Igazán meg sem lepődött már a múlt heti budapesti Cisco Expo 2010 konferencia közönsége, amikor Inder Sidhu, a nagyvállalat stratégiai fejlesztésekért felelős alelnöke a közel 10 ezer kilométerre lévő San José-ból élőben, órás kivetítőn tartotta meg előadását. Az élő kétdimenziós Telepresence videókapcsolás végeztével pedig „személyesen jelent meg” a teremben, hogy válaszoljon a kérdésekre. Háromdimenziós, valós idejű videó hologramját a színpad mögül, áttetsző fekete vászonra vetítették.

Az alelnök képét a világ túlsó felén három kamera rögzítette, és különleges holografikus vetítő varázsolta Budapestre. Inder Sidhu virtuális mása nem is felejtette el megjegyezni, hogy a hologramot magyar feltalálónak (Gábor Dénesnek) köszönhetjük. Érdekesség, hogy a méregdrága holografikus kiegészítők dacára, a rendszer beéri 5–5 megabitnyi (le- és feltöltési) sávszélességgel. Ez alig több, mint amennyi a már négy éve működő Cisco Telepresence kétdimenziós nagyfelbontású videokonferenciáját szolgálja ki. A holografikus képátvitel még fejlesztés alatt áll, viszont a nagyfelbontású, nagyképernyős videobeszélgetés lassan nem csak a jól menő cégek kiváltsága lesz.

Ráharaptak ■ Ha mondjuk a Bajnokok Ligája döntője után szeretnénk megbeszélni a látottakat barátainkkal, rövidesen elég lehet a távirányítóhoz nyúlni, és nagyfelbontású (high definition, azaz HD) tévénken keresztül máris beszélgethetünk ismerőseinkkel. A Panasonic és a Samsung idén nyár óta kínál olyan HD tévéket, amelyekkel a Skype megszokott menürendszerén keresztül léphetünk kapcsolatba barátainkkal. A szolgáltatás használatához persze egy HD kamerára is szükség van. A meccs vagy a film közben bejövő hívásokat egy kis ikon jelzi a képernyő sarkában.

Hasonló a számítógépes hívásoknál – kis képernyőn, kisebb felbontásban – már régóta működik. A PC-s videohívások népszerűségét jól mutatja, hogy a Skype netes telefonszolgáltató közleménye szerint az idei év első felében a Skype hívások 40 százalékánál a hanghoz kép is társult.

E trendre több cég is felfigyelt: az elmúlt hónapokban nem csak a cégek, hanem a lakossági felhasználók számára is sorra jelentek meg olyan eszközök, amelyek nem apró, elmosott, akadozó videoátvitelt, hanem nagyfelbontású videokonferencia beszélgetést tesznek lehetővé. Ehhez persze a jóval nagyobb felbontás miatt jókora, több megabites sávszélesség kell. És nem csak a letöltési irányban, hanem feltöltéshez is. Így az elterjedt aszimmetrikus ADSL rendszerek helyett – ahol még a 10 megabites letöltés mellé is jellemzően 2 megabites feltöltési lehetőség jár, nem beszélve arról, hogy ennek töredéke a garantált sebesség – üvegszálas kábel, vagy bérelt vonali hozzáférés szükséges. Ez nálunk legtöbbször még havonta több tízezer forintba kerül. Tőlünk nyugatabbra viszont olcsóbb a szélessávú net, így ott már most elindulhat az otthoni HD videokonferencia-rendszerek térnyerése. Igaz, rövidesen itthon is változhat a helyzet, mert egyre gyakoribbak nálunk is a havi 5-6 ezer forintért kínált magas feltöltési sebességet nyújtó csomagok.

Nem csak videotelefon ■ Az ünnepi szezonra időzítve, október elején a Cisco a magánfelhasználók számára piacra dobta az Umi (you-me, te meg én) elnevezésű rendszert, amellyel otthoni környezetben is lehet – ha nem is hologramos –, legalább óriásképernyős videotelefonos élményünk. A készlethez tartozik egy set-top-box és egy HD videokamera, amellyel akár full HD (1080 soros felbontású) minőségben beszélgethetünk a rendszer másik végén lévőkkel. Ha éppen nem vagyunk a készülék előtt, akkor a hívó fél hagyhat videoüzenetet, vagy a felhasználó maga készíthet előre rögzített felvételt. Ezt akár el is küldheti ismerőseinek a Facebookon vagy a YouTube-on keresztül. A kép kristálytiszta, de ennek meg is van az ára. Míg egy mai webkamera pár ezer forint, ez a rendszer egyszeri 600 dollárba (120 ezer forintba) kerül, valamint 25 dolláros (5 ezer forintos) havidíjat is fizetni kell a használatáért. Ehhez jön még az internetelőfizetés, amelynek minimum 1,5 megabitesnek kell lennie a feltöltésnél is. Sőt, a full HD minőséghez 3,5 megabit az ajánlott minimális sávszélesség, igaz, amennyiben leesik a sávszélesség, a gép automatikusan visszavesz a felbontásból.

Kérdés, mennyire hajlandók a felhasználók befektetni egy olyan rendszerbe, amely „csupán” videokonferencia szolgáltatást nyújt. A Panasonic és a Samsung tévék például nyújtanak online tévét (videocsatornákat) vagy csokorba szedett híreket is. A Logitech pedig októberben mutatta be a Google TV-vel ötvözött Revue készüléket. Ezzel kedvünk szerint szörfölhetünk a különböző webes és kábeltévé csatornák között, vagy keresgélhetünk a saját, otthon tárolt multimédia anyagaink között is. S persze egy kamerával kiegészítve itt is egyszerűen kezdeményezhetünk nagyfelbontású videobeszélgetést. Nagy hátránya, hogy a Logitech a saját Vid HD szoftverét használja, így csak azzal lehet beszélgetni, akinél szintén telepítve van ez a program.

A készülékek azonban fejlődnek: a Gartner piackutató cég tanulmánya szerint a fejlesztések a sávszélesség minél hatékonyabb kihasználását célozzák. Segíti a nappaliban működő videotelefonok terjedését, hogy az iSuppli felmérése szerint az internetképes tévék száma 50 százalékkal növekedhet a következő két évben.

És egy jó hír: a Panasonic és a Samsung említett készülékei már itthon is kaphatók (a Cisco Umi és a Logitech Revue magyarországi megjelenéséről lapzártánkig nem kaptunk információt). Viszont videohívást hoz a nappaliba a Microsoft Xbox 360 konzoljához újonnan bemutatott, pár napja nálunk is kapható, testmozgást érzékelő kontroller, a Kinect is.

(A cikk a Figyelő 2010/48. számában jelent meg.)