdés, hogy mennyire képes jól felmérni az egyes biztosítási eseményekhez kapcsolódó kockázatokat és megfelelően kalkulálni az ügyfelek által fizetendő díjakat. A dolgok internetével (IoT – Internet of Things) összefüggő fejlesztések, mindenekelőtt a hordható eszközök és a hálózatba köthető járművek, megkönnyítették az adatgyűjtést, növelték a begyűjtött adatok mennyiségét és minőségét. Az elemző technológiák fejlődésével pedig maga az adatfeldolgozás vált könnyebbé és legfőképpen olcsóbbá.

Az insurtech cégek az ügyfélélményt is jelentősen javítják azáltal, hogy egyszerűbbé és átláthatóbbá teszik a termékkínálatot a digitális technológiák segítségével. A hagyományos biztosítótársaságok gyakran ajánlanak rendkívül összetett, aprólékosan kidolgozott termékeket, amelyekhez ha egyáltalán van, akkor is szegényes a digitális segédeszköz-kínálat. Az insurtech cégek ugyanakkor felhasználóbarát felületeket kínálnak, melyeken gyors az adatbevitel, és a hasonló kategóriájú termékek összehasonlíthatóvá válnak.

Már két év sincs a PSD2 életbe lépéséig

A hagyományos európai pénzintézetek életét mindeközben alaposan felkavarja a hamarosan életbe lépő PSD2 (Payments Services Directive 2), amely a fizetési szolgáltatásokat hivatott uniós szinten szabályozni – emeli ki a BBC egyik híradása. Az új szabályozás egyik pontja arra kötelezi a bankokat, hogy nyissák meg a rendszerüket a fintech cégek előtt abból a célból, hogy azok ügyféladatokhoz férjenek hozzá, és fizetési tranzakciókat kezdeményezzenek. A PSD2 2018.januárjában lép életbe az Európai Unióban.

A lépés mögött az ügyfélélmény növelésének a szándéka húzódik meg, ezt pedig csak akkor tudják teljesíteni a pénzügyi technológiai társaságok, ha hozzáférést kapnak a számlaadatokhoz. A fintech cégek értéke attól függ, mennyire felhasználó-centrikus a termékük. Többségüknek ugyanakkor még szükségük van a hagyományos bankokra is, mivel ők maguk nem rendelkeznek pénzintézeti licenccel, ami megakadályozza őket abban, hogy túlontúl sok adatot gyűjtsenek.

A jövő egyik nagy kihívása emiatt az, hogy milyen lesz a kapcsolat a bankok és a fintech vállalkozások között. A PSD2 mindenesetre némi dinamizmust vihet az egyébként meglehetősen lassan mozduló hagyományos bankok életébe, mert arra készteti őket, hogy minél inkább megkülönböztessék magukat és a termékeiket a piacon egyre inkább közvetítő szerepbe kerülő pénzügyi technológiai vállalkozásoktól.

Az idő egyelőre még a bankoknak dolgozik. Még van nagyjából két évük, hogy a fintech termékekhez hasonlókkal rukkoljanak elő, vagy kedvező feltételű partnerkapcsolatba lépjenek velük.
 

Az is látszik ugyanakkor, hogy a bankok világszerte egyre inkább felismerik, lépést kell tartaniuk az okostelefonok és az alkalmazások gyors fejlődésével, különben lemaradnak az innovációs versenyben. Azon a pályán a fintech startupok sokkal otthonosabban mozognak, és elárasztják a piacot a mobil alapon lebonyolítható pénzügyi szolgáltatásokkal, fizetési, hitelezési, pénzátutalási tranzakciókkal, jönnek a digitális valutáikkal, amikkel nagyon sok ügyfelet – különösen a fiatalabb korosztályból – elcsábíthatnak a bankoktól.

Ahány bank, annyiféle hozzáállás

A Goldman Sachs befektetési bank becslése szerint végső soron nem kevesebb, mint 4,7 ezer milliárd dollárnyi bevételt tesznek kockára a változó feltételekhez nehezebben igazodó hagyományos pénzügyi szolgáltatók. A bankok könnyen úgy járhatnak a fintech cégekkel, mint a kiskereskedelmi szektor az Amazonnal vagy a személyszállítás az Uber felbukkanásával.

A fintech cégek térnyerésével kapcsolatban a Citigroup sokat mondó tanulmányát idézi a portfolio.hu. Eszerint 2010-ben még csupán 1,8 milliárd dollárnyi magántőke-befektetés érkezett a fintech cégekbe, tavaly azonban ennek több mint 10-szerese, 19 milliárd dollár. A tőke 73 százaléka a lakossági és kkv üzleti területre lövő cégekbe, 10 százaléka vagyonkezelési, 10 százaléka biztosítási, 4 százalék befektetési banki, 3 százalék vállalati területen dolgozó cégekbe áramlott. A fintech cégek 2015-ben a 850 milliárd dolláros összes banki bevételnek még csak 1,1 százalékát szerezték meg, 2020-ra azonban 10, 2023-ra pedig már 17 százalék lehet ez az arány.

Az időben lépni szándékozó nagybankok, mint a Santander, a National Bank of Australia vagy a Citigroup úgy mennek elébe a dolognak, hogy maguk hoznak létre a fintech cégeket segítő befektetési, illetve a startupokat támogató egyéb pénzügyi alapokat. Más bankok induló vállalkozásokat segítő inkubátor programokat hoznak létre, vagy betársulnak már működő programban – ezt az utat követi például a Barclays, a Bank of America és a Sberbank. A spanyol BBVA a legegyszerűbb módszert követi: felvásárolja a vonzóbb fintech cégeket.

"Az egyelőre még nem látszik, hogy a többféle gyakorlatból melyik lesz az üdvözítő, de az már biztos, hogy azok a bankok, amelyek inkább homokba dugják a fejüket, a jövőjüket kockáztatják – vélik iparági szakértők.