Szinte minden gyártó okos mobilokkal bombázza a piacot, ám a hazai vállalatok még tartanak a céghez "behurcolt" új kütyüktől.
Rögvest az iPhone 4 júniusi piacra dobását követően kiderült, hogy konstrukciós hiba csúszott be: a készülék belsejében körbefutó antennát leárnyékolhatja a felhasználó keze. Az első három nap alatt mégis rekordszámú, 1,7 millió ilyen eszköz talált gazdára. Az Apple profi marketing gépezete mellett a Google sem tétlenkedik, bár ők nem hardver-szoftver párosban, hanem főként szoftverben erősek. A cég a tavaly februárban debütált Android mobil operációs rendszernek máig öt komolyabb verzióját hozta ki, s a hírek szerint ősszel érkezik a nagyobb kézi készülékekbe és netbookokba szánt Android 3.0-ás rendszer is. A megoldás sikere a nyíltságon alapul: ehhez gyakorlatilag bárki fejleszthet alkalmazásokat. A BlackBerry pedig Amerikában már az üzleti mobilitás egyértelmű királya, s lassacskán Európában is kezdik így értékelni. Fő ütőkártyája, hogy kiválóan kommunikál a céges rendszerekkel, illetve messze kisebb adatforgalmi díjat generál, mint legtöbb konkurense.

Tény, hogy továbbra is a Nokia által istápolt Symbian platform a piacvezető. Viszont széles körben elterjedt az a vélekedés, hogy az utóbbi időben a finn óriás lemaradt a fejlesztések terén, amin talán csak a Nokia N8, a legújabb generációs készülék őszi megjelenése változtathat. A piaci elemzők – köztük az amerikai Gartner – úgy vélik, azok a gyártók nyerhetnek, amelyek integráltan tudnak mobiloperációs rendszert, készülékeket és szolgáltatásokat kínálni.

A fentiek alapján természetes, hogy a vállalatok munkatársai is mindinkább ráharapnak az okostelefonokra. Az iPhone operációs rendszerére vagy Androidra egyre-másra adnak ki olyan alkalmazásokat, amelyek segítik a kapcsolódást a vállalati levelezőrendszerhez, csoportmunka szolgáltatásokat tesznek lehetővé, vagy éppen a céges intelligenciát (pénzügyi adatok, jelentéskészítés, ügyfél adatbázisok és hasonlók) terjesztik ki mobilra.

A divat mondja meg | - Ez csak valami divat - mint a BellResearch által végzett felmérésből kiderül, a cégvezetők és a beszerzési felelősök legtöbbje ezzel hárít, amikor felvetődik az okostelefonok kérdésköre. „A hazai felhasználók egy része még mindig nincs tudatában annak, melyek az efféle készülékek előnyei a vállalati környezetben” – mutat rá Sugár Mihály, a BellResearch vezető tanácsadója. Napjainkban is többen drága luxusnak tartják a beszerzésüket.

Egyelőre még azon nagyvállalatok száma is kevés, amelyek központilag szerzik be e kütyüket, hogy célzottan a cég informatikai és telekommunikációs infrastruktúrájába integrálják azokat, ám átfogó okostelefon-stratégia szinte semelyik vállalatnál sincs - derült ki a KFKI ICT Akadémia közelmúltban rendezett szakmai eseményén. Kivételként a bankszektor jelölhető meg, valamint néhány olyan vállalat, ahol nagyon erős a külföldi partner vagy tulajdonos hatása.

Ha egy vállalat vezetői mégis a beszerzés mellett döntenek, akkor a legelterjedtebb gyakorlat, hogy a betöltött pozíció alapján csupán értékhatárokat állapítanak meg, és maga a felhasználó választ telefont. Ez a módi azonban sajnos teljesen hibrid, az informatikai részleg által átláthatatlan és kezelhetetlen mobilflottákhoz vezet.

Vállalati mobilmenedzsment | E probléma kezelését segítheti, hogy immár itthon is elindultak az első olyan mobil eszköz menedzsment (mobile device management – MDM) szolgáltatások, amelyeket havidíj ellenében vehetnek igénybe a vállalati ügyfelek. A Magyar Telekom júniusban bejelentett szolgáltatása felhasználónként havi nettó 3500 forint, minimum 1 éves hűségszerződéssel. „Amennyiben a vállalat projektalapon szeretné megvenni a megoldást, és házon belül üzemeltetni, abban az esetben az MT leányvállalataként a szolgáltatást nyújtó KFKI egyedi ajánlatot ad” - tudtuk meg Menyhért Zoltántól, a KFKI Rendszerintegrációs Zrt. üzletfejlesztési igazgatójától, aki szerint a szolgáltatásnak elsősorban a nagyvállalati és intézményi szegmensekben van létjogosultsága. A várhatóan gyorsan bővülő MDM-piacon az MT legalább 10–15 ezer felhasználót szeretne elérni a következő egy-két éven belül.

A Vodafone július 8-án jelentette be hasonló, Készülékkontroll elnevezésű szolgáltatását, amelynek havidíja felhasználónként 790 forint (igénybe vételéhez minimum 10 szoftverlicencet kell megvenni, és a csomag tízesével bővíthető). A telepítés egyszeri díját egyedi ajánlat alapján szabják meg, attól függően, hogy a vállalat a szervert bérelt szolgáltatásként, vagy saját telephelyén kívánja-e telepíteni.

Szakértők figyelmeztetnek: ne küldözgessünk chatbotoknak az orvosi leleteinket

Elon Musk arra biztatja az X közösségi oldal felhasználóit, hogy teszteljék saját egészségügyi felvételeiken a Grok MI-chatbot képelemző funkcióit, de ez nem mindenki szerint jó ötlet.
 
Ezt már akkor sokan állították, amikor a Watson vagy a DeepMind még legfeljebb érdekes játék volt, mert jó volt kvízben, sakkban vagy góban.
Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.