Írásunk első részében a végére értünk a domainregisztráció és a tárhelyrendelés kérdéskörének, itt az ideje tehát, hogy megtöltsük adatokkal a szervert és a weboldal konkrét elkészítésére térjünk át. Nézzük, milyen kérdéseket kell végiggondolnunk, míg végül egy jól használható, üzleti tevékenységünket kiszolgáló honlapot kapjunk eredményül.

Építsünk vagy építtessünk? ■ Elsőként azt kell megfontolnunk, van-e belső erőforrásunk a teljes weblapnak, vagy egyes részeinek elkészítésére. Ehhez 2011-ben már nem elég, ha valaki képes a <br> utasítással sort törni egy HTML dokumentumban, vagy félkövérré változtatni a szöveget: manapság egy vállalható és jól működő weboldal alapszintje is magasabban kezdődik.


Az átlagos (és főként a számítástechnikán kívüli területtel foglalkozó) kisvállalatok közül valószínűleg kevés rendelkezik olyan saját munkatárssal, akik naprakész web-programozási ismeretekkel rendelkeznek. Ugyancsak nem általános, hogy a készerkesztő programokhoz és a webdizájnhoz értő kollégát tudunk ideiglenesen leakasztani például a kereskedők közül. Épp ezért csak akkor érdemes teljesen belső fejlesztésekben gondolkodni, ha mind a dizájn, mind a programozás terén rendelkezésre áll tapasztalt és - legalábbis az első időszakban - ráérő kolléga.

Jómunkásember kerestetik ■ Ha amellett döntünk, hogy belső erőforrások híján külső segítséget kérünk, még ne számítsunk arra, hogy nekünk semmi dolgunk nem lesz a projekttel. Az előkészítés ekkor is a mi feladatunk, mivel egy alvállalkozónál mindenképpen mi tudjuk jobban, milyen információt és milyen formában szeretnénk "tálalni" ügyfeleink és az érdeklődők felé.

Nem szégyen, sőt kifejezetten ajánlott a gyakorlati munka megkezdése előtt végigböngészni hasonló témakörű oldalakat - akár külföldi vállalatok webes megjelenéseit, vagy hazai versenytársak weblapjait is tanulmányozhatjuk, megnézve kommunikációjuk erősségeit és gyengeségeit egyaránt. Ezek alapján érdemes egy olyan vázlatot készítenünk, amelyben (akár papírokra lerajzolva, skiccelve és széljegyzetezve) már előre meghatározzuk az oldalunk struktúráját, a főbb témaköröket, üzeneteket és funkciókat.

Ha ilyen szinten határozott elképzelésekkel fordulunk egy weblapokat készítő külső vállalkozóhoz, mindkét fél dolgát megkönnyítjük: a szakembereknek ugyanis ilyenkor már csak a meglévő technológiák közül kell meghatározniuk, mit hogyan tudnak megvalósítani.


Weblapok panelekből ■ Ha a döntés az, hogy mi magunk végezzük el a weboldal elkészítését, nem kell feltétlenül száz százalékos programozói tudás, mivel rendelkezésre állnak már olyan előre gyártott elemek is, amelyek segítségével "összelegózhatjuk" a weblapot akár teljesen korszerű formában és funkcionalitással. A WordPress, a Joomla, a Drupal vagy egyéb webes motorok használatával sok manuális munkát és programozással töltött órát spórolhatunk, de persze azt ne várjuk egyik megoldástól sem, hogy minden munkát megold helyettünk. Az alapvető php vagy HTML ismeretekre itt is szükség lesz az alapelemek személyre szabásához - az ugyanis könnyen "gagyi" hatást kelthet, ha valamilyen egyértelmű grafikai vagy elrendezésbeli alapbeállítást csapunk össze.

Az említett weblap-motorok (vagy ahogy a WordPress magyar meghatározása mondja, "publikációs platformok") alapvetően olyan előre leprogramozott és strukturálisan összeállított webes alapelemeket tartalmaznak, amelyek személyre szabásával könnyebben létrehozhatjuk saját webes megjelenésünket. A WordPressben például egyszerűsítve annyi a dolgunk, hogy az alap fejlesztői környezetet letöltsük, majd feltelepítsük a saját webes tárhelyünkre. Innentől egy részletes adminisztrációs felületen folytathatjuk a testreszabást - elkészíthetjük az aloldalakat, egyedi grafikai témákat telepíthetünk, és akár céges blog formájában publikálhatjuk legfrissebb híreinket.

Hasonló indíttatással működik a Joomla és a Drupal környezet is, ezért érdemes a választás előtt beleásnunk magunkat abba, milyen lehetőségeket kínálnak ezek a megoldások, vagy épp mik a rendszerek korlátai. A grafikai testreszabáshoz megannyi szabadon használható témát találunk, ahol akár csak egyes képrészletek, háttérelemek átszínezésével vagy módosításával is elérhetjük az egyéni weboldal látszatát.


A pokolba vezető út... ■ ...jelen esetben technológiával van kikövezve. A webes megjelenítési és programozási lehetőségek száma ugyanis mostanra jóval nagyobbra nőtt, mint amit a legtöbb látogató valójában használ és igényel. Emlékezzünk csak vissza a web hőskorára, amikor az animált gif képek megjelenését követően egy ideig mindenki izgő-mozgó email-ikonocskákat, a fejlesztés alatti honlapot jelző ásó emberkéket pakolt saját oldalaira. Aztán kipukkant az animgif-lufi, amikor a felhasználók rájöttek: a mocorgó képecskék zavaróak olvasás közben, és az akkori keskeny sávszélességből is sokat harapnak.



Ugyanez a trend érezhető most a Flash tartalmakkal kapcsolatban. A technológia megjelenése után így készültek el a felvillanó navigációs gombok, majd a statikus képeket felváltották a Flash animációk, később pedig akár teljes honlapok készültek el csillogó-villogó interaktív grafikákat és filmeket felhasználva. A Flash diadalútját elsőként szintén a sávszélességbeli problémák akasztották meg, valamint az a kritika, mely szerint ez a technológia a szükségesnél jobban igénybe veszi a számítógép erőfoirrásait is. Végül a netképes mobil eszközök rúgtak a legnagyobbat a Flash trónjába, ahol az iOS egyáltalán nem is támogatja ezeket a tartalmakat, de az Android régebbi verzióin sem jelennek meg a Flash animációk.

A legújabb "divat" a HTML5 - a programnyelv legújabb változatában már rakatnyi olyan új funkció található, amely átveheti a Flash szerepét az interaktivitás és az animációk terén.

A fenti divatok felsorolásával csak azt szerettük volna érzékeltetni, hogy bár egy új weblap elkészítésekor mindig lesz valamilyen kísértés az épp aktuális technológiai csúcs teljes kihasználására, ezzel mindig óvatosan kell bánnunk. A végcél mindig az, hogy egy gyorsan átlátható, könnyen navigálható, az üzenetünket hatékonyan átadó oldalt hozzunk létre - a látogatók nem a csodás animációk vagy a látványos grafika miatt válnak ügyfelünkké, hanem azért, mert erős és releváns tartalommal győzzük meg őket. A legegyszerűbb mód ilyenkor, ha kívülről nézzük az oldalt, látogatói szemmel olvassuk végig a tartalmakat, és végiggondoljuk: a mostani változat alapján, ha ügyfél lennék, megtalálnám-e az információkat és meggyőzne-e a weboldal a szorosabb kapcsolatfelvételről?


Soha nem elég ■ Az általános tervezési gondolatok végére még egy téma kívánkozik: a honlap leprogramozása és elindítása ugyanis sosem jelenti azt, hogy innentől nem kell foglalkoznunk a webbel. Fontos a honlap folyamatos aktualizálása, hogy a látogatók számára érdemes legyen a minél sűrűbb visszatérés. A fent említett rendszerekben eleve lehetőség van teljes funkcionalitású blogmotort is elindítani, amelyben a legfrissebb híreket, aktuális információkat, akciós ajánlatokat a weboldal elkészülte után is publikálhassuk.

Az ügyfelekkel való kommunikáció és interakció lehetősége szintén fontos: adjunk lehetőséget arra, hogy visszajelezzenek az olvasottakkal kapcsolatban, biztosítsunk megoldást arra, hogy kérdezzenek tőlünk. Ha cégünk szolgáltatásait többen is igénybe veszik, elgondolkozhatunk egy nyilvános fórum beépítésén, ahol a felhasználók egymással is megoszthatják tapasztalataikat. Részben ennek kiváltására vagy modernizálására érdemes a saját honlap mellett a közösségi médiában is jelen lenni: a Facebookon, Twitteren létrehozott oldalunkat beépíthetjük saját weblapunkra (nálunk például a jobb sávban fut a Facebookos ismerősöket megjelenítő doboz, alatta pedig a legfrissebb Twitter-csiripeket jeleníti meg egy belső keret).

A cikksorozatot a keresőoptimalizálás egyre fontosabb témakörével folytatjuk.