A bluetooth és a beágyazott mobil technológiák fejlesztői néhány éve ígéretes új piacra találtak, az autóiparban. A vezeték nélküli technológiával felszerelt négykerekűekre még inkább illik majd "automobil" elnevezés.

Jönnek a beágyazott  rendszerek ■ Az IHS iSuppli becslései szerint autóba szerelhető mobil technológiák piaca 2018-ig 41 százalékkal bővül a bázisévnek tekintett 2012-höz viszonyítva. Ez abszolút értékben azt jelenti, hogy a tavalyi 1,1 milliárd dollárról öt év múlva 1,6 milliárd dollárra nőhet.
 
Ráadásul az m2m (machine-to-machine) kommunikációnak ez a speciális területe egyre gyorsabb ütemben bővül. Az idén várhatóan 1,17 milliárd dollárt kasszíroznak globálisan az ilyen rendszereket szállító cégek, ami még 2011-hez képest is csupán 5 százalékos bővülést jelent, 2014-ben és 2015-ben azonban a legrosszabb esetben is mintegy 8 százalékot nő ez a piac – állítja az IHS.



"Az autóiparban egyre gyorsabban váltja fel a vezeték nélküli technológia a régebbi vezetékes megoldásokat, miután az alkalmazások is egyre inkább a mobil eszközök támogatására fókuszálnak – emeli ki a tanulmány – Például a vezetékes és a mobil eszközök közötti rövid hatótávú adatátviteli kapcsolatban az USB-t egyre inkább felváltja a bluetooth, a kétirányú vezeték nélküli telematikai összeköttetésnél pedig inkább a beépített celluláris megoldásokat alkalmazzá."
 
Bluetooth és/vagy WiFi? ■ Egy ideig még biztosan a bluetooth marad az alapértelmezett vezeték nélküli kapcsolat a mobil eszközök és a jármű infotainment egysége között. Ezt segíti a bluetooth-technológia fejlődése is (nagyobb átviteli sebesség, energiatakarékosság, a mobilokat is meghódító bluetooth smart funkció  stb.). A kutatók szerint azonban egyre inkább elterjednek a bluetooth-WiFi hibrid megoldások, melyeknél a tényleges adatátvitel a WiFi csatornán zajlik.

Azt persze egyelőre nehéz megjósolni, hogy a gyártók mikortól látnak fantáziát ebben a kombó technológiában. Egyelőre ugyanis a bluetooth-alapú eszközök alkalmazása gazdaságosabbnak tűnik. A hosszabb távú jövő azonban a szakértők szerint mindenképpen a bluetooth-WiFi kombóé lehet lehet a nyerő.
 
A másik dinamikusan növő piac a beágyazott vezeték nélküli technológiáké. Tavaly az Egyesült Államokban például az eladott gépjárművek negyedében már alapfelszereltség volt. A gyártók elsősorban biztonsági és diagnosztikai műszerek kommunikációjához használnak beágyazott celluláris rendszert, főleg a megbízhatósága és robusztussága miatt.
 
A beágyazott vezeték nélküli rendszerek az autógyártóknak azért is jók, mert segítségével egyszerűbbé tehető a szerviz (távoli szoftverfrissítés, alkatrészmenedzsment stb.), sőt még egy esetleges – manapság egyre gyakoribb – típusvisszahívás is jobban levezényelhető. Ilyen beágyazott rendszereket épít autóiba többek között a Kia, a Volvo, a Daimler vagy a BMW. Szolgáltatói oldalon például a Wireless Car mint telematikai szolgáltató, a Vodafone és a Hughes Telematicset felvásárló Verizon mint mobilszolgáltató szállt be ebbe az üzletbe.

Megoldandó kérdések ■ A technológia szélesebb körű alkalmazásához azonban sok problémát kell még megoldaniuk a fejlesztőknek, például a jó jelvételt vagy az elektromágneses interferenciából adódó gondokat. Ugyancsak fontos, hogy a rendszereknek képesek legyenek kezelni a különböző frekvenciasávokból, régiós sajátosságokból adódó eltéréseket. Ezek a tényezők erősen befolyásolják a vezeték nélküli rendszerekbe építhető komponenseket, végső soron pedig a rendszerek árát.

Az autóipari rendszerek globális piacának van egy meghatározó magyar szereplője is, az NNG. Szombathelyi Péter operatív igazgató és Fülöp Miklós fejlesztési igazgató lapunknak úgy nyilatkoztak, hogy nagy potenciált látnak az autóiparban. Középtávon, az elkövetkező két évben az elmúlt két év 30-40 százalékos növekedési ütemével számolnak.

A két vezető szerint egyébként ezen a piacon nagyon fontos két tényező együttes megléte: jó áron képesek legyenek kiszolgálni az autógyárak eltérő technológiai igényei.




Netre kötött autók ■ Ma még kevés autó kapcsolódik folyamatosan a netre. De a jövő kétségtelenül ez. Az autók előbb-utóbb intelligensen tudnak majd kommunikálni egymással, az úttal, a környezettel stb. Ma a táblafigyelő kamerákkal a navigációs rendszer csak az autó közvetlen környezetében látható közlekedési táblákat tudja figyelni. A jövőben azonban akár egy több száz méterrel távolabb lévő sebességkorlátozó táblára is figyelmeztethetik a vezetőt. Vagy ha jön egy stop tábla, ami a domborzati viszonyok miatt még nem látható, a rendszer elkezdi lassítani az autót.

Arra az NNG vezetői is felhívták a figyelmet, hogy ezekkel a rendszerekkel akár az autók energiafelhasználása is csökkenthető. Nem mellesleg a Google vezető nélküli kísérleti autójának is egyik nagy előnyeként említik azt, hogy közvetve és közvetlenül is komoly erőforrásokat lehet vele megtakarítani.

Bár a Google már tavaly májustól forgalomban teszteli kísérleti autóját, a sorozatgyártás, pláne a széles körű elterjedése még odébb van. A vezetést támogató rendszerek azonban valószínűleg tucatjával jönnek piacra a következő években.