"Disruptive technology" – ezt a kifejezést, vagy ha úgy tetszik, szlogent, egyre többször hallhatjuk IT-szállítóktól és a médiából is, és akkor még nem beszéltünk az elv a fizikai megtestesüléseiről, mint például a cloud, a mobil vagy az "internet of everything".

A disruptive jelző a kreatív szétrombolásra utal, azaz olyan megoldások alkalmazására, melyekben az új technológiák és üzleti modellek lebontják a meglévő módszereket, akár gyökeresen átalakítják azokat, és így hatnak a termékek, szolgáltatások üzleti értékére. Jó példa erre az Amazon megjelenése, mely annak idején felforgatta a média- és könyvpiacot új megoldásaival. Ma ez a technológia leginkább digitális jelleget ölt.

Pajor Gábor
üzleti intelligencia szakértő,
Informatikai Kockázatkezelési és Tanácsadási Szolgáltatások, EY

A digitális technológia segítségével az információ olyan mértékű terítésére van lehetőség, amely a vásárlói szokásokat és vevői igényeket alapvetően változtatja meg. Ezek együttesen óriási adatmennyiséget generálnak (big data), amelyet feldolgozva olyan új információkhoz jutunk, amelyeket korábban elképzelni sem tudtunk.

Feltárulnak a rejtett összefüggések

A diszruptív technológia láthatóvá tesz piaci trendeket, rejtett összefüggéseket, vásárlói igényeket és véleményeket, ennek köszönhetően nemcsak marketing vonalon, hanem termelési szinten is megvalósítható a termékek és szolgáltatások személyre szabása, ami jelentős vásárlóerőt és vevői elégedettséget gerjesztő tényező.

Ma már tények is alátámasztják, hogy az új technológiák kreatív használói képesek hatékonyan és jövedelmezően kihasználni a "rombolásból" származó előnyöket. Ilyen tény például, hogy a Fortune 500-as lista tagjainak 52 százaléka kicserélődött 2000 óta, és ugyanezt jelzi a startupok nyilvánvaló előretörése és látványos jövedelmezősége (Google, Facebook) is.

A feltörekvő piaci szereplők olyan új üzleti stratégiákat alkalmaznak, melyek a lehető legnagyobb mértékben használják az új technológiákat és a személyre szabott funkciókat: nemcsak vevőik, hanem belső munkatársaik, dolgozóik és beszállítóik felé is.

A digitális átalakulás legfontosabb mozgatórugói egyfelől a tájékozottabb és jóval több ismerettel rendelkező vásárlók, a digitális technológiák iránti növekvő bizalom, az erőforrások szélesebb körű elérése, a globalizáció és termelési rugalmasság, illetve az alacsonyabb belépési szint a piacokra. Szintén az átalakulást hajtja előre az új üzleti modellek, új piaci csatornák és munkamódszerek megjelenése, az állandó innováció, és nem utolsó sorban a változó jogszabályi és adókörnyezet is.

Erre a sokváltozós függvényre, melynek elemei az időben nem évek, hanem hetek-hónapok alatt alakulnak át, az agilis megközelítés látszik a leginkább célravezetőnek.

_{(Az ábra a képre kettintva nagyítható)}

A folyamatos kihívásokra folyamatos innovációval lehet hatékonyan válaszolni, mely az új megoldásokat kialakítja. A teszt fázist gyors élesbe állítás követi. Minden területen ki kell használni a digitális technológia előnyeit, ezeket rendszerbe kell kapcsolni, amelyet a digitális program menedzsment fog össze. A szervezeti változásoknak az innovációt és motivációt kell szolgálnia, személyre szabott megoldásokkal.

Mindezek együttesen biztosíthatják a cég helytállását, növekedését, optimális és folyamatos működését, megfelelőségét és védelmét.

A fentiekben vázolt modell olyan, mint egy élő organizmus, amely a napi kihívásokra megfelelő válaszokat képes adni. A digitális stratégia nagymértékben elősegíti, hogy ne elszenvedői, hanem irányítói legyünk azoknak a változásoknak, amelyeket amúgy sem kerülhetnénk el.

A modellt megvalósító vezetők és szakemberek először kialakítják az üzleti célok eléréséhez szükséges digitális elképzeléseket, azonosítják és felhasználják a digitális lehetőségeket (mérséklik az ezzel járó veszélyeket), megtervezik a digitális környezetet (ökoszisztémát). Majd az elképzelések megvalósítására stratégiai menetrendet (roadmap) készítenek, vállalati konszenzust alakítanak ki a digitális elképzelésekkel kapcsolatban, végül pedig létrehozzák és üzemeltetik az ökoszisztéma elemeit, összhangban a vállalati célokkal.

Tervszerűen alkalmazkodni

Ahogy a digitális vállalati stratégia alkalmazkodik a környezethez, úgy a fenti modellt is folyamatosan igazítani kell a változó világhoz. Ezt szolgálják a napi gyakorlatból szerzett tapasztalatok, a technológiai változások folyamatos monitorozása és a szükséges változtatások gyors és tervszerű alkalmazása.

Azok a cégek, amelyek egyelőre csak halogatják az első lépéseket, és még elméletben sem kezdtek el foglalkozni a változó piaci környezet kihívásaival, elsőkből rövid időn belül sereghajtóvá válhatnak. Érdemes hát cselekedniük, mert a digitális átalakulás még nem ért véget, éppen csak elkezdődött.