Az irodai programcsomagok kváziszabványának jó ideje a Microsoft Office számít. Tény, hogy a leggazdagabb funkcionalitást és a legátfogóbb megoldást valóban ez a csomag kínálja, amelynek különböző konfigurációi a klasszikus szövegszerkesztés, táblázatkezelés, bemutatókészítés szentháromságánál jóval többet adhatnak. De mi a helyzet akkor, ha valakinek - például egy egyéni felhasználónak, vagy egy frissen indult kisvállalkozásnak - nincs igénye másra, mint az alapvető funkciókra, ráadásul nem is engedhet meg magának fizetős szoftvert?

Felhősödő iroda 1. ■ Elsőként nézzünk körül a weben, hiszen több olyan irodai megoldás létezik, amely az alapvető lehetőségeket biztosítja, ráadásul külön telepítési procedúra nélkül, bárhonnan elérhető formában használhatjuk.

Kissé furcsa módon az egyik legegyértelműbb Office klón következik... az Office maga. A Microsoft ugyanis már jó ideje lehetőséget ad a PC-s csomag egyszerűsített, webes változatának ingyenes használatára. Az Office Web Apps a Microsoft SkyDrive 25 gigabájtos cloud tárhelyén alapul, és arra az elgondolásra épít, miszerint a hagyományos PC-s megoldás átlagos felhasználói a teljes funkcionalitásnak alig negyedét használják ki.


Épp ezért, ha nincs szükség bonyolult beágyazott elemekre, többszintű sorszámozásra vagy egyéb extrákra, a Web Apps tökéletesen elegendő ahhoz, hogy dokumentumainkat megnyissuk, szerkesszük, vagy újakat hozzunk létre. Ezeket a felhőbe vagy a gépünkre is elmenthetjük, megoszthatjuk másokkal, de az újabb verziókban akár arra is lehetőségünk van, hogy blogunkba vagy weboldalunkra ágyazzuk be őket. A beágyazott dokumentumok később automatikusan frissülnek, ha a háttérben szerkesztjük őket.

Szintén nagy előny, hogy ha egy teljes értékű Office dokumentumot importálunk a webes változatba, az ott nem használható vagy megjeleníthető funkciók ugyan ideiglenesen eltűnnek, de exportálás után az asztali verzióban megnyitva újra láthatóvá válnak, nem vesznek el.

Felhősödő iroda 2. ■ A Web Apps-nél jóval régebb óta létezik ingyenes, felhő alapú irodai megoldása a legnagyobb versenytársnak. A Google Docs szintén az alap funkciókat kínálja, és természetesen szintén képes az asztali szoftverekkel előállított dokumentumok importálására és mentésére.


A Docs egyik legjobban értékelt tulajdonsága a csoportmunka kezelése. Az alapvető funkciók (például a megtekintési, szerkesztési jogosultságok megadása) mellett akár valós időben is hatékonyan szerkeszthetjük közösen a dokumentumokat. Egy lenyíló csevegődobozban beszélhetjük át, ki mit ír át éppen, miközben karakterenként, valós időben látjuk mások gépelését, és nyomon követhetjük azt is, egy táblázatnak ki melyik celláján áll éppen.

A Docsot folyamatosan fejlesztik, épp a napokban kapott új felhasználói felületet, amely választható előnézeti formában már pár hónapja elérhető volt, mostantól azonban az új, letisztult interfész mindenki számára frissült.


Nyitott és/vagy szabad ■ Az egykori StarOffice utódjaként fejlesztett OpenOffice hagyományos, PC-re letöltött formában érhető el. A csomagban a Writer nevű szövegszerkesztő, a Calc nevű táblázatkezelő, az Impress névre hallgató prezentáció-készítő mellett teljes értékű adatbáziskezelő (Base), vektorgrafika-szerkesztő (Draw) és matematikai egyenletszerkesztő (Math) található.

A nyílt forráskódú megoldás a Microsoft csomagjához hasonlóan funkciógazdag: készítőinek nem titkolt szándéka, hogy a nagy riválist a legjobban megközelítő felhasználói élményt adjon, ráadásul ingyenes formában. A megoldás azóta sokfelé felváltotta az addig egyeduralkodó MS Office licenceket. A teljes magyar fordítás, a magán- és üzleti használatra egyaránt jogtiszta használat miatt 2011-ben Magyarországon már az irodai megoldások 11 százaléka az OpenOffice valamelyik változata volt. Igaz, nemzetközi viszonylatban még jobb részesedést szerzett az ingyenes megoldás, Németországban például 20 százalék, a legjobban pedig a lengyelek állnak 22 százalékkal.


A szabad irodai csomag fejlesztése ráadásul 2010-ben kettévált, miután a fejlesztést koordináló Sun Microsystems az Oracle tulajdonába került. A készítők egy része ugyanis nem látta biztosítottnak, hogy az új gazda alatt is folytatódhat az addigi sikeres munka, ezért új formában, LibreOffice néven adják ki az újabb változatokat.

Időközben az OpenOffice fejlesztése is folytatódott, így végül a megoldást megkedvelők két azonos alapokra épülő, közel hasonló funkcionalitású csomag közül választhatnak.

A felsoroltakon kívül a legtöbb további ingyenes Office-alternatíva tulajdonképpen az OpenOffice valamilyen személyre szabott oldalhajtása. Természetesen a csomagszemléleten kívül is találhatunk több ingyenes megoldást külön-külön szövegszerkesztésre, táblázatkezelésre vagy épp bemutatók kezelésére, ezek közül nemsokára önálló cikkben válogatunk majd.