Komoly fordulatot vett a negyedik mobilszolgáltató indulását lehetővé tevő frekvencia-árverés története. A Fővárosi Törvényszék hatályon kívül helyezte az NMHH januárban hozott határozatait.
Tegnap délutáni ítéletével a Fővárosi Törvényszék jogerősen hatályon kívül helyezte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak (NMHH) a frekvencia-árverésen hozott januári határozatait, mert úgy ítélte meg, hogy a negyedik mobilszolgáltató MPVI Zrt. jogszerűtlenül nyerte el a jogot a hálózat kiépítésére, valamint a három korábbi piaci szereplő is jogszerűtlenül szerzett akkor újabb frekvenciablokkokat. Annak eldöntése, hogy az NMHH az eredeti állapotot állítja helyre, vagy új tendert hirdet, meghaladta a bíróság hatáskörét, így erről nem szól az ítélet.
Az NMHH pályázatán nemcsak a negyedik mobilszolgáltató MPVI nyert frekvenciát, hanem a három meglévő szolgáltató is. Miután a bíróság ezeket együtt kezelte, valamennyi nyertesre kiterjedő határozatot teljes egészében hatályon kívül helyezte. A három jelenlegi szolgáltató - a Magyar Telekom, a Telenor és a Vodafone - fordult bírósághoz a negyedik szolgáltató nyertességét támadva. Az alperes a határozatokat hozó NMHH volt.
Jogi buktatók ■ A bíróság arra hivatkozott, hogy az elbíráláskor hatályos kormányrendelet egyik melléklete kimondja: állami tulajdonú cég nem nyerheti el azt a frekvenciát, amelyhez hozzájutott az MPVI.
A per másik sarkalatos pontja a roaming volt. A pályázat előírta azt, hogy a meglévő három szolgáltató köteles átengedni a hálózatát a negyediknek. A Vodafone ezt csak jogfenntartással tette meg. Az uniós jog értelmezése is szóba került a perben olyannyira, hogy a felperesek azt javasolták: a roamingra vonatkozó jog értelmezéséről kérjen a magyar bíróság előzetes döntéshozatalt az Európai Bíróságtól. A Fővárosi Törvényszék ezt elutasította, és maga értelmezte az erre vonatkozó uniós, valamint a magyar jogot. A végeredmény: a drágán kiépített eszközrendszer kötelező átengedése a versenytársnak egy másik, az elnök által lefolytatott eljárásban lett volna lehetséges.
Az eljárási szabályok megsértése között sorolta fel a bíróság azt, hogy a Magyar Telekom március 8-án tekinthetett be az iratokba, majd ezt követően jelezte, hogy nyilatkozattételre készül. Ennek ellenére az NMHH másnap már meghozta a határozatát.
Kacskaringós történetA Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Hivatala még
tavaly nyáron hirdetett nemzetközi árverést a 900 megahertzes frekvenciasávon nyújtható rádiótávközlési szolgáltatáshoz kapcsolódó frekvenciahasználati jogosultságra, ami nagyon leegyszerűsítve a negyedik mobilszolgáltató belépésének lehetőségét jelentette. A meghosszabbított határidő lejártáig összesen
hat jelentkezés futott be: a három meglévő telkócég mellett egy vietnami, egy román szolgáltató, valamint egy magyar állami konzorcium érdeklődött.
Ezt követően már lehetett sejteni, hogy a Magyar Posta, a Magyar Villamos Művek és az MFB Invest alkotta trió nem indul rossz helyzetből a versenyen. Az NMHH előbb a
két külföldi új jelentkezőtől tagadta meg a licitálás jogát különböző formai és egyéb indokokra hivatkozva, majd idén januárban
győztesnek hirdette ki az állami csoportot. Ezzel egy időben a három már piacon lévő szereplő is kapott frekvenciablokkokat, ám a Magyar Telekom, a Telenor és a Vodafone a frekvenciatartomány másik feléért együttvéve ennek több mint a háromszorosát fizette. A hatóság illetékesei szerint az aránytalanság tudatos volt az új szereplő piacra lépésének megkönnyítésére. Az állami konzorciumnak a januári döntés értelmében egy éven belül kell elkezdenie a hálózat építését, 2014 végére pedig már el kell érnie a harmincezer lakosúnál nagyobb hazai településeket.
Támadás! ■ A pályázat eredményét a három piaci versenytárs
azonnal megtámadta, első körben magánál a médiahatóságnál, a hivatal azonban példás gyorsaságról téve tanúbizonyságot, a napok alatt lefolytatott másodfokú eljárásban is
ugyanarra az eredményre jutott. A Magyar Telekom a hírre azonnal reagálva jelentette be, hogy bírósághoz fordul jogorvoslatért, és így tett a Telenor is.
A szolgáltatók az kérték a beadványukban, hogy a bíróság függessze fel az árverés végrehajtását, mivel az eredmény a hatályos jogszabályokkal ellentétes eljárás alapján született. Első fokon ezt a bíróság elutasította, az NMHH pedig ezt követően kiadta a frekvenciahasználati engedélyt.
A szolgáltatók fellebbeztek a döntés ellen, és egy júniusban hozott határozatban a bíróság úgy döntött, az állami cég ideiglenesen
nem gyakorolhatja az árverésen elnyert jogait. A Fővárosi Ítélőtábla a nyári döntést mostani határozatával megerősítette, egyben jogerősen hatályon kívül helyezte a médiahatóság által kihirdetett eredményt.
Tanulmányozzák ■ A Telenor és a Vodafone egyelőre nem kívánta kommentálni a döntést, míg a Magyar Telekom az MTI megkeresésére közleményben erősítette meg korábbi álláspontját, amely szerint Magyarországon jelenleg is jól működik és igen erős a mobilpiaci verseny.
"A versenynek és a szolgáltatók nagyon jelentős beruházásainak köszönhetően nemzetközi összehasonlításban is kimagaslóan jó az ár-érték arány, valamint európai viszonylatban is kiemelkedően jó a távközlési hálózatok és szolgáltatások minősége, aminek előnyeit a fogyasztók élvezhetik" - fogalmaz a Magyar Telekom kommunikációs igazgatósága. Hangsúlyozza, hogy a Magyar Telekom vezető piaci szereplőként "a versenypiac fejlődése és az ország versenyképességét is növelő további mobilpiaci fejlesztések, beruházások érdekében továbbra is fontosnak tartja a hatékony spektrumgazdálkodás szempontjainak érvényesítését, hogy a leghatékonyabban és az ügyfelek részére legelőnyösebben legyenek hasznosíthatók a rendelkezésre álló és ezután felszabaduló frekvenciák.”
A tenderen frekvencia-használati jogosultságot nyert negyedik mobilszolgáltató nyilatkozatban közölte: elemzik a határozatot, és tulajdonosaikkal mérlegelni fogják a teendőket.
Közleményük szerint a döntés következtében a szolgáltatók a mobilinternet piacára is átmenthetik azt a háromszereplős struktúrát, amelyben a hazai előfizetők európai összehasonlításban is magas díjakat fizetnek. Ha valaha is új szereplő lép a hazai piacra, feladata az idő múlásával egyre nehezebb lesz, s megmarad a magyar mobilpiac mozdulatlansága, amely az előfizetők érdekeivel ellentétes. Minél több idő telik el, annál nagyobb a veszélye annak, hogy a hazai mobilpiac alapvetően továbbra is három főszereplőre épül majd. Ennek legnagyobb vesztesei az ügyfelek lesznek - mutatnak rá.
Pluszok és mínuszok ■ Az új piaci szereplőnek az eredeti pályázati kiírás szerint 2012. december 31-ig kellene megindítania saját szolgáltatását Budapesten. A céget alapító konzorcium a mobilszolgáltatáshoz elnyert blokkokért nettó 10 milliárd forintot fizetett. Viszont az állam ezzel a döntéssel nem csupán a befizetéstől és a hálózatfejlesztés sokmilliárdos költségeitől mentesül ideiglenesen, hanem valószínűsíthetően elesik a másik három szolgáltató által elnyert blokkokért befizetett 31 milliárd forinttól is, mivel a pályázatot minden bizonnyal teljes egészében újra ki kell majd írni.
