A e-kereskedelmi óriás 775 millió dollárért vásárolja fel a Kiva Systemst, hogy raktáraiban a cég rendelésteljesítő rendszerei és mobil robotok segítségével automatizálja az áruk mozgatását.
A Kiva Systems rendszerében az áru olyan hordozható tárolókon pihen, amelyeket a rendeléseknek megfelelően kis méretű, fűnyíróra emlékeztető robotok mozgatnak a megfelelő helyre. Maguk a robotok vezeték nélküli hálózaton keresztül kommunikálnak a rendeléseket kezelő központi szerverekkel, és a padlón elhelyezett vonalkódok alapján tájékozódnak, hogy az árut eljuttassák a csomagolást és kiszállítást intéző emberi munkaerőhöz. Ezután egyszerűen begurulnak az előző robot által otthagyott, üres tároló alá, és visszaviszik azt a helyére.
Második sebesség ■ A Kiva saját becslése szerint a rendszer kétszer-háromszor több rendelést tud kiszolgálni, mint a hagyományos raktárak infrastruktúrája, így nem fordulhat elő, hogy a termékek felkutatásának és csomagolásának költségei adott esetben meghaladják az eladásából származó hasznot. Ebben a jelek szerint az ügyfelek is egyetértenek, hiszen a 2002-ben alapított cég tavaly már 240 alkalmazottat foglalkoztatott, bevételei pedig jóval meghaladták a 100 millió dollárt. A Kiva ügyfelei között már megtalálható például a Crate & Barrel, a Gap, az Office Depot, a Timberland vagy a Toys 'R' Us.
Akcióban az apró, sárga Kiva robotok
A raktározás és árumozgatás ígéretesen fejlődő piac, hiszen a legtöbb helyen ma is mindent a padlón vagy raklapokon tárolnak, és papír alapú adminisztrációt végeznek. Az automatizálás különösen felértékelődik az elektronikus kereskedelem kapcsán, illetve a személyes rendelések teljesítésekor, mivel ez a több csatornás disztribúciós központok szaporodásával sok létesítményeben csak egy a különféle szolgáltatások között, amelyet azonban nem könnyű hatékonyan megoldani a hagyományos eszközök segítségével.
Spórolós robotok ■ Bár az Amazon egyes folyamatokat már régóta automatizál, a cég hagyományosan az emberi munkaerőre támaszkodik teljesítési központoknak nevezett raktáraiban, nem utolsósorban a munkahelyteremtéssel járó helyi kedvezmények miatt. Az általa korábban felvásárolt e-kereskedelmi cégek (például a Zappos, a Quidsi vagy a Diapers.com) viszont már jó ideje használják a Kiva technológiáját, amit most maga az Amazon is bevezetne – méghozzá a vállalat történetének második legnagyobb volumenű cégfelvásárlásán keresztül.
A legkisebb modellek is közel fél tonnás terhet képesek mozgatni
Az Amazon a hét elején jelentette be, hogy 775 milló dollárért tokkal-vonóval megveszi a Kiva Systemst, a tranzakciót pedig még az idei első félévben lezárják, miután a Kiva részvényesei már a múlt héten rábólintottak a megállapodásra. Az Amazon saját befektetői a hírek szerint problémásnak tartják, hogy az óriási, folyamatosan bővülő raktárhálózat működtetése arányaiban is egyre nagyobb költségekkel terheli a vállalatot, amely 2011-ben már bevételeinek közel 10 százalékát fordította rendeléskiszolgáló infrastruktúrájának működtetésére.
Ebben olyan tételek szerepelnek, mint mondjuk az egy-egy központra vetítve 600 ezer dollárba kerülő légkondícionáló rendszer, amelyet a cég tavaly ősszel volt kénytelen telepíteni, miután a raktárosok folyamatosan összeestek a melegben. A Kiva rendszerében viszont maga a raktározás és az áru átvétele külön térben zajlik, a robotok pedig jól bírják a meleget. Sőt mennyezeti világításra sincs szükségük, így adott esetben jelentős megtakarítást eredményezhet, hogy a raktár az éjszakai sötétségben is simán működhet.
Újabb üzletág? ■ A nyilvánvalóan sikeres, réspiacokat célzó Kiva így nagyban elősegítheti az Amazon fejlődését, ám ez önmagában még nem magyarázná meg a "dotkom szintű" vételárat. Úgy tűnik, hogy az e-kereskedelmi óriás – cloud szolgáltatásainak mintájára – a raktározásban is pénzzé akarja tenni fölös kapacitását, hogy idővel sikeres üzletté fejlessze azt. Az Amazon jelenleg is kínál különféle rendelésteljesítési szolgáltatásokat más kereskedőknek, így azonban idővel a raktározást is alaptevékenységei közé emelheti, ráadásul bevételei egy részét saját versenytársaitól, a többi e-kereskedelmi vállalkozástól szedhetné be.
Az IEEE Spectrum videóján működés közben is megtekinthető, miért fizetett ki több mint 170 milliárd forintnak megfelelő összeget az Amazon: