Ha lelassul a számítógépünk, az még nem feltétlenül jelenti azt, hogy valami visszafordíthatatlan baj történt, például valamelyik alkatrész rakoncátlankodik, vagy talán már el is füstölt. A TechRepublic összeállítása bármennyire is magától értetődő, személyes tapasztalataink szerint mégis érdemes először ezt a listát végigpróbálgatni a belassult gép vizsgálatakor.

1. Ha túl káros ■ Ha egy épp kicsomagolt gép tűnik lassúnak, ne ezzel a lépéssel kezdjük a vizsgálódást. Ha viszont hónapok óta használjuk, ráadásul internetre kötve, mindenképp érdemes egy alapos víruskereséssel indítani a hibafeltárást. Egyes vírusok és kártékony kódok gépünk erőforrásait használják többek között levélszemét továbbítására, elvonva az elérhető sávszélességet és lomhává téve a működést. Ha csak egy keresés miatt nem akarnánk fizetős szoftvert vásárolni, ingyenes és próbaidőszakhoz kötött megoldások tucatjai között lehet válogatni.

2. Ha gyenge, vagy ha kicsi ■ A lassulásnak azért néha vannak hardveres okai is, de nem feltétlenül a meghibásodásukból kifolyólag. Ha megveszünk vagy összeállítunk egy új gépet, és felteszünk rá egy "szűz" operációs rendszert, még minden gyorsnak és akadásmentesnek tűnik, ám ahogy egyre több szoftvert installálunk fel, ezek szép lassan megeszik az erőforrások egy részét. A Windowsba a háttérben automatikusan elinduló rezidens programok kerülnek, amik mindegyike a rendszermemória egy-egy kis szeletébe települ. Épp ezért érdemes megnézni, van-e még szabad memóriahely a gépünkben: néha egy RAM-bővítés sokkal többet használ, mint egy teljes alaplap-processzor motorgenerál.

Hasonló a helyzet a kezdetben elégségesnek tűnő grafikus vezérlőkkel. Word, Excel vagy böngészés közben még minden rendben lévőnek tűnhet, ám a Photoshop, a videóvágó vagy CAD szoftverek jó része már a videókártyák saját processzorát és memóriáját is használná, ha lenne elég. Megoldás lehet tehát az is, ha az alaplapra integrált vezérlő helyett akár csak egy középkategóriás kártyát vásárolunk, több fontos alkalmazás máris szárnyakat kaphat.

3. Ha túl döcögős ■ Régebbi gépeknél az is jelentősen lelassíthatja a működést, ha egy lomha merevlemez fékezi a teljesítményt. A háttértárak sebessége még nem is akkor okozza a legtöbb bosszúságot, amikor fájlokat mentünk vagy nyitunk meg, hanem maga a Windows lassulhat le egy túlkoros eszközzel szerelt gépben. A rendszer ugyanis saját pillanatnyi állapotát nem csak a memóriában, hanem a merevlemezen is tárolja és folyamatosan frissíti, köznyelven "swappel". Ez segít például a gép hibernálásakor a jelenlegi helyzet visszaállításában, vagy a sok egymás mellett futó program kezelésében. Egyéb célszoftvereknek, például grafikai vagy videós alkalmazásoknak szintén megvan a saját swapfájljuk, amelyek folyamatosan "kerregtetik" a háttértárat.

Az ilyen esetekben segít, ha gyorsabb merevlemezre cseréljük a régit. Hagyományos modellnél az rpm érték jelzi a sebességet (az adattároló tálca időegység alatti fordulatszámát). Manapság egy olcsó merevlemez általában 5400 rpm-es, de notebookokban még akár kifejezetten energiatakarékos 4200 rpm-es darabokat is találhatunk. Ilyenkor érdemes egy 7200-as modellre váltani, amely máris nagy előrelépést jelent a teljes rendszer sebeségében. Ugyan vannak ennél is gyorsabb típusok (10 - 12 000 rpm), ezek viszont általában már igen drága, szerverbe szánt termékek.

4. Ha izzad a vas ■ Mint ahogy a mi munkahelyi teljesítményünk sem épp fényes, amikor betegek vagyunk, a számítógépünk sem a sebesség bajnoka hasonló esetekben. Mit is értünk betegség alatt? Például a rosszul hűtött processzort, a gyengén szellőző, "befülledt" számítógépházat, amely szintén sebesség-problémákkal jelentkezik (súlyosabb esetben pedig jönnek a hibák és leállások).

Nézzük, vagy nézessük meg tehát, megfelelő-e még a processzor hűtése, nem hibásodott-e meg például a chipet takaró hűtőn a ventillátor. A gyári, processzorral együtt szállított kis hűtőket ráadásul pár ezer forintért cserélhetjük komolyabbra, amit a gép stabilabb működéssel hálál meg. Ugyancsak érdemes megnézni a gépházban lévő egyéb ventillátorok állapotát - lehet, hogy azért túl csendes a rendszer, mert ezek közül állt le valamelyik.

Ami pedig egyébként is kötelező kör legalább fél évente, az a portalanítás: ez szintén a gép közérzetét javítja, hiszen az összeálló porcicák ugyancsak a szellőzést gátolják, eltömítve a légutakat vagy akár leállítva a ventillátorokat.


5. Ha túl szemetes ■ A használat hónapjai alatt egyre több olyan szoftver és adat kerül a gépre, amelyet talán csak egyszer használtunk, ám ezek örökre a vendégeink maradnának, ha hagynánk. A gép indításakor automatikusan elinduló alkalmazásfrissítések, felesleges Windows-szolgáltatások, böngészőbe beépülő modulok futhatnak egymás mellett, akár számunkra láthatatlanul is - ezeknek sokszor a felére sincs szükség, érdemes tehát megzabolázni őket.

Egyrészt a rendszerindítást turbózhatjuk fel - ehhez olyan, akár ingyenes megoldásokat is használhatunk, mint a Soluto, amely segít annak leszabályozásában, milyen programoknak engedélyezzük a rendszerindításkor az automatikus futást - a többit későbbre időzíthetjük, vagy akár teljesen letilthatjuk.

Másrészt pedig folyamatosan takarítsuk a felhalmozódó "szoftverszemetet" a gépről, ezzel helyet és erőforrást is felszabadítunk. Erre szintén akadnak hasznos, és akár ingyenes megoldások is, mint például a Ccleaner, amely a böngészők által letöltött virtuális hulladéktól kezdve az időszakos fájlokon át a Windows regisztrációs adatbázisában ragadt lomokig mindent kitakarít.