Ugyan az élen másfél éve nincs változás, a június végén kiadott szuperszámítógépes Top 500 lista összetételéből jelentős változásokra lehet következtetni. A rengeteg kutatási területet befolyásoló, gigantikus rendszerek területén egyre inkább háttérbe szorul a szektort egykor domináló Egyesült Államok.
Már megint (és még mindig) a kínaiak
A Tianhe-2, azaz a Tejút-2 elnevezésű kínai rendszer immár másfél éve ül magabiztosan a trónon. A lebegőpontos számítási teljesítmény mérésére szolgáló LINPACK-teszten 33,862 petaflopos eredményt ért el. A fölényt jól mutatja, hogy a második és harmadik helyezettek összteljesítménye képes nagyjából ekkora teljesítményre. 2010-ben egyébként már volt első helyen kínai gép, de aztán Japán, majd ismét az Egyesült Államok kerekedett felül - mint azt a mellékelt ábra mutatja, csak időlegesen.
Kína szuperhatalmi törekvései ezen a területen is komolyan látszanak. Az 500-as rangsorban 2001-ben még egyetlen rendszerrel sem rendelkező távol-keleti ország most már 76 tétellel szerepel a listán. Ez a legutóbbi, tavaly novemberben nyilvánosságra hozott rangsorhoz képest is jelentős előretörés, hiszen akkor még csak 63 kínai kötődésű szuperszámítógép volt.
Mindeközben az Egyesült Államok jelenléte egyre inkább visszaszorulóban van. A novemberi 265-höz képest most már csak 233 amerikai rendszer van a listán. Ezzel a rangsorkészítés történetében először fordult elő, hogy az USA részesedése nem haladja meg az ötven százalékot.
Amerika visszainteget
Ennek ellenére nem kell temetni a tengerentúliakat, hiszen ha a szuperszámítógépeket szállító cégek oldaláról vizsgáljuk a rangsort, akkor még mindig masszív amerikai fölény látszik. Darabszámra nézve a HP (182) és az IBM (176) fej fej mellett haladva elviszi a teljes 500-as lista nagyjából kétharmadát. Őket alaposan lemaradva ugyan, de továbbra is egyesült államokbeli szállítók követik: a Cray (50) és az SGI (19) után a francia Bull az első nem amerikai cég a maga 17 bevezetésével.
Az USA ebben a megközelítésben még mindig nagyjából a piac 90 százalékát birtokolja, ám valószínűleg ez sem tart majd örökké, hiszen a sokat emlegetett kínaiak igyekszenek áttérni a teljesen hazai fejlesztésű és gyártású rendszerekre.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak