Az Edward Snowden által kirobbantott lehallgatási botrány eddig elsősorban az üzletüket, jó hírüket féltő nagyvállalatok, szolgáltatócégek, kormányzati szervek között huzavonáról, vádaskodásról és persze az átlagemberek adataikkal kapcsolatos félelmeiről szólt. Van azonban egy olyan szelete az online közösségeknek, amely méreténél fogva legalább annyira érdekes adathalmazt képez, mint például a Facebook felhasználói, vagy a nagy mobilszolgáltatók előfizetői.

World of Spycraft

A témában egyébként is jól értesült The Guardian által megszerzett legújabb dokumentumok szerint a sok millió aktív játékossal rendelkező World of Warcraft, vagy a virtuális világokat magába foglaló Second Life felhasználói is aktív célpontjai voltak az NSA (Nemzetbiztonsági Ügynökség, USA) ügynökeinek. Mivel az említett, kizárólag online játszható MMORPG programokban valós emberek generálnak különböző karaktereket, és keverednek változatos kalandokba, az NSA amerikai és brit munkatársai azt a feladatot kapták, hogy épüljenek be a játékosok közé, figyeljenek és igyekezzenek felderíteni, hogy a trollok, orkok, mágusok álcája mögött nem terrorista elemek bújnak-e meg.

A kiszivárgott dokumentumok szerint az ügynökök feladata az volt, hogy alkossanak karaktereket, játék közben figyeljék a gyanús kommunikációkat. Tény és való, hogy pl. a World of Warcraft színes, nyüzsgő, több millió játékos által alakított világa alkalmas lehet a titkos megbeszélések lefolytatására, vagy érzékeny adatok átadására, elsőre mégis hihetetlennek tűnik, hogy van olyan kapacitás, ami képes átlátni, feldolgozni a játék által kitermelt adathalmazt.

Az NSA feltehetően rendelkezik a megfelelő erőforrásokkal, és noha a 2008-as dokumentumok maguk is úgy fogalmaznak, hogy a játékosok többsége valószínűleg ártalmatlan, a játékok színtere mégis alkalmas lehet arra, hogy a gyanús elemek „eltűnjenek a figyelő szemek elől”, és az is kiderül a kiszivárogtatott anyagokból, hogy a virtuális játékok komoly lehetőséget nyújtanak egy információs hálózat kiépítésére.

Mindenki hallgat róla, hogy mit hallgattak le

Ha az eddig említett játékok miatt egyetlen olvasó sem kapott a szívéhez, akkor itt az ideje idézni azt az információt is, hogy az online szerepjátékokra specializálódott ügynökök a 48 millió játékos által használt Xbox Live hálózatot is figyelték, bár eddig a Microsoft (ahogy a történet legtöbb szereplője) nem szerette volna kommentálni a The Guardian, a The New York Times, valamint a ProPublica együttműködésében közölt értesüléseket.

Ezek szerint egyébként nem is a feldolgozandó adatok jelentették a legnagyobb problémát a szervezetek számára, hanem az, hogy annyi CIA, FBI, Pentagon ügynököt állítottak rá az ügyre, ami miatt szükség volt egy úgynevezett „deconfliction” (kb. konfliktus kezelő) csoport létrehozására is, amely nyilvántartotta, mely ügynökök milyen karakternek felel meg, és igyekezett elkerülni, hogy a munkatársak lehetőleg egymást kövessék, nyomozzák a virtuális csatamezőkön.

A dokumentumból ezeken kívül semmilyen további konkrétum nem derült ki. Nem lehet tudni, hogy például az Xbox Live figyelését milyen technikai eszközökkel, módszerekkel végezték, képesek voltak-e megszerezni a játékosok adatait, és azt sem derült ki, hogy hány felhasználót érintettek ezek az akciók. Az érintett cégek közül egyedül a World of Warcraft készítője, a Blizzard képviselője volt hajlandó nyilatkozni, aki elmondta, hogy sem az NSA-tól, sem annak brit szervezetétől (GCHQ) nem jött megkeresés, vagy engedélykérés a felhasználók vizsgálatával kapcsolatban. A dokumentumokból egyébként az eredményességre sincsenek utalások, vagyis azt egyelőre nem tudjuk, hogy a valószínűleg sok játékórán át vértben, vasban, varázsló palástban cirkáló ügynökök milyen terrorista veszélyt derítettek fel a módszer alkalmazásával.