Skandináviában a múlt év végén debütált a 4G-s mobilinternet. A magyar piac két év múlva válhat éretté a bevezetésre.


A továbblépésnek jelenleg több akadálya is van. Talán a legfontosabb, hogy a hazai mobilcégek szerint a most használt 3G/HSPDA technológiákban még igen nagy tartalékok vannak, mind az elterjedést, mind a sebességet illetően. Ez pedig inkább a meglévő hálózatok további csiszolását indokolná. Majorosi Emese, a Pannon sajtó- és információs igazgatója is arról számolt be, hogy jelenleg még inkább a meglévő HSDPA hálózatuk fejlesztésére fókuszálnak, bár csoportszinten tesztelik az új technológiát is.

A 4G előtt álló másik akadály, hogy jelenleg alig van olyan eszköz, amivel egyáltalán használni lehetne azt. A mobilnetre alapvetően két fő eszközcsoporttal – laptoppal és mobiltelefonnal – csatlakozhatunk. Egyelőre viszont nem létezik olyan telefon a piacon, amely 4G-képes lenne, és a jövőbeli megjelenések is még bőven a „régi” technológiára építenek. A laptopok esetében más a helyzet. Itt csupán egy pendrive-ra emlékeztető, a mai netes kulcsokhoz külsőleg nagyon hasonló modemet kell a géphez csatlakoztatni, hogy az képes legyen a mobiljelek vételére. A TeliaSonerával együttműködve elsőként a Samsung dobott piacra ilyen modult, ami azonban közel sem tökéletes megoldás. A modem jelenleg csak a 2,6 gigahertzes frekvenciasávon működik, emiatt visszafelé nem kompatibilis a 3G hálózatokkal. Tehát, azok a svéd vagy norvég felhasználók, akik mindenképpen az elsők között szeretnék megtapasztalni a csúcssebesség érzését, kénytelenek több modemmel közlekedni, hiszen a 4G-képes kütyü egyszerűen nem működik, ha kilépnek a vételkörzetből.

A szolgáltató a fenti kényelmetlenséget azzal orvosolja, hogy a Samsung ideiglenes megoldását ingyen le lehet majd cserélni a várhatóan az idei második negyedévben megjelenő, többmódú modemre. Emellett jó marketingfogásként a svédek és norvégok jelképes, havi körülbelül 100 forintnak megfelelő összegért kapnak hozzáférést az újdonsághoz. A bökkenő ott van, hogy az első hat hónapos bevezető kampányt követően (és várhatóan a valóban használható modemmel kiegészítve) júliustól már 15 ezer forintnyira nő az előfizetési ár.

Itthon is próbaüzemben
A nehézségek láttán nem meglepő, hogy az itthoni szolgáltatók nem erőltetik a gyors bevezetést. A Vodafone-nál lapunknak elmondták, hogy üzleti megfontolásból legkorábban 2012-re tervezik a 4G-re való átállást. Ezt tetézik a hatósági korlátok, hiszen az erre alkalmas frekvenciasávot még meg sem hirdették. A cégek viszont egyelőre nem is emiatt kilincselnek a Nemzeti Hírközlési Hatóságnál. Azt szeretnék mindenekelőtt elérni, hogy – több más ország példáját követve – oldják fel a használatban lévő GSM és UMTS hálózatok technológiai kötöttségét. Ezáltal például a 900 megahertzes frekvencián is lehetne 3G szolgáltatást nyújtani, ami jót tenne a kisebb települések lefedettségének, hiszen ezáltal ezeken a területeken is gazdaságosan lehetne nagysebességű hálózatot kiépíteni.

A korlátok ellenére a Vodafone – két más európai nagyváros mellett – Budapesten is teszteli az új 4G-s hálózatot. A projektet az amerikai Verizon Wireless-szel közösen folytatják, s több tengerentúli nagyváros is részt vesz benne. A Vodafone-nál elmondták: az ilyen teszteket mindig a központi K+F csoport végzi, s annyi már látszik, hogy az új technológia egyelőre a laborokból kilépve is megbízhatónak bizonyult.

A T-Mobile-nál szintén csoportszinten zajlik a próbaüzem. Németországban például a bonni főhadiszállás közelében egy autópályán tesztelték élesben a sebességet, és letöltés során sikerült igen nagy, 170 megabit/szekundumot elérni. Fő helyszínnek egyébként az ausztriai Innsbruckot választották.

A cég kommunikációs osztálya az itthoni bevezetést firtató kérdésünkre csak annyit mondott: néhány éven belül minden bizonnyal be kell vezetni az új technológiát, hiszen ezáltal nem csak gyorsul a hozzáférés, de optimálisabban lesz használható a frekvencia, ami fajlagosan olcsóbbá is teszi azt. Ez elméletben akár gyorsíthatná is a folyamatot, hiszen versenyelőnyhöz juttathatja az idejében lépő cégeket. Ennek jegyében a TeliaSonera például az eredeti terveihez képest hetekkel korábban elindította a szolgáltatást. Ott persze ma már mindenütt kiválóan működik legalább a 3G, ellentétben a hazai valósággal…
 

42. Körkapcsolás: Mi és az MI

Mekkora teret hagy a projektmenedzsereknek a mesterséges intelligencia? Többek között erre az aktuális kérdésre keresték a választ a PMSZ rendezvényén.
 
Ezt már akkor sokan állították, amikor a Watson vagy a DeepMind még legfeljebb érdekes játék volt, mert jó volt kvízben, sakkban vagy góban.
Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.