A török parlament a hét közepén fogadta el azt az egyéni képviselői javaslatot, amely szakhatósági jogkörét jóval meghaladó eszközöket ad a török távközlési hatóság kezébe. A hatóság a jövőben előzetes bírósági döntés nélkül is blokkolhat bizonyos weboldalakat. Az új törvény szerint az internetszolgáltatóknak két évig meg kell őrizniük a felhasználók netezésével kapcsolatos adatokat, és azokat kérésre a hatóságok rendelkezésére kell bocsátaniuk anélkül, hogy arról értesítenék az ügyfelet.

Az oknyomozó újságírás halála

A tudósítások Erdogan török miniszterelnöknek (fenti képünkön) a véleménynyilvánítás és az információkhoz jutás szabadsága, valamint az oknyomozó újságírás elleni újabb támadásaként értékelik a lépést. Erdogan egyébként olyan átfogó jogi reformot is át akar erőltetni a parlamenten, amivel távol tarthatná a közeli szövetségeinek nagy port felvert korrupciós ügyeitől az azokat vizsgálni akarókat. Az új törvény megszavazását több órás vita előzte meg, de végül győzött a kormányzó többség, amely az 550 képviselői helyből 319-et mondhat magáénak.

A most jóváhagyott jogszabály az ugyancsak vitatott 2007-es törvényt váltja fel, már az utóbbival is elérte az ország, hogy együtt emlegessék Kínával, a világ legnagyobb webcenzorával – olvasható a Google decemberben publikált átláthatósági jelentésében (összefoglalónk a jelentésről egy kattintásnyira). Az eddigi szabályozás alapján bírósági döntéssel átmenetileg lehetett blokkolni például a Wordpress, a DailyMotion videomegosztó, illetve a Vimeo weboldalát, de két évig ugyanígy tiltott területnek számított a YouTube is. Jó néhány ellenzéki online újság weboldalához sem lehet hozzáférni, és embereket ítéltek el, börtönöztek be közösségi oldalakon vallást sértő bejegyzéseikért.

Ismét távolabb kerülhet az ország az EU-tól

A francia AFP által megkérdezett török egyetemi jogászprofesszor egyenesen orwellinek minősítette a török távközlési hatóságnak adott jogokat. Mint mondta, a lépéssel Törökország ismét távolabb kerül az Európai Uniótól, és néhány lépéssel közelebb Kínához. Még ennél is durvábban fogalmazott az egyik ellenzéki jogász, aki a parlamenti vita elején Erdogant egyenesen Hitlerhez hasonlította. Emlékeztette rá, hogy a német diktátor hasonló módszereket alkalmazott, miután hatalomra került.

Erdogan és Xi Jinping 2012-ben Kínában: egy hullámhosszon

Nemcsak uniós képviselők, külföldi sajtószervezetek bírálják a törvényt, hanem például a török Ipari és Üzleti Szövetség is – utóbbi persze elsősorban attól fél, hogy a lépés elriaszthatja a befektetőket.

Az iszlamista gyökerű kormány természetesen visszautasítja a bírálatokat, Bulent Arinc miniszterelnök-helyettes szerint nincs olyan internetcenzúra. "Szabadabbak vagyunk sok más országnál, és nálunk van sajtószabadság" – nyilatkozta az AFP-nek.
A 2003-ban, amikor Erdogan hatalomra került, azonnal egyértelművé tette: nem szerette az internetet. Azért például egyértelműen a Twittert okolta, hogy tavaly júniusban sikerült megszervezni a kormány elleni országos tiltakozóhullámot, amiben hatan meghaltak, a sérültek száma pedig több ezer volt.