Divatos manapság a tartalomfogyasztás forradalmáról beszélni, ám ha csak a könyvnyomtatás mintegy hat évszázadára visszanézünk is, láthatjuk, hogy a rugalmas, helytől független tartalomfogyasztás vágya folyamatosan jelen volt – ennek köszönhetjük például a könyvminiatűrök sokaságát, később a paperback vagy livre de poche kiadványokat. Innen nézve szükségszerűnek tűnt tehát, hogy a digitális tartalmak kapcsán ez a változás szintén megtörténjen.

Tartalom mindenféle képernyőn ■ A hagyományosan személyi számítógépeikre gyártott digitális tartalmak fogyasztására ma már eszközök széles skálája áll rendelkezésre. Az újonnan megjelent képernyők már képesek kiváltani tartalomfogyasztás terén a laptopokat és számítógépeket. Ezt az eszközeladások is tükrözik. Az eNET – Telekom Jelentés az internetgazdaságról című, 1000 fős, országosen reprezentatív mintán végzett legutóbbi kutatása idézi az IDC adatait, melyek szerint 2012 harmadik negyedévének végéig 43 ezer tabletet és 120 ezer számítógépet értékesítettek itthon mely számok az év végéig 65 ezerre, illetve 145 ezerre bővültek. Ez pedig azt jelenti, hogy az ünnepi időszakban a magyar piacon is kezd fölénybe kerülni a tablet PC.-kkel szemben. A különböző eszközökön történő médiafogyasztás azonban más és más használati attitűdöket takar, melyek közül a tablet rendelkezik a legérdekesebb jellemzőkkel.

Az eNET legfrissebb kutatása a táblagépek használati szokásait vizsgálta. A nemzetközi trendekhez hasonlóan a táblagép-használat hazánkban is elsősorban otthoni tevékenység: a magyar felhasználók 55 százalékban otthon, 4 százalékban utazás, tömegközlekedés közben használják. A munkahelyekre egyelőre a használat mindössze 5 százaléka esik. Mindez arra utal, hogy a táblagép elsősorban tartalomfogyasztási és nem tartalom-előállító vagy munkaeszköz.




A tableteket otthon leginkább tévézés közben (51 százalékban) vagy az ágyban használjuk, azaz egyértelműen otthoni szabadidős tevékenységnek minősül. Emellett gyakori a társaságban történő használat is. Ennek megfeleően alakul az is, hogy mikor nyúlunk tablet után: hétköznapokon a kora reggeli órákban még az okostelefonnál is fontosabb eszközzé válnak – ez a napi első hírfogyasztás periódus. A nappali órák nagy részében – munkaidőben – viszont még a számítógép az úr. Az újabb tablethasználati csúcs este 9 és éjfél közé esik. Ez utóbbi időszak egyben a legintenzívebb is, a felhasználók 62 százaléka ilyenkor használja készülékét.

A kutatás szerint a táblagép-használók 60 százaléka legalább 1 órán át használja naponta készülékét. Összevetve az átlagos (aktív és passzív) tévézéssel töltött napi idővel – ez a 14 évesnél idősebb korosztályban hazánkban 2,7 óra volt 2011-ben – ez egy igen magas érték, tehát erősen hat ennek a körnek a szabadidős és így médiafogyasztási tevékenységére.

Táblagépezünk, vagy táblagépen olvasunk? ■ Ennek tükrében különösen érdekesek az eNET kutatásának azok az eredményei, melyek szerint a táblagépet használók 34 százaléka több időt tölt a tabletjével, mint amennyit tévézik, 43 százalékuk pedig a számítógépénél is előbbre helyezi.




Mindezek és az értékesítésben rekordok ellenére sem váltak a tabletek egyik tartalom esetében sem a legfőbb fogyasztási eszközzé: a legtöbb esetben az okostelefonokhoz nagyon hasonló fogyasztási aktivitást generálnak. Az azonban egyértelmű, hogy a táblagép minden tartalomtípusnál megjelent, így konkurensévé vált az adott tartalomtípus fő fogyasztási eszközének.

A legnagyobb konkurenciát azonban egyértelműen a számítógépnek teremtette a tablet kategória. Bár tartalom tekintetében egyelőre nem tud „többet” nyújtani a számítógépnél, mobilitása és könnyű használhatósága sokkal alkalmasabbá teszi szabadidős tartalomfogyasztásra, és ott kezdi is kiszorítani a számítógépeket.



Az audiovizuális tartalmak esetén – elsősorban a televíziós tartalmaknál – már jobban kiütköznek az elsősorban a fizikai (méretbeli) korlátai, de nem szabad elfelejteni, hogy ha maguk a készülékek nem is veszélyeztetik a tévék pozícióját, az internethasználat erősen csökkenti tévénézésre fordított időt – és mint fent említettük, a táblagép használat napi csúcsa egybeesik a klasszikus tévézési csúcsidőszakkal. A táblagép mint második vagy – az okostelefon mellett – harmadik képernyő megosztja a szerkesztett műsorok nézésére fordított figyelmet és időt, ami nagy nyomást jelent a televíziós szolgáltatások üzleti modelljére, amely mindig a nézettség alapul.