Alumíniumdobozba rakott, olajban úszó alaplapok jelentenék a szerverek jövőjét? Ha elsőre eléggé elrugaszkodottnak is hangzik az ötlet, alaposabban átgondolva a koncepciót már nem is tűnik annyira őrültségnek. Erről próbálták a Sidney-ben tartott OpenStack Summiton meggyőzni a hallgatóságot az elképzeléssel előrukkoló európai vállalatok.

Minimalizálható a hűtési költség

Egyikük, a Horizon Computing az általuk RuggedPOD névre keresztelt eszközzel állt a kíváncsi érdeklődők elé. 70×70×70 centiméteres kockájuk négy darab micro ATX vagy nyolc darab mini ITX alaplap fogadására képes. A processzorokkal és memóriával felszerelt alaplapok szerves, szigetelőként működő olajfürdőben tanyáznak. Ez a közeg ugyanis elég jól vezeti a hőt, ugyanakkor az elektromosságot egyáltalán nem.

Ennek köszönhetően a léghűtéses rendszereknél sokkal hatékonyabban képes az elvárt hőmérsékleten tartani az elektronikai eszközöket. Emellett mentes a hűtőfolyadékot és keringetőpumpát alkalmazó rendszerek kockázatától. Utóbbiak ugyanis egészen addig jelentenek jó választást, amíg el nem kezd szivárogni belőlük a hőcserélő közeg. Ennek a sajnálatos eseménynek a bekövetkezte esetén nagyon hamar tönkremehet az anyaggal érintkező alaplap.

Visszatérve a RuggedPOD-hoz: kialakításának köszönhetően kellően nagy hőleadó felülettel rendelkezik, így sokkal könnyebb alacsony hőmérsékleten tartani a maximumra járatott hardvereszközöket. A hűtési költségek csökkentését segíti, hogy masszív kialakításnak köszönhetően kültéri elhelyezése sem okoz problémát.

A külvilág felé két csatlakozóval tartja a kapcsolatot. Az egyiken keresztül szerzi a működéséhez szükséges energiát, a másik pedig a hálózati kapcsolat biztosítását szolgálja.
 

Felhőszolgáltatók a célkeresztben?

Mint említettük, két európai cég mutatkozott be a témában Ausztráliában. A másik, olasz hátterű vállalat nyilvános felhőszolgáltatásokat kínál. Az Enter Cloud Suite (ECS) jelenleg bétatesztelője a RuggedPOD-nak, mert hisz abban, hogy a szerverkockák azokon a helyeken fényesen beválhatnak, ahol nem áll rendelkezésre kiépített infrastruktúra. Amint azt a vállalat képviselői Sydney-ben elmondták, a közeljövőben az adatközpontok egy része passzívan hűtött szerverkapszulákból állhat, az épületeken kívül, aktív hűtés, légkeverés és légkondicionálás nélkül elhelyezve.

Kétségtelen, hogy a meghibásodott komponensek cseréje valamivel összetettebb feladat egy léghűtést alkalmazó szerverhez képest, ugyanakkor a hűtési költségek drasztikus csökkentése bőven ellensúlyozhatja ezt a hátrányt. Az ötlet egyébként nem is teljesen új: szigetelőként viselkedő olajokat már használnak egy ideje például transzformátorokban és más elektronikai infrastruktúra-elemekben.

További alternatívák

Jó ideje foglalkozik már az IT-ipar azzal, hogy valamilyen alternatív megoldást találjon a melegedés pusztán levegőmozgással történő kezelésére. A Microsoft például egy elsőre hihetetlennek tűnő ötlettel állt elő: a Project Natick kezdeményezés szakít a hagyományokkal és a szervereket nem a szárazföldön, épületekben, hanem a víz alatt, hatalmas kapszulákban tárolná.

A program még 2013-ban indult, amikor a szoftvercég adatközpont specialistái (köztük egy aktív búvárral) tanulmányt írtak a lehetőségekről. A kezdeti, cégen belüli idegenkedés után aránylag gyorsan, 2014 augusztusában el is készült az első prototípus szerver, amit egy 2,5 méter átmérőjű, acélból készített hengerben helyeztek el, majd engedtek le a tenger mélyére. Az egyik Halo karakter (Leona Philpot) után elnevezett egység 105 napot töltött a víz alatt, mely idő alatt sikeresen látta el feladatát.

A tartály mindössze egyetlen racket tartalmazott, amit egy nyomás alatt lévő, nitrogénnel feltöltött konténerben helyeztek el. A projekt gazdái több mint 100 különböző érzékelővel tömték meg a szerkezetet, hogy pontosan nyomon követhessék a tartályon belüli és kívüli hőmérsékletet, nyomást és a különböző mozgásokat. A teszt után kiderült, hogy a víz élővilágában semmiféle kárt nem okozott a mini szerverfarm, és a víz is csak pár centiméter távolságban melegedett fel némileg. További részletek erre.

Hasonlóval próbálkozott a Fujitsu is, amikor bemutatta elképzelését a Fujitsu Forum 2016 keretei között. Liquid Immersion Cooling System névre keresztelt rendszere folyadékot használ levegő helyett; a zárt rendszerben levő komponensek – akárcsak a Sidney-ben bemutatott kockák beltartama - közvetlenül érintkeznek a hűtőközeggel. A japánok azonban nem szerves vegyületet használtak, hanem a fluorra bízták a hőszállítási feladatot. A vízhez hasonló, színtelen és szagtalan, Fluoriner nevű folyadék azonban ugyanúgy szigetelőanyagnak számít, tehát elektromos rövidzárak nem keletkezhetnek alkalmazásával.

A Fujitsu állítása szerint akár 40 százalékkal kisebb fogyasztás és 50 százalékkal kisebb helyigény érhető el a léghűtéses rendszerekhez képest szinte teljesen hangtalanul üzemelő megoldás alkalmazása esetén. Költségeiről egyelőre nem érkezett információ.