Kell rengeteg IKT szakember. Ehhez azonban kell digitális tananyag, kellenek annak használatára felkészített tanárok, és persze szükség van az ehhez szükséges eszközökre és megfelelő sávszélességű netre – ebben nagyjából mindenki egyetértett az idei balatonfüredi Infotér konferencia oktatási témájú előadásaiban és kerekasztaljaiban.

Az IKT iparágban jelentkező munkaerőhiány különösen fontossá tette az oktatás-felsőoktatás kérdéskörét. A konferencián mind az oktatáspolitikusok, mind pedig az iparág képviselői kifejtették elképzeléseiket arról, hogyan lesz több informatikai szakember, akinek hiánya egyre inkább akadályává válik az iparág, de az egész gazdaság fejlődésnek is. Abban is viszonylag nagy volt az egyetértés, hogy a professzionális informatikusok és a felhasználók ismeretszintjének az emelése egyaránt fontos a gazdaság egésze szempontjából.

Össze kell fogniuk a piaci szereplőknek és az államnak

Kara Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára, az egyik elemmel, az internettel kapcsolatban megígérte: jövő év végére nem lesz Magyarországon olyan iskola, ahol ne lenne internet. A sávszélességről egyelőre annyit lehet tudni, hogy átlagosan legalább 50 megabites sávszélességet biztosítanak majd.

Az államtitkár a mérnökhiányról is beszélt. Mert ugyan lehet kiemelten kezelni a vállalati informatikai fejlesztések ösztönzését, illetve az informatikai szektor ösztönzését, ehhez szakemberek is kellenek. Az NFM az Emberi Erőforrások Minisztériumával (Emmi) közösen lép fel a mérnökhiány csökkentése érdekében – ígérte meg Kara Ákos.

Mondanivalójából egyébként úgy tűnt, sikerrel járt az IVSZ lobbitevékenysége, hogy elfogadtassa a kormányzattal az IKT gazdasági súlyát kimutató módszertant (ennek bevezetéséről, valamint a kutatás első erdményeiről a Bitport is beszámolt). Az általa felsorolt adatok ugyanis már az IVSZ új felmérésének adatait tükrözték: az IKT szektor közvetlenül 170 ezer, közvetve 400 ezer embert foglalkoztat, a GDP-ből áttételes hatásával együtt 20 százalékkal részesedik, 2014-ben a nemzetgazdasági kivitel 8,3 százaléka kötődött a szektorhoz.

Hatékonyabb oktatást kellene a bővüléshez

Az oktatás hangúlyos szerepét mutatta, hogy a konferencia első napján az okatáspolitika szinte minden fontos szereplője megszólalt, és több kerekasztal is foglalkozott a témával. Pölöskei Gáborné helyettes államtitkár (Emmi) a Tartalmas köznevelést, most! című kerekasztalban a legfontosabb feladatokat sorolta fel. Mint mondta, jelenleg a 15 évesek közel harmadának komoly problémái vannak az írási-olvasással és a számolással. A probléma felszámolásához idő, korszerű módszerek, megfelelő mennyiségű tananyag kell. Ehhez pedig a digitalizálás nyújtotta lehetőségeket is maximálisan ki kell aknázni.

A felsőoktatás fejlesztésével kapcsolatban Palkovics László, az Emmi felsőoktatásért felelős államtitkára többek között az oktatói-kutatói bérek emelésére tett ígéretet: 2016-ban 15 százalékkal, 2017-ben és 2018-ban további 5-5 százalékkal nő a dolgozók bére. Emellett persze ő is beszélt arról, hogy emelni kell a felsőoktatásban tanulók között azok arányát, akik matematikai, természettudományos, mérnöki vagy informatikai képzésekben vesznek részt. 2015-ben az összes felvételiző 24,47 százaléka jelentkezett ilyen szakokra.

Így szállnak be a piaci szereplők

A csütörtöki vacsoraváró program keretében az iparág és az oktatás szereplői ültek össze, hogy elmondják egymásnak, ki hol lát lehetőséget az oktatás fejlesztésére, és ebben milyen szerepe lehet a kormányzatnak, az iparági szereplőknek és az oktatási intézményeknek. A kerekasztal-beszélgetésen, melyet a Vezető Informatikusok Szövetsége szervezett, elsősorban az iparági igények felől közelítette meg a kérdést.

Horváth Ádám, az IVSZ oktatási igazgatója, az IVSZ kutatási eredményei kapcsán arról beszélt, hogy gyakorlatilag nincs presztízse az informatikai pályáknak. Mint mondta, a megkérdezett diákok között egyáltalán nem voltak ismertek azok az előnyök – akár a karrier-, akár a kereseti lehetőségek tekintettében –, amelyek kézenfekvő pozitívumai az informatikai pályáknak. Ha ezeket nem propagálják az iparágban érdekelt vállalatok, sokkal nehezebb lesz változtatni. Ehhez a tananyagon is változtatni kell, mert az elavult, unalmas, életidegen. Egyáltalán nem derül ki belőle, hogy az informatika izgalmas és érdekes lenne.

Braun Péter, a VISZ elnöke, a Szövetség tapasztalatairól beszélt. Mint mondta, a VISZ idén nyáron indította el programozó táborát általános- és középiskolásoknak. Eredetileg a VISZ-tagok gyerekeinek szerettek volna szervezni jó és hasznos nyári programot, de olyan nagy volt az érdeklődés, hogy a tábort végül megnyitották minden érdeklődő előtt.

Barun Péter szerint egyébként nem igaz az, hogy nincs a kisdiákokban érdeklődés: megfelelő tanagyag és felkészült tanárok kellenek, és a többi szinte megy magától. Jó ötletnek tartaná, ha az iskoláknak lehetőségük lenne olyan, akár fizetős kurzusokat is tartani, amelyeken a rendes óraszámon túl is foglalkozhatnának a diákok informatikai témákkal, hiszen van itt egy komoly igény, amit ki kellene elégíteni. Nem elméletre van szükség, hanem izgalmas gyakorlati feladatokra, amelyek elkötelezetté teszik a diákokat. Olyan feladatok kellenek, amire a diákokban igény van. Braun szerint egyébként ennek kellene érvényesülnie a felsőoktatásban is, de ez csak elvétve valósul meg. A Szövetség elnöke kifejtette: nem elég a diákokra gondolni. Nagy hangsúlyt kell fektetni a tanárok tanítására, folyamatos továbbképzésére is.

Ezt Szabó János, a Somogy Megyei Duráczky József Óvoda, Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium informatikatanára is megerősítette. Szabó több olyan problémát is említett, ami a hatékony informatikaoktatás ellenében hat: későn kezdődik az informatika oktatása, kevés az óraszám, merev a tananyag – és ezek miatt egyre kevesebben érdeklődnek az informatika iránt. Az sem tesz jót a tantárgy megítélésének, hogy az érettségit megelőző két évben legfeljebb fakultáción vagy szakkörön tanulnak informatikát a diákok, így érettségi tárgynak is kevesen választják.

A kerekasztal részvevői: (balról jobbra) Horváth Ádám (IVSZ), Braun Péter (VISZ)
Szabó János (Duráczky József Intézmény), Charaf Hassan (BME), Schanda Tamás (Emmi)

Ugyancsak Szabó világított rá arra, hogy ma már az informatika oktatásának nem egyedüli letéteményese az informatikát oktató tanár. Bármelyik tantárgy oktatásába bevonható az informatika eszköztára az internettől a modellezésen át a programozásig. Itt azonban van egy komoly szűk keresztmetszet: a tanárok nincsenek felkészítve arra, hogyan használják az eszközöket, és a digitális tananyagok is erősen korlátozottak.

A BME Automatizálási és Alakalmazott Informatikai Tanszék docense, Charaf Hassan szintén hangsúlyozta a kiválasztás nehézségeit. Mint mondta, a BME jó helyzetben van, de ehhez aktív propagandára van szükség. A tanszék oktatói például minden évben körbejárják a középiskolákat, és népszerűsítik az egyetemen folyó munkát. Így egyelőre sikerül megfelelő mennyiségű és tudású hallgatóval feltölteni a keretlétszámot. Ugyanakkor Charaf Hassan szerint sokat lehetne javítani a felvettek és végzettek arányán, mert még mindig nagyobb a lemorzsolódás, mint kívánatos lenne.

Az egyetemi docens szerint fontosak az ipar felől jövő kezdeményezések. Az egyetem éppen ezért alakított ki együttműködést többe között a VISZ-szel. Egyrészt a VISZ-tagok által tartott előadássorozatok közelebb hozzák az iparági gyakorlatokat a hallgatókhoz, de együttműködik az egyetem és a Szövetség a programozótáborok szervezésében is.

Az Emmi ifjúságpolitikáért és esélyteremtésért felelős helyettes államtitkára, Schanda Tamás hangsúlyozta: a felsőoktatásban megfeleően nagy keretszámok vannak az informatikai pályákhoz, de kevés a jelentkező. A legnagyobb kihívás éppen ezért az, hogy valamiféleképpen felkeltse az oktatás az érdeklődést az ilyen pályák iránt, amin sokat segíthetnek az tudatos életpálya tervező rendszerek. A VISZ ötletével kapcsolatban elmondta: a Szövetség nyitott kapukat dönget a javaslatával. Másrészt beszélt arról, hogy az IKT jellegű területeken a munkaerőhiány felszámolásának számos forrása lehet még, például a hátrányos helyzetűek helyzetbe hozása.

A téma iránti fokozott érdeklődést jól mutatta, hogy az oktatással foglalkozó előadások és kerekasztal-beszélgetések szinte minden esetben telt ház előtt zajlottak.