A Google 2010. óta publikálja a Transparency Report című jelentését, amiben országokra, ügyfajtákra, időszakokra lebontva részletezi, hogy a kormányzati szervek milyen ügyekben kéri különböző tartalmak eltávolítását. A ma 8. alkalommal megjelent Átláthatósági Jelentés már csak a számok alapján is aggasztó trendeket körvonalaz, hiszen januártól júniusig 3846 kormányzati megkeresés érkezett a Google-höz, ami 27 737 netes tartalomra vonatkozott; ez 68%-os növekedés a 2012-es második félévi adatokhoz képest.
Szélmalomharc az internettel
A Google összesítése azt mutatja, hogy az elmúlt négy évben változatlanul, jellemzően a politikával összefüggő tartalmakra vonatkoznak a kérelmek, amelyek leggyakrabban kormányzati szervektől, bíráktól, rendőrségektől, illetve helyi hivataloktól érkeznek. Ezek legtöbbje azt szeretné elérni, hogy az őket, eljárásukat, döntéseiket rossz színben feltüntető képek, videók eltűnjenek a Google által felügyelt és üzemeltetett szolgáltatások felületeiről.
Mint a lenti grafikonokból látható, a kérések indokaként leggyakrabban a rágalmazást nevezik meg a szervezetek képviselői, de gyakran személyiségi és szerzői jogok védelmére hivatkozva kérik a tartalmak eltávolítását. A kérelmek indoklása között szerepelt még 1-3 százalékos súllyal például a választási törvény megsértése, a kormányzatot ért kritika, szerzői jog megsértése, személyes adattal történő visszaélés, droggal történő visszaélés, vallási meggyőződés megsértése, erőszak, védjegy megsértése, nemzetbiztonságra történő hivatkozás, öngyilkosságra bátorítás, valamint a bántalmazás/zaklatás is. Érdekes, hogy a kérelmek három százalékánál – melyek harmada érkezett bíróságtól – semmiféle indoklás nem volt.
A közzétett eljárások, ügyek, valamint a Google döntéseit figyelembe véve jól látszik, hogy az esetek nagy részében a kérelmek nem érik el a céljukat. A vizsgált időszakban a 93 kérvény érkezett a kormányokat nyíltan kritizáló tartalmak miatt, de a Google mindössze az esetek kevesebb mint egy harmadában törölte az érintett tartalmakat.
Török és orosz fölény
Az Átláthatósági Jelentés hivatalos oldalán a Jegyzetek rovatban részletesen is el lehet olvasni, hogy mely ügyekben és milyen kimenetellel indultak folytak az ügyek. A korábbi évek számaihoz képest a török és az orosz aktivitás ugrott meg látványosan, hiszen előbbi esetében megtízszereződött a beadványok száma (1126 kérelem), az oroszoktól pedig 257 törlési indítvány érkezett, ami kétszer annyi, mint 2012-ben.
Az ügyfajták meglehetősen változatosak: ilyen például az a török bírósági végzés, amely az összes olyan keresési eredményt eltávolította volna, amely egy politikai tisztviselőre és szexbotrányokra vonatkoznak. Vagy említhető az a német közigazgatási szervtől érkezett kérelem, amely arra vonatkozott, hogy a Google távolítson el egy olyan YouTube-videót, amely állítólag becsmérlően ábrázolja az állami jelképeket.
A keresőcég a Jelentésben felhívja a figyelmet arra, hogy az általa közzétett esetek csak egy kis szeletét mutatják meg az internetet érintő cenzúrának, de azt minden bizonnyal jól érzékelteti, hogy a hivatalos szervek milyen arányban és sikerességgel (de inkább sikertelenséggel) igyekeznek a számukra kifogásolható tartalmakat eltüntetni a világhálóról.
CIO KUTATÁS
AZ IRÁNYÍTÁS VISSZASZERZÉSE
Valóban egyre nagyobb lehet az IT és az IT-vezető súlya a vállalatokon belül? A nemzetközi mérések szerint igen, de mi a helyzet Magyarországon?
Segítsen megtalálni a választ! Töltse ki a Budapesti Corvinus Egyetem és a Bitport anonim kutatását, és kérje meg erre üzleti oldalon dolgozó vezetőtársait is!
Az eredményeket május 8-9-én ismertetjük a 16. CIO Hungary konferencián.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak