"Hihetetlen büszkeség, hogy negyedik generáció elindításánál is itt lehetek. A cégnél már csak néhányan dolgozunk azok közül, akik közreműködtünk az első generációs mobilhálózat magyarországi megszületésénél, 1990 októberében" - mondta Maradi István. Ezt nemcsak a személyes érintettség okán tartotta fontosnak megemlíteni, hanem azért is, mert úgy látja, a negyedik generáció egy ponton teljes egészében különbözik az elődeitől.

"Minden korábbi generációnál, már annak megszületésekor lehetett látni a horizonton túl a következőt, legalább a szabványosítási beszélgetések szintjén. Az LTE mögött viszont most nincsen más hasonló jövőbeni technológia: egyelőre nem látszik, mi jöhet öt-tíz év múlva. Ez azt is jelenti, hogy az új technológia sokkal kiforrottabb, mint a korábbiak, vagyis jövőbiztos" - jellemezte a helyzetet a vezérigazgató-helyettes.

Kevesebb nehézség ■ Az éles indulást megelőző több hónapos tesztidőszak tapasztalatai is eltérést mutatnak a korábbi mobilgenerációknál tapasztaltaktól. Mint mondja: "egy nagyságrenddel kevesebb ismeretlen dologba futottunk bele, miközben tény, hogy a technológia jóval komplexebb az elődeinél. Igaz, az erőssége is éppen az, hogy már három generációváltásra tudott épülni. Az LTE is több fejlődési lépcsőn fog majd végig menni, mielőtt az elméleti 100 Mbit/s sebességhatárt a mindennapok szintjén élvezhetjük majd."

A tesztek során a felhasználók legtöbbször inkább arra panaszkodtak, hogy nem tudják elérni az interneten található alkalmazásokat például a Youtube-ot, nem pedig arra, hogy eleve nem tudnak felkapcsolódni a hálózatra. Az utóbbira volt inkább példa a korábbi generációváltásoknál. "A kisérletekbe eleve olyanokat akartunk bekapcsolni, akik „vastag csövön szeretik kapni az adatokat”, rendszeresen töltenek le- és fel nagy videótartalmakat. Sokan hasonlították össze az LTE-t magával az otthoni vezetékes internet képességeivel és a rendszer a visszajelzések alapján jól vizsgázott - számolt be Maradi István az eddigi tapasztalatokról.

Lassú lesz az átállás ■ Elismerte, hogy ez a generációváltás sem indulhat repülőrajttal, mivel még kevés az LTE-képes eszköz. A Las Vegas-i CES szórakoztatóelektronikai show viszont már mutatta: a készülékgyártók is erőteljesen készülnek az új hálózatokra, még az idén jönnek a 4G-s okostelefonok, táblagépek.  Kicsit olyan lesz az életciklusa ennek a technológiának is, mint a harmadik generációnak (3G), amely már 2005-ben elindult, mégis még ma is csupán 30-40 százalék a 3G-s telefonok aránya a világon a teljes készülékpenetráción belül. Lesz egy felépülési periódus az LTE-nél is, akár 5-10 évet is igénybe vehet, mire a használatban lévő készülékek 50 százaléka LTE-képes lesz.

Maradi István szerint az LTE már annyira kellett, mint egy falat kenyér, mert a világon mindenhol korlátos erőforrásként rendelkezésre álló frekvenciákon az eddigi technológiákkal már képtelenség lenne hosszabb távon kezelni az egyre jobban növekvő adatforgalmat. A technológiaváltás költségszempontból is sokkal vonzóbb, mivel jóval hatékonyabb működtetést tesz lehetővé. Döntés kérdése - mondja -, hogy ki mikor kezdi el, "a sok előfizetővel rendelkező szolgáltatóknál, mint amilyenek mi is vagyunk, ott a hatékonyság még hamarabb kifizetődik".

A műszaki vezérigazgató-helyettes az LTE kapcsán az autópálya analógiáját hozta fel, mondván minél szélesebb az autópálya annál jobban lehet rajta közlekedni, minél szélesebb a frekvenciasáv a technológia annál jobban érzi magát rajta. Ha elég széles, simán megy rajta a 100 megabit/s sebesség is, ha csak a fele, akkor be kell érni az 50-nel is. "A jelenleg LTE-re használható frekvenciasávon 50-60 megabit/s adatátviteli sebesség jön ki" - hangsúlyozta.  

Az autózás más szempontból is párhuzamba vonható a negyedik generációs mobilhálózatokkal. Az autógyártók elindultak a "connected car", a világhálóra kapcsolt modellek irányába. Az autó tulajdonosa élni akar az autóba szerelt elektronika nyújtotta teljes internetkapcsolat lehetőségével mozgásban és állóhelyzetben egyaránt. Valósidejű, akár háromdimenziós forgalmi navigációs képet vesz le a világhálóról, de már az is realitás, hogy miután beáll az autóval este a garázsba, annak az elektronikája frissíti a jármű szoftvereit.


Repülés közben továbbra sem ■ Az LTE ugyanakkor még mindig nem oldja meg a repülés közbeni mobilozás kérdését. A klasszikus mobiltelefonok használatát még sokáig tiltani fogják a fedélzeten, nem csak azért, mert a lezuhanástól kellene félni, hanem mert a mobilhálózatok földi rendszerek, a földi frekvenciákat pedig összezavarhatja a repülőgépekkel való égi kommunikáció - sorolja az okokat a vezérigazgatóhelyettes, akinek az egyik legfőbb hobbija éppen a repülés. Hozzáteszi ugyanakkor azt is, hogy a mobilozás a légi navigációs rendszereket is összezavarhatja, ha azok nem elég zavarvédettek.

A légitársaságokon azonban erős a nyomás, hogy legalább sms-ezni vagy emailezni lehessen a fedélzeten. A mérnököknek előbb-utóbb erre az új helyzetre is fel kell készülniük, hiszen ma már egyre több az olyan eszköz, amelyben a felhasználók számára észrevétlen marad a SIM-kártya. Ilyenek lehetnek az iPad-ek, vagy az e-könyv olvasók, mint az Amazon Kindle.

Ez utóbbit a "mindent körül ölelő kommunikáció" elvén fejlesztették ki, alapból tettek bele egy olyan SIM-kártyát, ami nem cserélhető és nincs is hozzá előfizetés. A felhasználó az olvasnivalót roaming konstrukcióban tölti le, amire az amerikai online kereskedőcég az egyik globális mobilszolgáltatóval kötött megállapodást. Az ilyen eszközök pedig a jövőben egyre jobban szaporodnak majd.