A kereskedők munkáját segítő alkalmazásokat, analitikai eszközöket fejlesztő Yesware saját maga is kihasználja az ügyfeleik munkája során felgyülemlő adattengert. A partnerek által az idei első negyedévben küldött több mint félmillió levél életútját követve számos érdekes megállapítással szolgáló eredményt publikáltak. Nem egy esetben mítoszként élő berögződéseket is sikerült cáfolni.

A hétfői levél aranyat ér

Amikor munkahelyi levelet küldünk, rendkívül fontos annak időzítése. Különösen akkor, ha az emaillel egy termék vagy szolgáltatás megvásárlására, használatára akarjuk buzdítani a potenciális címzettet. Kereskedői körökben elterjedt nézet szerint erre a hétfő reggeli időpont a legalkalmasabb, hiszen a munkába frissen, kipihenten érkező célszemély levelesládájának tetején fog csücsülni az üzenet. Az érdeklődést az is fokozhatja, hogy még nem volt idő a heti feladatok tengerében elsüllyedni.

Nos, ezt a vélekedést cáfolta a gyakorlat. A Yesware adatai szerint egyáltalán nem mutatható ki komoly korreláció a levélküldés napja és annak hatékonysága között. Azonban a mítosznak van némi igazságalapja, legalábbis a reggeli órákat illetően. Az elemzés szerint a kora reggel küldött leveleknél volt a legjobb a gyors válaszok aránya. Igaz, hasonlóan kimagasló volt ugyanez a mutató a kora este továbbított üzenetek esetében.

Csak tömören!

Szintén sok fejben él a hit, miszerint minél rövidebb, frappánsabb egy címsor, annál jobb az esély a megnyitásra. Ám ez a vélekedés is megbukni látszik az adatokkal alátámasztott felmérés tanúsága szerint. Az alábbi grafikonon jól látszik, hogy nem látszik semmiféle kapcsolat a megnyitási arány és a címek hosszúsága között.

Az eredményesség szinte teljesen állandó, azaz ugyanolyan jó, vagy éppen rossz lehet bármelyik változat. A lényeg inkább a tartalomban, a figyelemfelkeltésre alkalmas szavak használatában, és nem a hosszban rejlik.

Vagy rögtön, vagy sehogy

Az is sokak által hangoztatott dolog, hogy a ma megírt levélre leghamarabb holnapra várj választ. Érdekes módon ez sem igaz. Ha egy kiküldött megkeresésre nem érkezik még aznap reakció, akkor gyakorlatilag keresztet is vethetünk rá.

Mint ahogy a fenti grafikonokból látszik, szinte ugyanolyan, igen magas arányban nyitják meg és válaszolnak a levelekre még aznap azok a címzettek, akiktől egyáltalán valaha is reakciót remélhet a küldő.

Ugyanakkor a cég felmérése arra is felhívja a figyelmet, hogy a saleses kollégáknak nem érdemes lemondania a nem válaszolokról. A fentiek ismeretében pedig nem kifejezetten kifizetődő taktika "illedelmességből" sokat várni a figyelmeztető jelleggel küldött második megkeresésre. Az adatok szerint az első emailt válasz nélkül hagyók több mint ötöde aktivizálható egy második levéllel. Sőt, ha ez sem jön be, az ezt követő harmadik, negyedik, sokadik levélküldéseknek is van még összesen 25 százalék esélye a válasz kicsikarására. (Igaz, arról nem szól a felmérés, ezek között mennyi a nyomdafestéket nem tűrő reakció...)

Pszichológiai trükk

A Yesware beszámolója egy érdekes hatékonyságnövelő módszert is említ, ami leginkább a pszichológián alapszik. Ha módunk van egy témában több embernek is címezni levelünket, akkor mindenképpen érdemes az egyiküket megjelölni "fő címzettnek", míg a másikat csak cc-be tenni. Amennyiben mindkét személy a To: mezőbe kerül, akkor előkerül a közös felelősség problémája. Ha ugyanis egy csoportot bíznak meg egy feladattal, akkor az abban lévő személyek hajlamosak úgy gondolni, hogy valaki (más) majd megoldja a kérdést, ezért testületileg nem tesznek semmit.

Egynél több embernek küldeni emailt magában is javítja a hatékonyságot, ám a kis táblázatban lévő számok jól mutatják, hogy ezen is sokat lehet javítani a cc-s trükkel. A megnyitási arány 13,5, a válaszadási pedig közel 12 százalékkal erősödött a vállalat által monitorozott saleses levelek esetében.