Magyarországra nemrég érkezett meg az Apple új „sztártelefonja”. Az iPhone 4 kihívói közt azonban nem csak drága, csúcskategóriás okostelefonok vannak, hanem például a Google Android rendszerét futtató gépek is.
A nemzetközi mobilpiaci trendeket kutató comScore elemzőcég áprilistól júliusig tartó felmérése során kiderült, hogy az amerikai piacon gyakorlatilag minden okostelefon (smartphone) platform piaci részesedése – beleértve az iPhone-on működő iOS-t is – csökkenő tendenciát mutatott. Egy kivétellel: a Google mobil operációs rendszere, az Android igazi erőnyerő. A friss felmérés szerint ugyanis egyedül az androidos telefonok növelték jelenlétüket, kerek 5 százalékkal. Ráadásul mindez olyan területről származó felmérés eredménye, ahol az iPhone 4 június 24-e óta forgalomban van. Egy ilyen felmérés itthonról még érdekesebb arányokat mutathatna az Android javára, hiszen „az első számú slágertelefon” éppen három hónapos késéssel érkezett meg hozzánk.

Igaz, a hazai forgalmazó igyekezett megadni a premier módját: az Aréna Plaza péntek éjfélkor nyíló boltja előtt olyan volt a hangulat, mintha a Star Wars sorozat újabb epizódjának bemutatójára gyűltek volna a népek: kígyózó sorokban várakozó rajongók, fürtökben csüngő sajtósok, és megannyi magyar celeb, Oroszlán Szonjától Gerendai Károlyig. Éjféltájt azután a show „nagyfőnöke” is tiszteletét tette: a legelső vásárlónak maga Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom Nyrt. vezérigazgatója adta át a hőn áhított okostelefont.

Ami a magyarországi helyzetet illeti, Király István, az iPhone 4-et (a T-Mobile révén) kizárólagosan forgalmazó Magyar Telekom marketingvezérigazgató-helyettese kérdésünkre úgy becsülte: mintegy félmillió érintőképernyős okostelefon lehet a piacon, és körülbelül ugyanannyi "BlackBerry típusú" teljes billentyűzettel ellátott, levelezésre kihegyezett üzleti telefon. Mint hozzátette, jelenleg havi szinten 10–15 ezer ilyen készüléket értékesít csak a T-Mobile, és karácsony előtt még nagyobb boomra számítanak. Így az okostelefon-ellátottság – e készülékek aránya az összes mobil között – az év végére nálunk is megközelítheti a nyugat-európai 20 százalékot a jelenlegi 15 százalék alá becsülhető szintről.

Mivel a Nokia rég várt és sokat ígérő – új generációs Symbian rendszeren alapuló – okostelefonja, az N8 egyelőre még nem került a hazai boltokba, most az itthon is elérhető, Android alapú készülékekből válogattunk. Tesztünk eredményéből tisztán látszik, hogy az iPhone mellett legalább annyi lehetőséget kínálnak a Google szoftverével szerelt telefonok is. Ráadásul akad jó pár, olcsóbb kategóriás termék azok számára, akik vékonyabb pénztárcával rendelkeznek, de kipróbálnák az okostelefonokat.

A csúcson: HTC és Samsung A HTC Desire tulajdonképpen nem más, mint a Google saját telefonja, a Nexus One: a koreai HTC ezt a telefont szabta testre annak idején a Google számára. Ebből is adódik, hogy a Desire valóban kihasználja az Android minden elemét, sőt a HTC saját fejlesztésű Sense interfésze egy olyan átalakított felületet kínál, amellyel még könnyebb az egyébként is „ujjra álló” rendszer használata. A 119x60 milliméteres készülék elsőre talán kissé nagynak is tűnhet, ám ennyi kell ahhoz, hogy az érintésen alapuló készüléket egy 3,7 hüvelykes (9,4 centis), kristálytiszta képet adó AMOLED kijelző támogassa meg. A gép virtuális billentyűzetén is elütés nélkül, kényelmesen lehet gépelni.

A Samsung Galaxy S nevű csúcskészüléke egy kicsit még a Desire-nél is nagyobb, bár a 122x64 milliméteres „tepsi” egy 4 hüvelykes (10,2 centis) kijelzővel kárpótol. A telefon ráadásul még két milliméterrel vékonyabb is a Desire-nél, az egy centimétert épphogy elérő vastagság miatt még ez a nagy készülék is kecses és stílusos tud maradni, miközben a képernyőjén akár könnyen szerkeszthetünk dokumentumokat, nézhetünk videókat vagy böngészhetünk weboldalakat anélkül, hogy le kellene foglalnunk egy időpontot szemészünknél. Szerencsére mindkét készülék igen erős hardveres támogatást kapott, 1 gigahertzes processzor biztosítja az Android és az alkalmazások zökkenőmentes működését. Mindkét telefont 150-160 ezer forint környékén kínálják kártyafüggetlenül a hazai forgalmazók.

Az adatok megtekintéséhez kattintson!
Az adatok megtekintéséhez kattintson!

Az adatok megtekintéséhez kattintson!

A középkategória sem középszerű A 80 ezer forintos árkategóriában versenyez a HTC Wildfire, amely első látásra egy kicsinyített, kissé lekerekített Desire. Persze ennél több megszorítás is történt, bár ennek ellentételezéseként szinte feleannyiba kerül, mint nagyobb testvére. A készülék 3,2 hüvelykes kijelzőt kapott, a Wildfire-nek azonban a Desire 480x800-as WVGA felbontású megjelenítője helyett már csupán 240x320 képpontos QVGA jutott. Bár a megjelenő betűk kissé nehezebben, de azért még jól olvashatóak, és egy mobilon megnyitott weboldal bogarászása sem sokkal rosszabb élmény, a kapacitív érintőkijelzőn ráadásul a gépelés még így is pontos marad. A gyengébb, 528 megahertzes processzor azonban már érezhetően küszködik, az ujjmozdulatokra néha kis késéssel válaszol a rendszer, és a grafikaigényesebb alkalmazásokon is tapasztalható lassulás.

A Sony Ericsson X10 Mini Pro más szempontból került a vizsgált telefonok középmezőnyébe. A gyártó ugyanis árában kissé túllőtte a készüléket, mondván, a dizájn és a praktikusság feledteti a gyengébb hardveres jellemzőket. Tény, hogy a hatalmas versenytársak között üdítő és stílusos látvány ez a mindössze 90x52 milliméteres jószág, amelynek 1,7 centis vastagságába belefért egy kicsúsztatható hardveres QWERTY billentyűzet is. Kijelzője azonban mindössze 2,55 hüvelykes, azaz csak 6,5 centis, felbontása a Wildfire-hez hasonló.

A Sony Ericsson szerint ez a kicsi, kézre álló megvalósítás egy markáns előny. Ám teszt során megértettük azt az általános vélekedést, miszerint az érintésvezérlésre és a részletes grafikára nagyban támaszkodó Android itt alig mutathatja meg képességeit. Ehhez képest kissé borsos a 112 ezer forintos hivatalos ár, igaz neten akár már 80 ezer forint alatt is találni új készüléket. Így, ha lassan normalizálódik a készülék ára, a hardveres billentyűzet és a kis méret kombinációja miatt kifejezetten jó választás lehet a „tepsimobilok” méretéből kiábrándult felhasználóknak.

A lenyugvó nap ereje A nyáron a Telenorból „kinövő” Red Bull Mobile saját logóval ellátott készüléke, a RBM2 tökéletes példa arra, hogy egy androidos okostelefonnak nem kell feltétlenül nagy összeget mutató árcédula ahhoz, hogy versenyképes maradhasson. A Huawei által gyártott készülék iPhone-hoz hasonló méretekkel rendelkezik. Ugyan csak előfizetéssel, ám mindössze 35 ezer forintért elérhető RBM2 116x62 milliméterével és kékes, Red Bull tematikájú dizájnjával nem kelti „gagyi ájfón másolat” benyomását. Az 528 megahertzes processzor és a kapacitív, 3,5 hüvelykes QVGA kijelző szintén az erős középkategóriájú versenytársak specifikációinak felel meg.

Bár az Android-izzasztó alkalmazások használatakor már itt is lehet érezni az erőhiányt, a teszteléskor erős átlagos szintet hozott a készülék. Így kifejezetten kellemes belépő lehet az androidos, okostelefonos világba mindazoknak, akik még félnek nagyobb összegeket költeni egy erősebb telefonra, de mégis szeretnék megismerni a hordozható miniszámítógépként funkcionáló telefon élményét.

A Red Bull hazai kínálatában akad egy még ennél is olcsóbb modell, az RBMK, más néven RBM3 is. Ez utóbbinál a túl gyenge hardver és az eléggé érzéketlen képernyő olyan szinten lerontja az Android teljesítményét, hogy akik ezt próbálják ki először okostelefonként, talán hosszú időre elrettennek attól, hogy Androidot vagy bármilyen más okostelefont vásároljanak maguknak, vagy szeretteiknek akár idén, akár jövő karácsonykor. Számukra is érdemes az épp csak kicsit drágább RBM2-t kipróbálni: nagyon is megéri az árkülönbözet.

(A cikk a Figyelő 2010/38. számában jelent meg.)

A körképben szereplő telefonok részletesebb tesztjei a Bitporton:
HTC Desire és Wildfire
Samsung Galaxy S
Red Bull Mobile RBM2

Nem tudjuk és nem is nagyon akarjuk használni az AI PC-t

Mindez egy Intel által rendelt nemzetközi kutatás eredményeiből olvasható ki. Az eladásban érdekelt csipgyártó összefoglalója azért igyekezett a potenciális pozitívumokra koncentrálni.
 
Ezt már akkor sokan állították, amikor a Watson vagy a DeepMind még legfeljebb érdekes játék volt, mert jó volt kvízben, sakkban vagy góban.
Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.