Szeretném már az első mondatban elhárítani a felelősséget, és leszögezni, hogy nem fogok Apple részvényt vásárolni; soha nem kereskedtem részvényekkel, legfőképp azért, mert nem értek hozzá. Mégis, ha lenne némi félretett pénzem, most bevásárolnék.

Azt is el kell mondanom, hogy milyen viszonyban állok az Apple-lel: Összesen egy darab Apple terméket használok, egy MacBookot, amivel nagyon meg vagyok elégedve. Telefonra nem vagyok hajlandó annyit költeni, hogy iPhone-t vegyek, egy tablet pedig egyszerűen nem férne bele az életembe. Soha nem állnék sorba Apple Store előtt, hogy beszerezzem a legújabb Apple-kütyüt, nincs a polcomon Steve Jobs életrajzi könyve. Viszont nagyra tartom az Apple-t azért, amit eddig letett az asztalra. Hogy miért? Mert egyszerre képes mérnöki bravúrt és nagyszerű felhasználói élményt felmutatni, mindezt megbízhatóan, nagyobb megingások nélkül.

A hitem, hogy az Apple-ben nem hogy nem fogyott el a lendület, de az igazi áttörés még csak most következik, két dologból táplálkozik. Az egyik, hogy úgy gondolom, megértettem az Apple küldetését, azt a hosszú távú startégiát, amely valamennyi termékének fejlesztése mögött fellelhető. A másik, hogy minden jel szerint elérhetővé váltak azok a technológiák, amelyekre e vízió megvalósításához szüksége van a cégnek.

Stratégia vagy ötletbörze?

A főszereplő belép az űrállomáson kialakított egyszerű, hófehér, funkcionálisan kialakított lakószobába. Ehhez nem volt szüksége kulcsra, hiszen az overálja ujjába épített érintőkijelzős számítógép már jó előre tájékoztatta a lakás biztonsági berendezéseit az érkezésről. A lakásban kellemes meleg és otthonosan visszafogott világítás fogadja a belépőt, habár a helyiségben egyáltalán nincsenek világítótestek; maguk a falak világítanak. A léptek zajára a nappali egyik világító fala hatalmas kijelzővé változik, és megjelenik rajta hősünk digitális asszisztense. Míg történetünk ismeretlen főszereplője átveszi otthoni ruháját, Samantha – nevezzük így a virtuális házvezetőnőt – röviden beszámol a nap fontosabb eseményeiről, a következő nap várható űr-időjárásáról, majd videókapcsolatot javasol a Földön vakációzó szülőkkel.

Aki ismeri a 60-as és 70-es évek sci-fi irodalmát és filmművészetét, az bizonyára több ízben találkozott már hordozható, központi agyra csatlakozó, érintőkijelzős számítógéppel, amely megérti az emberi beszédet, sőt maga is képes emberi hangon kommunikálni. Ezekből a történetekből nem hiányozhat a lakás egész falát betakaró videokonferencia rendszer, amely a legkiterjedtebb szociális kapcsolatainkat hozza be egy szobában.

Jobs sci-fi világa megelevenedik? Részlet a Star Trek sorozatból

Nem húzom tovább a kedves olvasó idegeit, íme az elméletem: Steve Jobs saját gyermekkora sci-fi olvasmányaiból megismert harmonikus ember-gép együttélést igyekezett megvalósítani.

Az Apple nem számítógépeket gyárt, hanem digitális otthont épít

Az Apple mindig is az otthonokat vette célba. Mintha a kezdetek kezdetén egy forrasztóón szagú garázsban Steve Jobs megegyezett volna Bill Gatesszel, hogy az Apple-é a B2C, a Microsofté pedig a B2B. Ezt a képzeletbeli szerződést azóta minden jel szerint felmondták ugyan, főleg az Microsoft részéről, ám az Apple szinte érthetetlen módon azóta sem nyitott komolyan a vállalati piacok felé. Pedig van az Apple-nek strapabíró hardvere, UNIX-alapú megbízható operációs rendszere, jól használható (és olcsó!) szövegszerkesztője, táblázatkezelője, és a világ talán legjobb prezentációkészítője. A naptár rendszeréről csak annyit, hogy az általa használt .ical formátum kvázi szabványnak számít. A 2000-es évektől tehát szinte minden az Apple rendelkezésére állt, amire egy vállalatnak szüksége volt a desktopon. És mihez kezdett mindezzel Steve Jobs? Természetesen piacra dobott egy MP3-lejátszót, amivel megreformálta a zeneipart. Először meglepődtünk, aztán beletörődtünk, hogy a Sony után az Apple is a tartalomra koncentrál.

Majd eltelt újabb tíz év, immár 2010-t írunk. Ekkor már az Apple a világ legnagyobb online zene- és filmkereskedője. Közben számítógépeit évről-évre a legjobbnak választják különböző fogyasztói teszteken, állítólag még a Sony is könyörgött, hogy licencelhesse az OS X-et. És mi a következő lépése az Applnek?

Nem, nem használja ki úttörő pozícióját a szórakoztatóiparban, és továbbra sem lépi meg azt a két hónapnyi fejlesztést, amivel a Windows kihívójává tehetné az OS X-et a vállalati piacokon. Inkább piacra dob egy telefont, amivel megreformálja a mobilpiacot, és végérvényesen beköltözik a háztartásokba. A siker óriási, lehetne az Apple az új Nokia is akár, de nem. Az Apple újra hagyja a versenytársakat felzárkózni. Ám alig telik el pár év, és újabb piacot támad: magát a számítógépet igyekszik leváltani a tablettel.

MacBook Air: nem csak eszköz. Életérzés

Mondhatnánk – sokan mondják is –, hogy ez nem stratégia, csak ámokfutás, előremenekülés, meggondolatlan csapkodás, ami egy jó nagy adag szerencsével együtt hozta létre korunk legértékesebb vállalatát. De a tények ennek ellentmondanak. Steve Jobs egy 1983-as beszédében lényegében leírta vállalata következő célját: egy könyv méretű számítógépet kell készíteni, ami vezeték nélkül kapcsolódik adatbázisokhoz, és aminek a használata 20 percen belül elsajátítható.

Az iPad tervei már évekkel az iPhone előtt készen voltak, sőt tulajdonképp 1993-ban már gyártották is a kor technológiai színvonalán, csak akkor még Newton MessagePadnek hívták. De más példák is bizonyítják, hogy a termékportfólió tudatosan szolgálja Jobs víziójának a megvalósulását: A digitális asszisztens egyszerű formája több mint tíz éve az OS X szolgáltatásai közé tartozik. (Az iOS Sirijének hangját az OS X-felhasználók Samantha néven már jól ismerik.) Az AppleTV szolgáltatásai pedig egészen a közelmúltig minden Apple számítógépben jelen voltak egy elkülönített modulban. Még távirányító is járt a gépekhez.

Lássuk be, van itt stratégia és az nem más, mint az ember privát életének a lehető legszélesebb körű elektronikus támogatása. A kommunikáció, a szórakozás, a fotózás, a játék; ezek állnak az Apple stratégiájának a fókuszában. Az iparágak látszólag véletlenszerű keveredése a termékportfólióban akkor nyer értelmet, ha azok összeállnak egy egységes ökoszisztémává. Könnyebb megértenünk, mire készül az Apple, ha számba vesszük, milyen technológiákkal rendelkezik most, illetve milyen pletykák keringenek róla.

Tehát következzen az Apple-koncepció tizenkét pontja!

Nem geekeknek! Mindenkinek és mindent!

1. Az Apple mindig betegesen ügyelt a kijelzők minőségére és méretére. Az Apple monitorok képe legendás, de a törekvés könnyen tetten érhető a MacBookok, iPad-ek és iPhonok világában is. Mindenesetre az Apple-nek a kezdetek óta fontos a kijelző, és rendelkezésére is áll az ezzel kapcsolatos megfelelő tudás.

2. A könnyű kezelhetőség, az ergonómia mindig is azt sugallta, hogy az Apple víziójának középpontjában nem geekek és szakemberek állnak, hanem az átlag emberek. Az Apple mindig élen járt az ember-gép interface fejlesztésében. Gondoljunk csak a tapipadra, a gesztusokra, az érintőkijelzőre, a hangvezérlésre. De leginkább az iOS-re, amely megreformálta az ember-gép együttműködést.

3. Az ember magánéletének középpontjában a kommunikáció áll. Az Apple-nek rengeteg olyan szabadalom van a birtokában, amely a kép és a hang megfelelő minőségű átvitelét célozza. Gondoljunk csak a kifinomult zajszűrő mikrofonokra és a tömörítési algoritmusokra, amelyek a FaceTime videochat szolgáltatásban csúcsosodnak ki. Abban a FaceTime-ban, amely a versenytársakéhoz hasonlítva már-már sci-fi élményt nyújt.

4. A kommunikáció mellett a szórakozás az, ami munka után kitölti az emberek életét. Ennek megfelelően valamennyi Apple-felhasználó elérheti a világ összes zenéjét, filmjét, könyvét, valamint rengeteg játékot is.

5. Van az Apple-nek egy 99 dolláros kütyüje, az AppleTV, ami egy lebutított iOS-t használ, és iTunes tartalmakat jelenít meg a tévé képernyőjén. Bár a hardver lehetővé tenné, nem használhatjuk rajta az AppStore alkalmazásait, tehát nem is játszhatunk vele, nem megy rajta a video chat, se a webböngészés, se semmi.

6. Az Apple pár éve már processzorokat is tervez, aminek idén már látszik is az eredménye az A7 processzorchipben. Az A7 számítási teljesítménye megközelíti a desktop számítógépekét, a manapság kapható játékkonzolokét pedig le is pipálja.

7. Az új iPhone egy olyan mozgásérzékelő chippet kapott, ami milliméteres finomságú elmozdulásokat és elfordulásokat is érzékel. Egyszerűen fogalmazva: egy olyan Wii kontrollert képzeljünk el, amivel írni és rajzolni lehet a levegőben.

8. Az Apple rengeteg erőforrást fordított az utóbbi években az épületen belüli centiméteres pontosságú helymeghatározást lehetővé tevő technológiákba.

9. Az Apple hathatós támogatásával megjelentek azok az alacsony fogyasztású adatátviteli technológiák, melyek segítségével a gombelemmel működő háztartási eszközök is kapcsolódhatnak egymáshoz.

10. Az Apple a saját termékei minőségénél csak egy dologra helyez nagyobb hangsúlyt: a fejlesztői közösség megelégedettségére. Mind a fejlesztői környezet minősége, mind az azzal elérhető profit kiemelkedő a piacon.

11. Az utóbbi hónapokban az Apple radikálisan változtatott a kiegészítőgyártókkal kapcsolatos hozzáállásán: a korábbinál sokkal több szabadságot kínál számukra.

12. Sokan pletykálják, hogy az Apple egy okostelevíziót vagy egy okosórát készül piacra dobni.

Látszólag óra, valójában minden

Gondoljuk végig ezt a tizenkét elemet, és egyből látható, hogy az Apple miért nem aggódik a telefon piacért: azért, mert soha nem akart telefont gyártani. Steve Jobs úgy tekintett a telefonra, mint a zenelejátszóra:a víziója eléréséhez vezető út egyik állomásaként. Az iPod küldetése az volt, hogy mire a technológia lehetővé teszi az iPad legyártását, addigra minden embernek iPod legyen a zsebében. Akkor aztán először kihoznak egy érintőkijelzős iPodot, majd egy nagy érintőkijelzős iPodot. És mire a PC ipar észhez kap, már minden háztartásban ott a PC utódja. Végül is így csinálták. Azt leszámítva, hogy az utolsó pillanatban úgy döntöttek, mégsem a zenelejátszó lesz az, ami előkészíti a helyet az iPad-nek, hanem a mobiltelefon, ami akkor már minden zsebben ott lapult.

Steve Jobs annak ellenére választotta a mobiltelefont átvezető lépcsőnek, hogy mélységesen megvetette a telefónia percdíjakkal, díjcsomagokkal és országhívószámokkal operáló avittas világát. Bár látszólag megreformálták és minden eddiginél népszerűbbé tették a mobilokat az iPhone-nal, valójában megásták vele a telefon sírját. A telefonnak mint eszköznek vége. Ezért is lényegtelen, hogy a versenytársak teljes gőzzel fejlesztik az iPhone-gyilkosok készülékeiket. Telefonszám a XXI. században? Nevetséges. Lapátnyi kijelző fülön? Percdíjas hívások? Emelt díjas külföldi hívások? Ugyan már!

De nem csak a telefont zúzza be az Apple. A zenelejátszókhoz hasonlóan ez a sors vár az amatőr fényképezőgépekre, a számítógépekre, a játékkonzolokra és a televíziókra is. Igen, a kábeltévé pont annyira elavult struktúra, mint a telefon. Rendkívül messze áll a valódi felhasználói igényektől, és a technológiai is meghaladta már.

Az Apple filozófiájában nem maga az eszköz a fontos, hanem az interface, amin keresztül elérjük a tartalmat. Ha van jó interface, és van jó tartalom, akkor lényegében mindegy, hogy zenelejátszó, telefon, tablet vagy tévé az eszköz formátuma. Ez az interface az iOS az érintőkijelzős gesztusokkal, a hangfelismerővel és a mozgásérzékelővel.

És a mozgásérzékelőt emeljük ki, mint újdonságot. Ez a mozgásérzékelő lesz a régóta pletykált Apple okosóra igazi értelme. Talán nem is óra lesz ez, hanem egy miniatűr eszköz, amit a kiegészítőgyártók bármibe beépíthetnek: óra, karperec, távirányító, játékkard, teniszütő vagy akár egy autó kormánykereke. A lényeg, hogy nincs szükség többé érintőkijelzőre a gesztusokhoz! Ülünk a tévé előtt, és a levegőben suhintva indítjuk a filmet. És ez a tévé már nem is tévé hanem egy hatalmas iOS tablet a falon, amin filmet nézünk, zenét hallgatunk, játszunk, videotelefonálunk és beszélgetünk digitális asszisztensünkkel. Az órának pedig még egy küldetést szánnak: az végzi ki a telefont. Hamarosan egy beszélgetéshez csak az üres kezünket kell felemelnünk, amiben nem lesz benne egy péklapátméretű számítógép.

Talán sci-finek hangzik mindez, de elgondolkodtató, hogy megvalósulásához minden megvan. Ha lenne egy kis megtakarításom, most jól bevásárolnék Apple részvényből. Mert jövő karácsonykor a család a kanapén ülve beszélget majd a nagyszülőkkel, de csak miután a gyerekek kipróbálták a legújabb videojátékokat, közben az anyuka egy kézmozdulattal kikapcsolta a sütőt a beépített webkamera képére hagyatkozva.

(A szerző a BalaBit Security marketingvezetője.)