A Magyar Narancs (MaNcs) legutóbbi, november 29-i száma terjedelmes írásban foglalkozik az állam piaci szereplővé válásával, valamint a multinacionális cégekhez fűződő viszonyával. A cikk kitér a telekommunikációs piacon zajló változásokra is.

Állami szolgáltató mint piacszabályzó ■ A távközlési piac szabályozását az jelenlegi kormány a kezdetektől fontos feladatának tekintette. Mindezt elsősorban a szolgáltatás színvonalának emelésével és a verseny élénkítésével indokolták. Végül ennek szellemében alakult ki a negyedik mobilszolgáltató piacra lépést célzó tender kiírása is, melyet múlt év augusztus elején tettek közzé. A tendert úgy írták ki, hogy ha az állam nem kap elfogadható ajánlatot az értékesítendő összefüggő frekvenciablokkra, akkor az teljes egészében feloszthatóvá válik a három piacon lévő szolgáltató között. A Telenor, a T-Mobile és a Vodafone addigra már be is jelentette, hogy hálózatfejlesztéssel készülnek arra, hogy a szabályozás megszületését követően mihamarabb elkezdhessék a negyedik generációs széles sávú szolgáltatást. Az állam is készült – egy konzorciummal, melyet a Magyar Villamos Művek (MVM), a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és a Magyar Posta alkottak.



Végül ez év januárjában a korábban is sejthető eredmény született: az állami konzorcium nyert, ám a három piacon lévő szolgáltatónak is jutott frekvenciablokk. A kormányzati szereplők többször is hangsúlyozták: egyrészt a piaci verseny élénkülését várják a döntéstől, másrészt azt remélik, hogy az állam infokommunikációra költött költségei is csökkennek majd az állami mobilszolgáltató megjelenésével. Magát az állami mobilcéget, az MPVI Mobil Zrt.-t azonban csak ez év április elején jegyezték be, majd a nyár folyamán kistafírozták 14,1 milliárd forintos tőkeemelés formájában.

Ki az erősebb? ■ A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) döntését végül a konkurensek megtámadták, ami felborított sok mindent. A bíróság ugyanis szeptemberben elmeszelte az NMHH a frekvencia-árverésen hozott januári határozatait, mert úgy ítélte meg, hogy a negyedik mobilszolgáltató MPVI jogszerűtlenül nyerte el a jogot a hálózat kiépítésére, valamint a három korábbi piaci szereplő is jogszerűtlenül szerzett akkor újabb frekvenciablokkokat.

A döntés nem csak az MVPI-t érintette, hiszen a januárban elnyert frekvenciát a Vodafone például már részben fel is használta. Ezért például ők felülvizsgálati kérelemmel fordultak a Kúriához. A Telekomnak ugyanakkor tetszett a döntés, sőt Christopher Mattheisen egy háttérbeszélgetésen úgy vélekedett, hogy a bírósági döntés nyomán felszabadult 5 megaherznyi spektrumot is a meglévő három szolgáltatónak kellene felajánlani megvételre.

De ne csak a piacnak okozott problémát az állam piacra lépése. A Népszabadság információ szerint Ilyés Márton, aki módszertani és piacelemzési osztályvezetőként részben a frekvenciaügyeket is felügyelte, azért távozott az NMHH-tól, mert nem értette egyat azzal, hogy az állam tulajdonosi és adóztatói szerepben is megjelenik ezen a piacon.

A kormány visszavág? ■ A MaNcs úgy véli, részben a kormány piacszerzési törekvéseivel magyarázható a szektort sújtó különadók. Bár nem csak azzal. A lap forrásai alapján utal arra, hogy átfogó kormányzati szándék áll amögött, hogy elsősorban az exportra termelő multikat kell támogatni, ezért elsősorban a szolgáltatási, így a telekommunikációs ágazat multinacionális szereplőit kell megadóztatni. Ám ezt is szelektíven, azaz úgy, hogy a multik megadóztatásával párhuzamosan helyzetbe kell hozni a magyar vállalatokat. Ennek szellemében vezették be 2010-ben a telekom-különadót, mellyel kapcsolatban EU-s eljárás is indult Magyarország ellen. Ezt 2013 januárjával ugyan kivezetik, de helyette idén júniusban jött a beszélgetésekre és SMS-ekre fizetendő extra adó, és többek között a Magyar Telekom esetében további óriási terhet jelentő vezetékadó. A lap felhívja a figyelmet, hogy nem helytálló Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter azon nyilatkozata, miszerint a telkóadó kivezetésével tárgytalanná válik a Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárás. Az Európai Bíróságnak ugyanis módja van „visszamenőlegesen is elmeszelni és bírság megfizetésére kötelezni Magyarországot”.



A MaNcs forrása szerint bár „a miniszterelnök zárt ajtók mögött rendre azzal érvel, hogy a kiemelkedő profitot termelő cégektől elvárható, hogy nagyobb arányban vegyék ki részüket a közös terhek viseléséből”, a telekom cégeket nem a nyereségük arányában sújtják az extra terhek. Az idézett szakértő szerint ennek az lehet a következménye, hogy „sok cég nemhogy profitot nem termel, de simán veszteségbe fordul át.”

A kormány mindenesetre jól számol. A nagy infrastruktúrával rendelkező cégeknek ugyanis nem opció, hogy kivonuljanak egy országból, ahogy egy ilyen méretű vállalat értékesítése sem. A piaci szereplők persze keresik a kiutat. A MaNcs információi szerint például a Magyar Telekom miközben lobbizik az Európai Bizottságnál a kötelezettségszegési eljárások foganatosítása mellett, jó kapcsolatok kialakítására törekszik a kormányzattal, és ennek jegyében például „októberben a magyar labdarúgó-válogatott, illetve az utánpótlás egyik fő támogatójává vált”. 

Nyolc éve húzódó ügyek válsággal súlyosbítva ■ A negyedik mobilszolgáltató piacra lépése 2004 óta húzódik. Már akkor meghirdettek egy olyan csomagot, amely lehetőséget adott volna országos lefedettségű hálózat létrehozására. Az akkori tender iránt azonban nem volt komolyabb érdeklődés. A következő próbálkozás 2008 októberében volt. Akkor 15 évrelehetett volna nyerni frekvenciahasználati jogosultságot, amit utána még hét és fél évvel meg lehetett volna hosszabbítani. Az akkori kiírás érdekessége volt, hogy ha a tender sikertelen, a frekvenciákra két évig nem lehet ismételt tendert kiírni. Végül az NMHH elődje, a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) meg is szüntette az eljárást 2009 márciusában, amit három pályázó megtámadott, ám hiába.


Az időközben a telekomiparba is erősen begyűrűző válság egyre kevésbé tette valószínűvé, hogy jó feltételekkel lehet értékesíteni a frekvenciákat egy negyedik szolgáltatónak. Maguk a piacon lévő szereplők is sok esetben nyilatkoztak úgy, hogy nem látják gazdasági realitását egy negyedik szereplő piacra lépésének, mivel amúgy is telített a piac (már a 2008-as tender kiírásakor 12 millió mobil-előfizetést regisztrált az NHH), és emiatt bizonytalan egy országos hálózat kiépítési költségeinek megtérülése.

Az új kormány azonban elszánt volt a frekvenciaszabályozás felülvizsgálatával kapcsolatban, és a tervek között szerepelt a mobiltender mihamarabbi kiírása. A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban – melyet akkor a telekom piacot a múltja miatt viszonylag jól ismerő Fellegi Tamás irányított –, a Nyitrai Zsolt vezette államtitkárságnál külön helyettes államtitkár felelt a hírközlésért és audiovizuális médiáért Vasváriné dr. Menyhárt Éva személyében, aki 2010-ben az NHH főigazgatói posztjából érkezett a minisztériumhoz. Aztán Menyhárt Éva távozott, majd nem sokkal később Nyitrai Zsolt is más kormányzati feladatot kapott. Távozásával egy időre az önálló informatikai államtitkárság is megszűnt.