Idén került beépített lehetőségként az Operába a reklámblokkoló funkció. Ez igen merész húzás volt a norvég programozógárdától, hiszen, mint a Mozilla esetében is, a fejlesztés finanszírozásának jó része az olyan keresőmotorok üzemeltetőivel való megállapodásból származik, mint a Google kereső vagy a Microsoft féle Bing. Utóbbiak (vagy legalábbis webes kereséssel foglalkozó részlegeik) pedig egyértelműen reklámokból tartják el magukat.
A Google azonban nem követi az Opera példáját. Darin Fisher, a Chrome mérnöki csapatának alelnöke egy interjúban nemrég úgy nyilatkozott, hogy tisztában vannak azzal, mennyi kihívás van az online reklámozás területén, és hányféleképpen lehet rosszul hozzáállni a témához. Szerinte azonban, ha a kiadók és a hirdetők megfelelő módon tárják reklámjaikat a webezők elé, akkor az az internetezők és az online ökoszisztéma számára is nagyszerű lehetőségeket jelent.
Ingyen szolgáltatások vs. lassabb betöltődés
Régóta kísértő probléma a reklámok kezelése a weben. Vitathatatlan érdemük, hogy számos szolgáltatást ingyenesen biztosítanak az internetezők számára; például a Google kereső vagy a Facebook közösségi hálózata nem tudna nélkülük díjmentes hozzáférést kínálni rendszereikhez. Ugyanakkor minél figyelemfelkeltőbbre fazonírozott mivoltuk – melyre az átkattintási arány, és így közvetve a bevétel növelése miatt van szükség – gyakran zavaróvá teszi őket, a sok animáció és kód pedig lelassítja a weboldalak betöltődését.
Mindez számos tekintetben megkeseríti az internetezők online életét. Gyorsabban lemerülő akkumulátorok, megnövekedő mobilhálózati költségek, sérülő magánszféra egyaránt kíséri útjukat, sőt, még akár malware forrásként is szolgálhatnak. Mindemellett elterelik a monitor előtt ülő figyelmét a tartalomról, zavaró megjelenésük miatt nem csoda, hogy netezők tízmilliói használnak ellenük blokkoló eszközöket.
Ez egyébként a kiadókra is hatással van; a fenti problémákat, néha egyszerre akár többet is megtapasztaló internetezők adott site-tal való elkötelezettsége ellen hatnak a lomha reklámok. És persze magukra a hirdetőkre is, hiszen miután egy felhasználó reklámblokkolót telepít, nagyon nehéz rávenni, hogy hagyjon fel a szolgáltatás használatával.
A Google CBA-ja
A fenti problémára kísérel megoldást találni a Google a Coalition for Better Ads kezdeményezés létrehozásával. Egy szervezetben próbálja meg összehozni a feleket és közös erőfeszítések megtételére sarkallja őket. Így került a CBA-ba a kiadói oldal, mint a Facebook, a News Corp. vagy a The Washington Post; a hirdetők, mint a Unilever vagy a Proctor & Gamble és az iparági csoportok, mint az IAB (Interactive Advertising Bureau) vagy az ANA (Association of National Advertisers).
A felhasználói élmény javítása érdekében, ha a reklámokat nem is tiltja ki böngészőjéből, azért tett néhány lépést a Google. Például a lassú 2G mobilhálózaton keresztül netezők esetében a Chrome nem engedi a document.write funkciót. Ezzel a weboldalak elemezhetik a reklámok teljesítményét, de egyben akár több tíz másodperccel is lassíthatják a teljes site betöltődését.
Digitalizáció a mindennapokban: hogyan lesz a stratégiai célból napi működés?
A digitális transzformáció sok vállalatnál már nem cél, hanem elvárás – mégis gyakran megreked a tervezőasztalon. A vezetői szinten megfogalmazott ambiciózus tervek nehezen fordulnak át napi működéssé, ha hiányzik a technológiai rugalmasság vagy a belső kohézió.
CIO KUTATÁS
AZ IRÁNYÍTÁS VISSZASZERZÉSE
Valóban egyre nagyobb lehet az IT és az IT-vezető súlya a vállalatokon belül? A nemzetközi mérések szerint igen, de mi a helyzet Magyarországon?
Segítsen megtalálni a választ! Töltse ki a Budapesti Corvinus Egyetem és a Bitport anonim kutatását, és kérje meg erre üzleti oldalon dolgozó vezetőtársait is!
Az eredményeket május 8-9-én ismertetjük a 16. CIO Hungary konferencián.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak