A személyes adatok védelmét segítő mobilos alkalmazásokat és biztonsági bővítményeket fejlesztő Ghostery december elején tette közzé saját statisztikáit Tracking the Trackers, vagyis körülbelül A nyomkövetők nyomkövetése címmel. Az eddig sem volt titok, hogy a net tele van a felhasználók viselkedését és aktivitását figyelő trackerekkel, de ezt a mostani kutatás számszerűsíti is: a Ghostery adatai alapján négyből három weboldal valamilyen módon kémkedik a látogatói után.

Aki felmegy a netre, azt követni fogják

A cég szakemberei egy tucatnyi országban gyűjtött, 144 milliós minta elemzése után megállaptották, hogy az esetek 77,4 százalékában legalább egyféle tracker felbukkant az oldalletöltések során. Ezek később folyamatos jelentéssel szolgálnak a felhasználó tevékenységéről, legtöbbször statisztikai célú vagy a hirdetéskiszolgálóknak hasznos információt gyűjtve – a dolog elemi példája, amikor egy online bolt böngészése után a webes levelezőben azonnal megjelennek a tematikus hirdetések.

A Ghostery ugyanakkor megállapítja, hogy a weboldalak csaknem negyedénél tíz vagy több trackert azonosított, ami nem csak önmagában sok, de még erősebben felveti a személyes adatok védelmének kérdését. A trackerek működése ugyanis az átlagos felhasználó számára láthatatlan, sőt nem is igazán értik a működésüket – még érdekesebb, hogy sokszor a lapok üzemeltetői sincsenek vele tisztában, hogy pontosan milyen scriptek vagy pixelek működnek a weboldaluk kódjába ágyazva.

Hogy messzebbre ne menjünk, tavasszal idehaza is kiderült, hogy a kormány nemzeti konzultációs oldalán is az orosz Yandex kódja futott, orosz szerver felé továbbítva a kitöltők adatait. Ezt utóbb arra hivatkozva távolították el, hogy az elemző eszköz rosszindulatú félremagyarázásokra adhat lehetőséget. Sőt másra nem is nagyon, tehetnénk hozzá, de ettől még érdekes kérdés, hogy ha az oldalak világszerte tele vannak szórva trackerekkel, akkor pontosan kihez is áramlik a sok információ.

Akik szó szerint mindent tudnak rólunk

A Ghostery szerint alapvetően két nagy piaci szereplőhöz, méghozzá minden meglepetés nélkül a Google-höz és a Facebookhoz. Előbbi az összes publikus weboldal 60, utóbbi bedig közel 30 százalékán van jelen. A leggyakoribb tizenegy tracker közül a Google-höz öt, a Facebookhoz három kapcsolható, de jelentős szereplő a Comscore (11,4 százalék), a Twitter (10,5 százalék) és a korábban említett Yandex (9,5 százalék) is:
 

forrás: Ghostery – Tracking the Trackers, 2017 december

Ahogy a szoftvercég fenti ábráján látható, a Google Analytics önmagában is az oldalletöltések 46,4 százalékánál felbukkan, a Facebook Connectet pedig 21,9 százalékon mérték.

A trackerek nem csak elvi értelemben veszélyeztetik a felhasználók privát adatait. Bár elméletileg arra is alkalmasak, hogy a működtetőjük megszerezze mondjuk egy online banki felületre való belépéshez szükséges információt, a veszélyek nem ilyen jellegűek: egyszerűen arról van szó, hogy a trackerek a naplózott felhasználói tevékenység alapján egy igen mélyre ható képet rajzolnak a felhasználóról, a vásárlási szokásaitól és anyagi helyzetétől kezdve egészen a politikai vagy szexuális preferenciákig.

A felmérés szerint a világon működő weblapok 15 százaléka egészen egyértelműen személyes jellegű adatokat oszt meg a trackereken keresztül legalább 10 operátorral, arról pedig, hogy az adatokat később mire használják, legfeljebb az érintett szervezetek elvi állásfoglalására támaszkodhatunk. Mivel a kutatást az anti-tracking eszközöket fejlesztő Ghostery készítette, nem egy rendjívüli megállípatás, hogy a cég az anti-tracking eszközök használatát javasolja. Annyi azonban biztos, hogy a felhasználóknak nem ártana legalább tisztában lenniük vele, hogy ki és hogyan követi minden lépésüket, hiszen a saját döntések meghozatalának ez lenne a legelemibb feltétele.