December 12-én mondhatják el a véleményüket a távközlés hazai szereplői a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) meghallgatásána 800, 900, 1800, 2100 és 2600 MHz, valamint a 3700 MHz-es sáv használatának, valamint a mobilszolgáltatóknál lejáró frekvenciahasználati jogosultságok további hasznosításának a feltételeiről.

Ezen a fórumon kerül terítékre egy új mobil szolgáltató lehetséges piacra lépésének a kérdése is. Mint ismert, a hatóság ezzel kapcsolatos legutóbbi tenderén hozott határozatot megtámadták a régi piaci szereplők, emiatt az felülvizsgálati eljárás alatt van. A Kúria döntésétől függően a sáv újra értékesíthetővé válik, vagy a hatóság korábbi döntésének megfelelően a negyedik szolgáltató piacra léphet.

Nyilvános a spektrum stratégia ■ A témához időzítette a hatóság a rádióspektrumok hasznosításában a 2012 és 2015 közötti időszakra vonatkozó  52 oldalas stratégiáját, amelyet a napokban hoztak nyilvánosságra a szervezet honlapján (a dokumentum: .pdf). Ebben a műsorszórás digitális átállása kapcsán felszabaduló frekvenciák sorsa mellett kiemelten foglalkoznak a a mobilpiaci verseny hálózati alapú ösztönzésével, melynek egyik hatékony formáját egy negyedik szolgáltató piacra lépésében látják.
 
A mobilpiac jelenlegi állapotát elemezve a dokumentum megállapítja, hogy jelenleg három mobilszolgáltató rendelkezik saját infrastruktúrával a 900 MHz-es, az 1800 MHz-es és a 2100 MHz-es sávban. A Telenor és a Magyar Telekom jogosultsága a 900 MHz-re a koncessziós szerződésük szerint 2016. május 4-én lejár, de sokkal hamarabb, szűk két év múlva, 2014. október 7-én lejár a 1800 MHz-es frekvencia használatára vonatkozó jogosultságuk is (beleértve a Telenor 2004-ben ebben a sávban vásárolt többlet spektrumkészletét is). A Vodafone-nak mindkét sáv használatára 2014. október 8-ig van szerződése. A három mobilszolgáltató 2004-ben megvásárolt 2100 MHz-es spektrumhasználati jogosultsága 2019-ben jár majd le.

Arról, hogy mi legyen ennek a ferekvenciakészletnek a további sorsa, az NMHH dokumentuma szerint több szempont alapján kell dönteni. Ilyen például az érintett frekvenciakészletek tényleges piaci értéke, a szélessávú mobilinternet jövőbeni jelentős spektrumigénye, valamint kiemelt szempont kell legyen a versenyélénkítés és az infrastruktúra-fejlesztés.

Hálózati lefedettség ■ A jelenlegi szolgáltatók 900 MHz-es GSM-hálózatai (2G) az ország csaknem teljes területét lefedik, a szélesebb sávú szolgáltatást biztosító 2100 MHz-es UMTS- és HSPA-hálózatok (3G) pedig elsősorban a sűrűbben lakott területeket látják el. Bár az UMTS 900-as technológiának köszönhetően már az ország lakosságának több mint 90 százaléka csatlakozhat 3G-s hálózathoz, ennek a technológiának azonban komoly korlátai vannak. Többek között az, hogy 2015-re is maximum a lakosság 60 százaléka használhat beltéren 2 Mbit/s mobiladat-átviteli sebességet. (Ennek az adatátviteli sebességnek 2015-ig történő elérését a teljes lakosság körében az NMHH stratégiai célként fogalmazta meg.) 

Ami a negyedik generációs (4G) LTE-szabvány szerinti kereskedelmi célú hálózatok bevezetését illeti, mindhárom hálózattal rendelkező mobilszolgáltató végzett már teszteket a 2600 MHz-es sávban. A Magyar Telekom és a Telenor már meg is kezdte a kereskedelmi LTE-szolgáltatást az 1800 MHz-es sávban, igaz egyelőre csak szigetszerűen.



Blokkolt alkalmazások ■ A dokumentum már tényként kezeli, hogy a mobilhangpiacon már megindult a csökkenés. Ugyanakkor a mobilinternetre előfizetők köre még mindig növekszik. 2008 decemberében még a három hazai mobilszolgáltatónak együttesen is alig több mint 414 ezer aktív mobilinternet-előfizetője volt, 2012. október végén viszont számuk elérte a 2,2 milliót. Ezzel együtt a mobil-szélessáv penetrációja továbbra is jelentősen elmarad az európai átlagtól.

Nem túl kedvező a mobil-adatforgalom alakulása sem. Az egy előfizetőre jutó (átlagos) forgalmazott adatmennyiség szolgáltatónként eltér, de összességében folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. Úgy tűnik, mindezen egyelőre az LTE bevezetése sem segít. A csökkenés azért is érdekes, mert éppen ellenkezője az uniós trendeknek. Az Európai Bizottság által kiadott „Digital Agenda for Europe Scoreboard 2012” előrejelzése szerint 2013-ban Európában az okostelefonok átlagos mobiladat-fogyasztása meg fogja haladni a havi 2,5 Gbyte-ot. A Magyarországon jelenleg a közepes árkategóriájú okostelefon-tarifákban foglalt publikusan elérhető havi adatmennyiség jóval ez alatt van. Ráadásul jelenleg a három mobilszolgáltató közül kettő korlátozza vagy blokkolja az internetalapú hang- és videohívások indítását és számos népszerű internetes alkalmazás használatát (Skype, WhatsApp, Viber, MSN) még az egyébként erősen forgalomkorlátos tarifacsomagokban is.

A dokumentum szerint ezen adatok arra engednek következtetni, hogy Magyarországon a ténylegesen mért adatmennyiség-fogyasztást nem igazán a piaci kereslet, hanem a kínálati oldal korlátai fojtják vissza a növekedéstől. A cél éppen ezért az lenne, hogy Magyarország mielőbb felzárkózzon az európai átlaghoz mind a mobil szélessávú lefedettségben, mind a penetráció, mind pedig a forgalmazott adatmennyiség növekedésében.

Nem hoztak nagy változást az MVNO-k ■ A stratégia kitér a virtuális mobilszolgáltatóknak (MVNO) a hazai piacon betöltött szerepére. Jelenleg kétféle, szélesebb körben elfogadott MVNO-definíció létezik. A hatóság szerint ugyanakkor nem tekinthető MVNO-nak az a szolgáltató, amely nem végez jelátvitelt, így saját vagy bérelt infrastruktúrával sem rendelkezik, csupán az infrastruktúra-szolgáltató (MNO) viszonteladója. Az máér viszont az NMHH dokumentuma is virtuális szolgáltatónak tekinti, amely nem végez ugyan jelátvitelt, de az MNO eredeti szolgáltatásának „átszínezésével, átcsomagolásával” kialakított terméket értékesít, illetve ilyen szolgáltatást nyújt saját márkanév alatt. A hatóság nyilvántartása alapján jelenleg 8 viruális mobilszolgáltató működik Magyarországon. Ezek – értelemszerűen – a mobilinternet-lefedettséget nem befolyásolták, ám sajnos nem serkenteték a mobilinternet-penetrációt és a forgalomnövekedést sem.