Minden korábbinál erősebb tablet dömpinggel találkozhattak a látogatók a néhány napja véget ért Las Vegas-i Consumer Electronics Show-n (CES): egészen pontosan 75 ilyen modellt vonultattak fel a gyártók. Vadonatúj, és egyelőre drága táblagépekkel jelentkezett a Motorola és a Toshiba, ezeken már a legújabb Honeycomb kódnevű Android 3.0-ás operációs rendszer fut. Szintén billentyűzet nélküli gépeket mutatott be az Asus, a ViewSonic, az Acer és a Samsung is, s mellettük még több tucatnyi feltörekvő távol-keleti gyártó.
A mobil számítástechnikában éppen egy éve, tavaly január végén szakadtak végleg két táborra a hordozható masinák hívei. Az Apple iPad megjelenésével ugyanis – először persze az almarajongók körében – divatba jöttek az ultrahordozhatóként kategorizált táblagépek. Ezek a mai, a korábbiakhoz képest kisebb fogyasztású notebookoknál is tovább működnek akkumulátorról, ráadásul azoknál is kisebbek, könnyebbek, és általában praktikusabban használhatók az egyszerűbb internetezési, multimédiás feladatokra is.
A táblagépek előretörése a PC-k és hagyományos notebookok amúgy is zsugorodó világát kevésbé rázta meg; ezekre a komolyabb feladatokhoz továbbra is szükség van. Tableten üzletember nyilván nem készít prezentációt, vagy profi képszerkesztő nem használ Photoshopot, s egy pénzügyes sem táblagéppel veti össze a terjedelmes számla- és bérlistákat. A pár éve felbukkant, és rövid ideig divatos netbookoknak azonban erősen „betett” az új őrület: az eladások növekedése leállt. Pedig az új trend nem feltétlenül jelenti a kategória végzetét, ráadásul a korai búcsúztatás miatti árcsökkenés mindenféleképpen jó hír nekünk, vásárlóknak.
Mire való? ■ A netbook akkumulátorai az átlagos noteszgépek 1–2 órás üzemidejénél jóval tovább, akár 5–8 órán keresztül is működnek, s ugyanúgy futnak a kis gépeken a PC-ken megszokott szoftverek és rendszerek.
A tabletek – mint például az említett iPad vagy a Samsung Galaxy Tab – érintőkijelzős, fizikai billentyűzet nélküli eszközök, képernyőjük általában 7–10 hüvelykes. Méretükből és a billentyűzet hiányából kifolyólag még egy fokkal hordozhatóbbak a netbookoknál, ám a gépelést meg kell szokni, s az ékezetes karakterek kezelése is körülményesebb.
A legtöbb táblagépen ráadásul másféle operációs rendszer fut, mint a megszokott PC-s környezetekben: a két legnépszerűbb az iOS és az Android. Ezek azonban az okostelefonok világából származtatott megoldások, amelyek középpontjában a kifejezetten egyszerű kezelés, a gyors be- és kikapcsolás, könnyű internetelérés és multimédiás funkciók állnak.
Ezekre is léteznek üzleti megoldások, a levelezőkliensektől az Office nézőkig és szerkesztőkig, viszont a fizikai billentyűzet nélküli eszközök inkább tartalomfogyasztásra, vagy rövid interakciókra valók. Például egy gyors e-mailváltásra, egy-egy weblap ellenőrzésére, vagy e-könyvek olvasására utazás közben, karakterfelismerős jegyzettömbként a tárgyaláson, illetve egy filmsorozat epizódjának megtekintésére ebédszünetben vagy a hosszú repülőúton.
Mennyibe kerül? ■ Érdemes megnézni az árakat is mindkét kategória esetében. A hivatalos forrásból származó iPad legegyszerűbb konfigurációban (16 gigabájt, 3G nélkül) mintegy 150 ezer forint, míg egy kisebb képernyős Samsung Galaxy Tab 140 ezer forint körül kelleti magát. Természetesen havi sok ezer forintos 3G netcsomagok mellé sokkal olcsóbban hazavihetjük ezeket, de az árat ekkor a vállalt hűségnyilatkozatnak megfelelő időtartam alatt a magas havidíjú tarifacsomagokban fizetjük meg.
Ehhez képest nézzünk pár netbookot. Az Asus EeePC 1001P, a Packard Bell Dot R-410 vagy az MSI Wind U135 mininoteszeket egyaránt a korszerű, keveset fogyasztó Intel Atom N450 processzorral szerelték, 1 gigabájt RAM mellett konfigurációtól függően 160–250 gigabájtos merevlemezt is tartalmaznak. A Windows 7 Starter változatát futtató eszközök bruttó ára 70–75 ezer forint környékén mozog a szaküzletekben. Nemrég még ezek is a százezres szint táján tanyáztak, ám a „tablethisztéria” miatt áruk meredeken megindult lefelé.
Az ideális minden bizonnyal az lenne, ha mindenki megengedhetne magának mindkét kategóriából egyet-egyet, ám a realitás az, hogy az efféle kütyükben gondolkodók többségének választania kell. Ha valaki olyan eszközt keres, amely ultrahordozható, ám a céges PC-ken vagy notebookokon megismert rendszerek és szoftverek legtöbbje változtatás nélkül használható rajta, akkor számára ma a netbook lehet a legjobb megoldás.
(A cikk a Figyelő 2011/03. számában jelent meg.)
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak