Pár nappal az Intel idei első negyedéves pénzügyi eredményeinek közzététele után Brian Krzanich vezérigazgató kijelölte a vállalat új irányvonalát , amely mentén  megkezdték a vállalat átszervezését. Az új stratégia egyik legláthatóbb jele, hogy 12 ezer dolgozót tesznek lapátra, hogy jövőre már közel másfél milliárd dollárt tudjanak spórolni a költségeken.

A Krzanich által megjelölt új irányvonal lényege, hogy a mobil vonallal teljesen leállnak, és két olyan területre koncentrálnak, amely a növekedés motorja lesz: a felhős és adatközponti fejlesztések re, valamint az IoT-re (Internet of Things), amit a memóriafejlesztések új irányát képviselő 3D Xpoint, az FPGA áramkörök az ún. connectivity megoldások fejlesztése is támogat majd. Az új iránynak azonban komoly kockázatai is vannak, állítja egy elemzés.

A számok alapján érthető

Bár az utolsó lezárt negyedévben a folyamatosan zsugorodó PC-piac ellenére is a 13,7 milliárd dollár bevétel legnagyobb részét – több mint 55 százalékát – a kliensoldali megoldások hozták, látványos növekedést a bevételek 29 százalékát adó Data Center Group (DCG) és az egyelőre sokkal kisebb súlyú (kevesebb mint 5 százalék) IoT Group tudott elérni. Míg a DCG közel 4 milliárd dollár bevétele 9 százalékos növekedést jelentett az előző év azonos időszakához viszonyítva, az IoT üzlet közel 20 százalékkal bővült, bár egyelőre csak 560 millió dollár bevételt hozott.

Csakhogy a trend nem feltétlenül ilyen egyértelmű. Elemzők szerint ugyanis a növekedés lassul. Például a DCG bevételei 2015-ben a teljes évet tekintve 11 százalékkal, míg 2014-ben több mint 18 százalékkal bővültek. Ha az üzemi eredményt nézzük, még látványosabb a lassulás: 2014-ben 30 százalék fölött volt, 2015-ben épp csak meghaladta a 6 százalékot, míg az idei első negyedév már a 4 százalékot sem érte el.

Elemzők szerint ugyanakkor figyelembe kell venni a DCG termékek átlagos eladási árának alakulását is. 2014-ben ez még 10 százalékkal nőtt az előző évhez képest, tavaly már csak 3 százalékkal sikerült növelni, miközben az értékesített darabszám mindkét évben 8 százalékkal bővült. 2016 első negyedévében viszont az átlagos eladási ár 3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest, míg a tavalyi utolsó negyedévhez viszonyítva 7 százalék volt a mínusz.
 

Kétségtelen ugyanakkor, hogy ehhez a helyzethez nagyban hozzájárult a jó ideje erős dollár is. És persze ott van a piac általános lassulása is, amire a félvezetőipar szereplőit tömörítő SIA ( Semiconductor Industry Association) felhívta a figyelmet, és amely a nagy piackutatókat arra késztette, hogy az IT-piac növekedésére vonatkozó előrejelzéseiket lefelé módosítsák.

Az x86 egyelőre mindent visz, de jönnek a konkurensek

Az Intel jelenleg uralja az adatközponti piacot, kvázi monopolhelyzetét az x86-os rendszerek adatközponti sikere biztosítja – rövid távon. De a kihívók, mindenekelőtt a mobiltelefon-piac Intele, az ARM, nagyon komoly energiákat fektetnek abba, hogy gyártó partnereivel megtörje az Intel uralmát. Az ARM Holdings vezérigazgatója, Simon Segars azt nyilatkozta a közelmúltban a Bloombergnek, hogy 2020-ra a szerverpiac jelentős szereplőivé fognak válni. Mondta ezt Segars úgy, hogy az ARM részesedése egyelőre az 1 százalékot sem éri el. De az ARM nem csak a szerverpiacon terjeszkedne, hanem az autóiparban és a hálózati berendezések gyártóira is számít. És persze ott vannak a fő célpontok, az Amazon Web Services és az Alibaba – mindkét cég fontos partnere az ARM-nak.

Az ARM állítólag akár a piac negyedét is megszerezhetőnek tartja. Persze a törekvés közel nem új, mintegy fél évtizede kísérleteznek azzal, hogy betörjenek az Intel legjövedelmezőbb piacaira.

Egy sor félvezetőgyártó fejleszt már ARM-alapú szerverchipket, még az Amazon is beállt a sorba, bár azt igyekeztek hangsúlyozni, hogy nem az Intel ellen irányul a chipfejlesztésük. ARM-alapú szerverechipeket fejleszt a Applied Micro Circuits, a Cavium, Broadcom, a Qualcomm és az AMD is. Utóbbi gyártó januárban jelentette be – igaz, eredeti terveihez képes bő egy éves csúszással –, hogy megkezdi első teljesen ARM-alapú szerverchipjének, az Opteron A1100-nek a szállítását.

A Google lehet a legnagyobb falat

És ha ez nem lenne elég, van egy jóval nagyobb probléma, ami megakaszthatja az Intel terveit. A Google, vagyis az Alphabet ugyanis egy ideje a Rackspace-szel közösen fejleszti a Zaius platformot, amely már nem Intelre, hanem az IBM Power9-es chipjére épül. A keresőóriás ugyanis több éve keresi a megoldást arra, hogy jobban tudja menedzselni a folyamatosan növekvő kapacitásigényeket. Az IBM még 2013-ban hozta létre az OpenPOWER Consortiumot, hogy az ARM üzleti modelljét lemásolva a POWER architektúra megnyitásával nyerjen nagyobb teret a szerverpiacon.

A Google ebben jó partnernek bizonyult, hiszen a keresőóriás aktív tagja a Facebook gründolta Open Compute Projectnek. Az OCP-n keresztül tette nyílttá a TensorFlow AI-motort , és most azt tervezi, hogy ugyanígy teszi közzé a Zaius platform dizájnját. A dizájn birtokában pedig bármely felhőszolgáltató képest lesz Power9-es szervereket építeni az adatközpontjába.

A Google nem csak a POWER architektúrában gondolkodik. Pár hete, az I/O konferenciáján jelentette be, hogy már használják saját fejlesztésű alkalmazásspecifikus integrált áramkörüket (ASIC), az ún. Tensor Processing Unitot vagy TPU-t,  amellyel a TensorFlow gépi tanulási algoritmus működését tudják nagyságrendekkel gyorsítani.

Az Intel hamarosan válaszlépésekre kényszerülhet. Akár az is elképzelhető, hogy lemond nyeresége egy részéről, és akár az átlagos eladási árainak csökkentése árán növelni a Data Center Group bevételeit. Mindez azonban a lassuló gazdasági környezetben újabb fájdalmas döntésekre kényszerítheti a vállalatot.