A New York-i startup vállalkozás nem pénzügyi szolgáltató, és a spanyolviaszt sem találta fel – egyszerűen csak értelmes felhasználói felületet biztosít a pénzügyek intézéséhez.
A
Simple 2010 óta fejlesztett rendszere lehetővé teszi, hogy a cég ügyfelei egyetlen alkalmazáson keresztül vásároljanak vagy fizessék a számlákat, elérhessék egyenlegüket és tranzakcióikat, költségvetéseket készítsenek, a kézhez kapott Visa-kártyával pedig készpénzt is felvehetnek, egyelőre 40 ezer amerikai ATM automatából. A Simple ügyfélszolgálati támogatást nyújt nekik, amelyet ugyanazon az okostelefonos appon keresztül érhetnek el. A webalapú alkalmazásba való belépéshez csak egy négyjegyű kódra van szükség, hogy minden elképzelhető banki ügyletet egy-két gombnyomással el lehessen intézni.
Semmiben sem az első ■ A Simple nem bank, hanem technológiai vállalkozás, így minden szolgáltatást partnerein – jelenleg a Bancorp és a CBW bankokon – keresztül biztosítja. Ez semmiképpen sem újdonság, mint ahogy a tisztán online megoldás sem az, hiszen nekünk sem kell Csehországnál messzebbre mennünk, hogy fiókok nélkül, interneten működő bankot találjunk. A Simple olyan trükkökre is képes, mint a telefon kamerájával lefotózott csekkek befizetése, de már ilyesmi is létezik, mondjuk a Citi
Mobile Check Deposit applikációjának képében.
A Simple rövid bemutatkozásaA személyes költségvetés elkészítéséhez és nyomon követéséhez ugyancsak rendelkezésre állnak az Excel-táblánál kényelmesebb eszközök (például
mint.com), sőt a díjakat, levonásokat és számlaforgalmi feltételeket is ki lehet kerülni a megfelelő ajánlatok esetében. Ennek ellenére mégsem jelent ellentmondást, hogy a szolgáltatás összességében újszerűnek tűnik; az egyik kritika ezzel kapcsolatban arra hívja fel a figyelmet, hogy a Facebook sem volt az első közösségi hálózat, és az iPhone sem volt az első okostelefon.
Apple-modell ■ A Simple saját meghatározása szerint olyan ügyfélélményt akart építeni, amilyet annak tervezői maguk is szívesen használnának. A koncepció ennek megfelelően egy kimódolt mobil alkalmazásra épül, amelynek esetében a dizájn is kulcsfontosságú – szemben azokkal a kényszeredett megoldásokkal, amelyek elég gyakoriak a kereskedelmi bankok online lakossági szolgáltatásainál. "Manapság már elvárják a bankoktól, hogy rendelkezzenek mobil appokkal, azok nagy része mégis olyan, mintha utólag biggyesztették volna oda őket. Mi máshogy álltunk a dologhoz, és a mobil alkalmazással kezdtük" – írja a Simple saját blogján a cég egyik műszaki vezetője.
Az első ügyfelek – egyelőre meghívásos alapon – ilyen kártyákat kaptak
A Simple (eredeti nevén SimpleBank) alkalmazás felülete tényleg jól néz ki, és úgy tálalja a különféle készségeket, hogy a felhasználónak nem kell külön interakciókat folytatnia a bankokkal, szolgáltatókkal, számlákkal és csatornákkal. A korábbi tranzakciókat geotargetált rendszerben keresheti vissza, vagy éppen megtakarítási célokat állíthat fel és követhet. Mindezzel a hétköznapi pénzügyi műveletek érthetőbbé, kezelhetőbbé, automatizáltabbá válnak, de semmiképpen sem a "csoportos beszedési megbízáshoz" hasonló találmányok mintájára.
Gyűlnek a jelentkezők ■ A vállalkozás az első körben csak azoknak az ügyfeleknek kezdte kézbesíteni a Simple kártyákat, akik az elsők között, jó másfél ével ezelőtt jelezték igényüket. Hasonlóképpen az iPhone-alkalmazás is már letölthetővé vált, de annak használatát ugyancsak meghívásos alapon teszik lehetővé. A visszajelzések szűkebb körben való begyűjtése persze nem csak technikai szempontból indokolt, hanem az érdeklődést is fokozza a béta állapotból lassacskán kilépő szolgáltatással szemben: az okostelefon-tulajdonosok már százezres nagyságrendben gyűltek össze a várakozási listán. A cégnél most is fogadják a regisztrációkat, azonban a friss jelentkezőknek nagyjából fél éves várakozási időt jósolnak.
Képernyőképek az iPhone-alkalmazásból
A szkeptikusok általában kiemelik, hogy az appok sikerétől függetlenül nem világos, mitől lenne sikeres maga az üzleti modell, amelyre a Simple épül. A cég két alapvető bevételi forrással számol: a partnerbankokkal megosztott kamatjövedelemből, illetve kártyás vásárlás esetén a bankok közötti jutalék egy részéből termelne hasznot. A hasonló szolgáltatások egyébként pontosan akkor támadnak a pénzintézetekre, amikor azok amúgy is bajban vannak a technológia és a felhasználói szokások változása miatt, és
már nem saját iparági versenytársaiktól tartanak a legjobban. Próbálkoznak ugyan az ügyfelek másfajta megközelítésével, sokan azonban nem egy banki közösségi élményre vagy új fizetési lehetőségekre vágynak, hanem arra, hogy a hétköznapok során tudomást se kelljen venniük a bankok létezéséről.