Elcsépelt, de igaz: a világ egyre kisebb. Az országhatárok egyre kevésbé állítják meg az embereket, ezzel együtt pedig a mobilkommunikációt. A mobil hang- és adatroaming, tehát az országok közötti kommunikáció nemzetközi "felára" épp ezért szorul szabályozásra, hiszen egyre többen építik szinte egész életüket a folyamatos, telefonos internetelérésre, a bárhonnan indítható kommunikációra. Az EU szakemberei évek óta igyekeznek megzabolázni a roamingdíjakat: a lassú csökkentés mellett a felhasználók pénztárcájának védelmében adatroamingplafont is beállítottak.


Újratervezés ■ 2010 júliusában, az akkori roamingdíjakat csökkentő határozatok mellett lépett életbe az EU "számlasokk" elleni intézkedése. Ennek értelmében a mobilszolgáltatókat kötelezték egy 50 eurós havi adatroamingplafon beállítására, amelyet csak az ügyfelek kifejezett kérésére lehet megváltoztatni. Emellett külföldön barangoló ügyfelet felugró ablakban vagy SMS üzenetben kell értesíteni az aktuális adatkorlát 80 százalékának eléréséről.

A fenti szabályozást két éves időtartammal indították el, ezért idén június elsejével elvben hatályát veszti, de más, roamingot érintő szabályozásra is ráfér a ráncfelvarrás. Épp ezért áprilisban új tervezet kerül az Európai Parlament elé, amelyben a roaminggal kapcsolatos szabályozásokat 2022-ig hosszabbítanák meg, valamint szorgalmaznák ezek kiterjesztését az EU-n kívüli területekre.

A hangkommunikációra érvényes roamingdíjak a javaslat szerint percenként 25 eurócentre csökkennének idén júliusban a jelenlegi 35-ről, 2014-ben pedig újabb 10 centtel lenne olcsóbb a külföldi telefonálás. A ma 15 centes, hívásfogadásra érvényes barangolási díj júliusban 11-re, 2014-ben pedig 5-re csökkenhetne, míg a szöveges üzenetek roamingdíja idén 8, 2014-ben pedig 5 cent lenne. A 2022-ig szóló tervezet első körben 2015-ig tartalmaz konkrét díjakat, amelyeket aztán további három évenként lehetne újratárgyalni.

Még, még, még! ■ Több szervezet is azon munkálkodik, hogy a tervezetben az eddiginél is kedvezőbb roamingdíjak szerepeljenek, legfőképpen az egyre fontosabbá váló adatkommunikációval kapcsolatban. Az Európaiak a Tisztességes Roamingért (Europeans for Fair Roaming, EFR) ezek egyik legfontosabbja, 130 ezres tagsággal. Bengt Beier főszervező szerint a szabályozási tervezetek még mindig nem teljesítik a korábbi ígéreteket, melyek szerint a roamingdíjakat szinte a belföldi díjak szintjére szorítják le. A szakértő szerint például 2014-ben 10 eurócentre kellene leszorítani a megabájtonkénti roamingdíjat, míg az áprilisban beadandó javaslatban ennek duplája szerepel, addig pedig 50 eurócentet is fizethetünk egyetlen külföldön forgalmazott megabájtért.


Az a kezdeményezés azonban egyértelműen pozitív visszhangra talált, amely szerint az Európán kívüli területek szolgáltatóit is egy globális adatroamingplafon irányába terelné. A javaslatban indoklásként a nemzetközi gazdaság élénkítése, az üzleti világ információéhségének hatékonyabb kiszolgálása szerepel. Példaként többek között az egyik legnagyobb gyógyszeripari vállalat, a GlaxoSmithKline Biologicals érvényes "mobil házirendjére" hivatkoznak az EU szakértői: a cég belgiumi üzemének 13 ezer dolgozója számára megszabta, hogy külföldi útjaikon csak akkor használhatnak mobilos adatátvitelt, ha azt ingyenes, vagy szabályozott árú WiFi kapcsolattal oldják meg.

A beadványban a Coca-Cola európai technológiai igazgatója, Laurent Bonherbe is kifejti véleményét arról, hogy a vállalat külföldre utazó munkatársainak produktivitása jelentősen visszaesik amiatt, hogy a szabályozott határokon túl nem tudják használni megszokott adatkommunikációs eszközeiket, például az e-mailezést vagy épp a videókonferenciát.

Arról azonban még keveset tudni, milyen eszközökkel lehetne valóban rábírni a nemzetközi szolgáltatókat az együttműködésre. A beadványt behatóbban ismerő szakértők szerint a meggyőzésen kívül nincs más eszköze az Uniónak: a roamingból származó extra bevételről pedig a "nagyobb jó érdekében" nehezen mondanak majd le a tengeren túli szolgáltatók...