Első körben tehát úgy kezdtünk mindent, ahogy évek sokasága alatt megszokhattuk: a hagyományosan feltelepített Wordben hoztunk létre egy dokumentumot, melybe belesűrítettünk pár alapvető, ám könnyen ellenőrizhető speciális effektust. Nem kell semmi igazán komolyra gondolni, csak olyan formázásokat használtunk az egyszerű szövegben, amely egy teljesen hétköznapi, üzleti jellegű írásban is előfordulhat. A szövegrészletek formázásán (félkövér, dőlt, aláhúzott, super- és subscript, valamint színezett) kívül egyszerű táblázatot, pontozott és számozott listát, valamint egy képfájlt helyeztünk el az oldalon.

Webes Office-szal átmosva | A webes Office a tesztelés idején még nem rendelkezett magyar lokalizációval, így a Live-regisztrációt követően kissé furcsa volt, hogy a feltöltött dokumentumot nem lehet azonnal a webes Office-ban szerkeszteni, alapértelmezésben a letöltést és a telepített Word használatát ajánlotta fel a rendszer, így csupán egy speciális hivatkozáson bejelentkezve vált elérhetővé a felhőbeni szerkesztés lehetősége.

Innen azonban a megszokott Word-funkciók váltak elérhetővé, és a böngészőben található szerkesztőablakban a dokumentum is közel 90 százalékban hasonlóan nézett ki, mint eredetiben - a változások leginkább a táblázatban voltak tetten érhetőek, amelynek formázása teljesen eltűnt, és a legfelső sorban eredetileg összevont cellák is visszaálltak alapértelmezettre - a szöveg innen sem veszett el, csupán a bal cellába vándorolt.

A szövegformázások megmaradtak, és a tabulátor beállítások sem változtak, így azonnal, könnyen neki lehetett látni a dokumentum szerkesztésének - azzal azonban néha gondja támadt a virtuális irodának, hogy az egyes bekezdés- és címsortípusok után milyen sortávval, milyen új bekezdéstípust "indítson".

A megfelelő átszerkesztés (tulajdonképpen egyetlen sor beszúrása) után a dokumentum mentése sem volt túlzottan egyszerű, ugyanis a gépre mentést alapvetően nem ajánlja fel a menüsor - mentéskor a fájl a SkyDrive-ra kerül, vagy választhatjuk a telepített Wordben való megnyitást, ez azonban több próbálkozásunkra is hibaüzenettel szállt el, mondván, az elviekben 2007-es Word nem kompatibilis. Így hát a SkyDrive-ra mentés után kiléptünk a szerkesztőből és a Live személyes gyűjtőoldaláról választottuk ki a fájlt, és kértük a letöltést, így már sikerült.

Google Docs-szal kezelve | A Google-féle importálási rendszer jóval egyszerűbb és kezelhetőbb, a dokumentum egy kattintás után ott pihent a szerkesztőmezőben. Ezeket az előnyöket azonban sajnos erősen beárnyékolta, hogy a szövegben található formázások 60-70 százaléka eltűnt, vagy megváltozott, és kissé rendezetlennek tűnő betűhalmazt kellett átböngészni.

Megváltozott a betűtípus, és bár a listák formátuma megmaradt, érdekes módon másfajta tabulátorbeállítást kapott a pontozott és számozott lista. A bekezdések és fejlécek különbözősége gyakorlatilag megszűnt, az eredeti doksiban címsorként kezelt sor már csupán színben különült el a többitől, és a bekezdések közötti sortörés magassága is hektikusan változott - volt, ahol duplájára nőtt, máshol pedig összefolyt.

A táblázat formázása teljesen eltűnt, ám érdekes módon az Office-szal ellentétben itt megmaradt az első sor oszlopainak összevonása. A szerkesztésen épp ezért kevesebbet gondolkozott a Google irodája, hiszen nem maradtak különféle bekezdés-típusok amikhez alkalmazkodni kellett volna, így a beszúrt sor azonnal a kellő helyen jelent meg.

Már csak a mentés volt hátra: a Google itt nem kukacoskodik, HTML, PDF, RTF, OpenOffice és szimpla text formátumot is felkínál a Word mellett, így egy kattintás után máris a merevlemezre került a dokumentum - legalábbis, ami maradt belőle.

A két képen 79 apró különbség fedezhető fel... | A teszt egyik célja az volt, hogy megnézzük, "mi maradt" az eredeti dokumentumból a szerkesztés után, amikor újra a telepített Worddel nyitjuk meg. Itt egyértelműen az Office Web Apps vizsgázott csillagos ötösre, gyakorlatilag változtatás nélkül kaptuk vissza az oldalt - itt működik zseniálisan az a funkció, amely "konzerválja" azokat a formázásokat, amelyet a webes alkalmazás nem kezel le, és bár a böngészőben átalakult a táblázat, a szerkesztés után a hagyományos Worddel megnyitva az újra régi pompájában tündökölt.

Ezzel szemben a "guglizált" változat jelentős harci sérülésekkel érkezett vissza a Wordbe - az alapértelmezetté változtatott fontokból csúnyácska Times New Roman vált, a lebutított táblázat formátuma, az eltűnt címsor formázás és a szétesett lista-tabulátorok megmaradtak az elmentett változatban is.


Máshogy, másra | Ez a rövid teszt számunkra is bizonyította azt, ami az interneten keringő vélemények többségében is megfogalmazódott: a két alkalmazás ugyan összemérhető, de nem teljesen ugyanarra való. A webes Office egyértelműen a telepített változat lebutított nyúlványa, amelyet direkt úgy képeztek ki, hogy bár szerkesztési és megjelenítési funkcióit egyszerűsítették, az eredeti dokumentumban meglévő formázásokat és beállításokat lehetőség szerint ne csonkolja. A Google Docs inkább egy "standalone" termék, amelynek az Office-szal való kapcsolata kimerül abban, hogy hellyel-közzel megmaradnak a legfontosabb formázások importáláskor, ám a cél nem az eredeti dokumentumhoz való hűség, hanem a gyors és hatékony webes szerkesztés.

A Microsoft online irodájában inkább működés közben lehetett erősebb nyekkenéseket érezni, néha furcsán lelassult a karakterbevitel sebessége, ami villámkezű gépelőbajnokoknál akár karakter-összeakadást is eredményezhet. A helyesírísra ügyelő modul is megakasztotta néha a sebességet, és összességében kissé lassabbnak, akadozóbbnak bizonyult a használat a gördülékeny, gyakorlatilag akadásmentes Google Docs mellett.

Tehát, a belső tapasztalat szerint ha egy gazdagon formázott dokumentumot szeretnénk távolról, interneten szerkeszteni, biztosan az online Office-ra esik majd a választásunk, ám ha gyors, kényelmes szerkesztés a cél, ahol nem fontos a formázások pontos megtartása, maradunk a Google Docs-nál, így tehát részünkről a teszt végével elmondható: mindkét alkalmazás életképes és szépen megfér egymás mellett, ha tudjuk, mikor melyiket érdemes segítségül hívni.