Ma még döntően a merevlemezek uralják a vállalati szintű NAS-ok belsejét (is), de egyre jobban zárul a költségolló a mágneses- és a memórialapú adattárolók között. 2016 fontos év lesz ebből a szempontból; cikkünkből az is kiderül, miért.

A Hitachi Data Systems műszaki igazgatója, Hu Josida nemrég a merevlemezpiac visszaeséséről beszélt. Elmondása szerint a Moore-törvényhez hasonló Kryder-törvény, amely szerint a lemezek adatsűrűsége 13 havonta duplázódik, többé nem érvényes. A mágneses adattároláson alapuló technológia ugyanis elérte vagy legalábbis nagyon megközelítette határait.

Mindez azt jelenti, hogy technológiailag és a gyártási mennyiség növelésével sem maradt mozgástér a merevlemezek árának további, jelentős csökkentésére. Vagyis a mozgó alkatrészeket tartalmazó és nem tartalmazó adattároló eszközök közötti költségolló gyorsabban záródhat azáltal, hogy a merevlemezek gyártása terén elfogyott a további költségcsökkentés lehetősége.

Feljövőben az SSD

Ez a trend egyben a flash meghajtók penetrációjára is jótékony hatást gyakorol. Elemzők szerint idén először a cégek többet költenek majd flash drive-okra, mint minden más technológiájú vállalati tároló eszközre. Vish Mulchand, a Hewlett-Packard tároleszközökért felelős igazgatója szerint az ultrasűrű, 16-32 terabájt méretű SSD-k bemutatkozásával a tisztán flashalapú tárolótömbök eladása felül fogja múlni a teljes mértékben merevlemezekre épülőkét.

Jelenleg egyébként hibrid kialakítással igyekeznek a gyártók optimális költség-teljesítmény mutatókat elérni. Ahelyett, hogy a NAS-ban rendelkezésre álló összes bővítőhelyet a lehető legnagyobb kapacitású SSD-kkel töltenénk ki, néhány memórialapú tároló cache-ként funkcionál, mögöttük pedig merevlemezek szolgálják ki a tárolási igényeket. Ilyen megoldásokat például a QNAP és a Synology is szállít a nagyvállalati szektornak.

Pörgés (tizenöt)ezerrel

Az Objective Analysis elemzője, Jim Handy szerint az SSD-k a kifejezetten vállalati piacra készített nagy sebességű (forgási sebessége: 10-15 ezer rpm) merevlemezek szegmensét is kannibalizálják. Elsőként a hatos-nyolcas tömbbe szervezett megoldások terén harcoltak ki jelentős pozíciókat a memórialapú tárolók, majd hamarosan a kevesebb elemű tömbökben is megjelentek.

Ugyanakkor az egy-egy nagy sebességű drive-ot tartalmazó rendszereknél a merevlemez használata még mindig költséghatékonyabb, mint az SSD. Ennek ellenére utóbbiak piaca is folyamatosan zsugorodni fog a következő 12 hónapban, köszönhetően a sűrűbb tárolást lehetővé tevő TLC (Triple Level Cell) technológia egyre gyakoribb alkalmazásának a memóriaalapú tárolókban.

Mindezek ellenére azonban a lemezalapú tárolás továbbra is domináns marad. Becslések szerint csak a következő évtized elején fog visszaszorulni, akkor azonban nagyon gyors lesz a váltás.

Felhőalapú NAS

Új jelenség is felütötte fel a fejét – túl a HDD-SSD csatán. A spanyolviaszt ebben az esetben sem találták fel, mindössze bekapcsolták a folyamatba a felhőt: azaz interneten keresztül elérhető NAS-okról van szó. Ennek kapcsán egy új fogalmat is megjelent: a (c)NaaS, azaz cloud NAS-as-a-Service, melyet főleg backup készítésére és archiválásra használnak. Előnye, hogy nem a CAPEX-et, hanem az OPEX-et terheli, vagyis nem beruházási tételként, hanem költségként jelenik meg a vállalati büdzsében, ráadásul havi előfizetési díj formájában.

Ennek megfelelően nem is a vállalat felelőssége a rendszer folyamatos működésének a biztosítása, azt külső, harmadik fél végzi el, a költségeket pedig kapacitás és felhasznált sávszélesség után állapítják meg. További előnye, hogy mivel nem on-premise kialakítású, ezért bárhonnan és bármikor elérhető – úgy, hogy közben nem feltétlenül kell a nagy felhőszolgáltatók kötöttségeivel (vendor lock-in, adatszolgáltatási direktívák stb.) megbarátkozni.

Csak a változás örök

Továbbra is van tehát jövője a NAS-oknak nagyvállalati környezetben, de ahogy az informatika más ágai, úgy ezen szegmens is folyamatos átalakulás alatt áll. Egyrészt a merevlemez-SSD váltás trendjével kell megbarátkozni, másrészt arra is fel kell készülni, hogy a fizikai eszközök eltűnnek a közelünkből.

Cloud & big data

Eladó az óriási genetikai adatbázis, kérdés, ki lesz a vevő és mit kezd vele

A nálunk is ismert 23andMe csődjét követően a tudósok remélik, hogy az új tulajdonos is hozzáférést biztosít nekik a 15 millió korábbi ügyfél genetikai adataihoz. Mások inkább amiatt aggódnak, hogy ki mindenki érdeklődhet még az értékes adatkészlet iránt.
 
Körképünkben áttekintjük, hogy szűkebb és bővebb környezetünkben mit sikerült elérni a digitális gazdaság és életvitel felé vezető úton. Spolier: nem állunk olyan rosszul, mint gondolná, és nem állunk olyan jól, mint szeretné.

a melléklet támogatója a One Solutions

CIO KUTATÁS

AZ IRÁNYÍTÁS VISSZASZERZÉSE

Valóban egyre nagyobb lehet az IT és az IT-vezető súlya a vállalatokon belül? A nemzetközi mérések szerint igen, de mi a helyzet Magyarországon?

Segítsen megtalálni a választ! Töltse ki a Budapesti Corvinus Egyetem és a Bitport anonim kutatását, és kérje meg erre üzleti oldalon dolgozó vezetőtársait is!

Az eredményeket május 8-9-én ismertetjük a 16. CIO Hungary konferencián.

LÁSSUNK NEKI!

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2025 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.