A mobil appokon belüli vásárlás lassan azok legfontosabb bevételi forrásává válik, 2012-ben még a virtuális árucikkek dollárban számolt forgalma is tíz számjegyűre növekszik.
2012-ben több mint 41 milliárd alkalommal töltenek majd le alkalmazásokat az okostelefon- és tabletfelhasználók. A fizetős appok viszont egyre olcsóbbak lesznek a nagy mobilplatformokon, ahogy a fokozódó árverseny mellett a fejlődő piacokon is elterjednek a megfelelő eszközök és szolgáltatások – jósolja a Strategy Analytics frissen közzétett tanulmánya. A letöltéseket tekintve 2011-ben a mobil alkalmazások piacának 54 százalékát az Apple, 27 százalékát pedig az Android uralta, ami az idén 50, illetve 25 százalékra csökken, ám kieső forgalmukat kamatostul pótolják a virtuális árukból befolyó pénzek.

Egy visszautasítható ajánlat A virtuális áruk nem azonosak a digitális árukkal, vagyis az e-könyvekkel, zenével vagy filmekkel. A kifejezéssel inkább az online közösségekben és játékokban forgó, nem fizikai cikkeket jelölik, vagy például a gyorsabb előrehaladás, a magasabb szintű élmény és a rejtett funkciók feloldásának lehetőségét. Az ilyen jellegű portékáról mindenkinek megvan a saját véleménye, ám lebecsülni semmiképpen sem érdemes, amennyiben a Strategy Analytics előrejelzése szerint a virtuális áruk piaca 2012-ben már átlépi az 1 milliárd dolláros küszöböt, vagyis tavalyi méretének négyszeresére növekszik.

Egyre jobban ráérnek
Hogy a digitális áruk valós vásárlóerőre építenek, azt a Nielsen tavaly szeptemberi statisztikája is jól mutatja: eszerint a legnépszerűbb androidos játékkal, az Angry Birdsszel a 18-24 éves korosztály 22 százaléka, a 25-34 évesek 29 százaléka, míg a 35-44 éves okostelefon-felhasználók 35 százaléka játszott a kutatást megelőző 30 napban.
Mindezt az alkalmazásokon belüli (in-app) vásárlásra épülő kereskedelmi modell felfutása teszi lehetővé. A dolog lényege, hogy az olcsón – lehetőleg ingyen – letölthető appokban a felhasználónak folyamatosan lehetőséget biztosítanak a fizetésre, aki mondjuk 50 centért egy számmal nagyobb vadászpuskát vehet legújabb játékában, hogy végre eltakarítsa az útból azt a mutáns juhot, amelyik napok óta az őrületbe kergeti. Az ember ugyanis egyre kevésbé hajlandó magáért az alkalmazásért fizetni, használat közben azonban már könnyebben potyogtatja az aprót, ami ráadásul nem is egyszeri, hanem folyamatos bevételt generál a fejlesztőknek.

Mindenki beszáll Természetesen az in-app vásárlás lehetősége az "értelmesebb" alkalmazások között is működik: kifejezetten hasznos lehet például, ha egy navigációs szoftverhez anélkül is beszerezhetők a hirtelen szükségessé váló, hiányzó térképek, hogy újra meg kellene vásárolni egy teljes csomagot. Az ilyen esetekben azonban nem erre épül maga az üzleti modell, ellentétben a közeljövő számos alkalmazásával. A Juniper Research előrejelzése szerint egyedül a mobil játékok in-app vásárlásaiból származó bevételek 4,6 milliárd dollárra nőnek a következő négy év során; 2011-ben az összes in-app bevétel 2,1 milliárdot tett ki.

Marketing nélkül a jó alkalmazások is eltűnnek a süllyesztőben
Ha a Twitter nem elég, irány a mobil játék

A modell a fejlesztők mellett a nagy mobilplatformok gazdáinak is jó pénzt jelent, hiszen részesedésüket nem csak a fizetős letöltések, de az alkalmazásokon belüli vásárlások után is megkapják. Az ingyenes használatot biztosító, de a fejlettebb funkcionalitást pénzért kínáló appok egyelőre a mobil hirdetéseknél is sokkal profitábilisabbak a legtöbb területen, a vonatkozó mobiltechnológiában utazó az Urban Airship nyári felméréséből pedig kiderül: 2010-ben még csak a fejlesztések kevesebb mint tized része, tavaly viszont már majdnem egyharmada próbált valamilyen in-app megoldással bevételeket generálni.

Harry Smithnek hívnak? Akkor buktad ezt a szoftvermérnöki állást!

A mesterséges intelligenciát használó toborzószoftverek állítólag nem szeretik az angolszász nevet viselő férfi jelölteket.
 
Ezt már akkor sokan állították, amikor a Watson vagy a DeepMind még legfeljebb érdekes játék volt, mert jó volt kvízben, sakkban vagy góban.
Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.