Az IBM szerver-üzletága vezető pozíciója ellenére is ádáz küzdelmet folytat a felső kategóriás szerverek zsugorodó piacán, ahol vezető pozíciója ellenére is egyre fogy körülötte a levegő. A vállalat legutóbbi pénzügyi jelentésében például az áll, hogy a Power processzorokra épülő rendszerek a tavalyinál 25 százalékkal kevesebb bevételt termeltek 2013 második negyedévében, igaz, a többi unixos szállítót (HP, Oracle) így is lekörözi.

Mint korábban megírtuk, az olcsó, általános célú x86-os szerverek egyre inkább ballasztot jelentenek az IBM-nek, miután folyamatosan csökkenő megtérülést ígérnek a rájuk fordított befektetések. Az adatközponti piac változása, az Intel és az ARM rendszerek menetelése mellett érdemes megjegyezni, hogy a Power architektúra lassan a konzumer eszközök szegmenséből is kikopik: ahogy az Apple már jó pár évvel ezelőtt elbúcsúzott a PowerPC-s Mac számítógépektől, úgy legutóbb az Xbox One és a PlayStation 4 játékkonzolokról derült ki, hogy x86-os alapokon jelennek meg.

Ha megakadályozni nem tudod... ■ A jelek szerint az IBM most jutott arra a következtetésre, hogy többé saját processzortechnológiáját tekintve sem hunyhat szemet a licencelése épülő üzleti modellek sikere fölött. A társaság augusztus 6-án bejelentette az OpenPOWER Consortium létrejöttét, amellyel az IBM tulajdonképpen az ARM vagy az Nvidia mintájára megnyitja partnerei számára a Power architektúrához fűződő szellemi tulajdonát.

A vállalat közleménye szerint a cél a teljes ökoszisztéma kibővítése újabb szerver-, hálózati, tároló és GPU-gyorsítással kapcsolatos technológiákon keresztül, illetve a rugalmasság és a választás lehetőségének biztosítása az új generációs cloud és hyperscale adarközpontok fejlesztőinek.

A kezdeményezéshez első körben a már említett Nvidia mellett a Google, a Tyan és a Mellanox csatlakozott. A technológiai együttműködés a később megjelenő Power8 architektúrára, illetve a firmware-re, a KVM hypervisorra vagy a Linux rendszerre is vonatkozik, a partnerek részéről pedig olyan hozzájárulásokról van szó, mint amilyen mondjuk a CUDA és a Power technológiára épülő környezetek integrációja és általában az adatközponti technológiák és fejlesztések megosztása.

Érdekesség, hogy a Google már az ezredforduló óta saját tervezésű szervereket gyárt és használ, és volumenét tekintve a világ öt legnagyobb szervergyártója közé tartozik, amivel az Intel saját közlése szerint a gyártó bevételeinek háromnegyed részét adja a szerverprocesszorok szegmensében. Bár az OpenPower Consortium életre hívása nem jelenti, hogy az internetes óriás rögtön a Power chipek mellett teszi le a garast, a fenti arányok ismeretében a nyílt rendszerek mellett elkötelezett Google sem számít kakukktojásnak az IBM kezdeményezésének szempontjából.