Már az is haladás, ha eldöntöttük, a vállalkozásnak a sokféle számítógépes lehetőség közül notebookra van szüksége. Kisvállalatoknak szóló tippsorozatunk egyik előző részében mi is foglalkoztunk azzal a kérdéssel, asztali PC vagy noteszgép kerüljön az újonnan alapított cégek munkatársaihoz. Ha viszont ez alapján már tudjuk, hogy a kollégáknak (vagy egy részüknek) a mobil munkavégzés, az utazások vagy a távmunka támogatására megfelelőbb egy notebook, még sok kérdésre kell válaszolnunk a leendő eszközzel kapcsolatban.


Csábító árcédulák ■ A legelső kategória, amellyel egy átlagos (tehát nehéz) pénzügyi helyzetből induló kisvállalkozás mély szimpátiát érezhet, mindenképpen az óriásplakátokon, weboldalakon és minden egyéb fórumon burjánzó akciós, szuperolcsó notebookoké. Az olcsóság persze nem feltétlenül jelenti azt, hogy az eszköz rossz minőségű, de takarhat más olyan körülményeket, amikre érdemes odafigyelni.

Sajnálatos gyártói-nagykereskedői gyakorlat például a túlraktároztatás, amikor a kedvező eladási jelentések, valamint a viszonteladók presszionálása miatt "felülről" szabályosan túltömik a boltok készleteit. A normál fogyási aránynál nagyobb raktár a műszakilag és árban is gyorsan változó notebookkínálat miatt hamar megbosszulja magát, ezért aztán a boltok egy idő után kénytelenek raktársöprés, téli / nyári / iskolakezdési / karácsonyi akció fantázianeveken, akár áron alul is kiszórni a beragadt modelleket.

Az ilyen gyakorlat eredményezhet hihetetlenül jó vételt és klasszikus "bepalizást" egyaránt. Ezért az akciós termékeknek minden esetben nézzünk utána tüzetesebben: mikori modellről van szó, a régebbi típusokra még él-e a gyártói támogatás, vannak-e friss eszközmeghajtók a gyártó weboldalán. Figyeljünk oda a megfogalmazásokra is: nem mindegy, hogy egy processzor Core2Duo vagy dual core (ez utóbbi ugyebár csak kétmagosat jelent, ám könnyen összetéveszthető az Intel előző generációs processzorcsaládjának nevével).

Gyakorlatlan vásárlóknak szintén nem tűnhet fel a notebook és a netbook nevében található kis betű-eltérés, amely a működés közben viszont már sok gondot okozhat. Bár kis bélyegképen egy olcsó netbook könnyen összetéveszthető egy hagyományos notebookkal, kicsomagoláskor aztán a vevő rácsodálkozhat a 10 hüvelykes kijelzőre, az apró és kényelmetlen billentyűzetre és a gyenge teljesítményre. A netbook ráadásul egy lassacskán kifutó kategória, hiszen ár-érték arányban "beszorult" a notebookok és a divatba jövő tabletek közé, ezért a most vásárolt netbookok a legtöbb esetben már legalább egyéves modellek.

Mi van a dobozban? ■ Notebookok esetén nagyon fontos, hogy már a vásárlás előtt fontoljuk meg, milyen konfigurációra van szükség, a moduláris felépítésű asztali PC-khez képest ugyanis itt jóval kevesebb lehetőségünk lesz az alkatrészek későbbi módosítására. Ha egy notebookot azonban szeretnénk évekig felhasználni a lehető legtovább "kiélvezve" a befektetést, a következő alkotóelemeket mindenképp vizsgáljuk meg:


Memória | Alapesetben 2 gigabájt alá már nem "illik" lemenni, a netbookoktól eltekintve egy alap irodai noteszgépben is helye van 2 GB RAM-nak. Érdemes azonban megnézni, milyen szabványú a beépített memória (a jelenleg aktuális DDR3 vagy a korábbi DDR2), valamint egy esetleges későbbi csere esetén milyen memóriatípusokat támogat az eszköz. Arra is érdemes kitérni, hogy ha a meglévő memória mennyiségét bővítenénk, van-e szabad foglalat, vagy ezt csupán a meglévő modul kivételével és egy nagyobbra cserélésével oldhatjuk-e meg.


Merevlemez | A noteszgépek háttértára kapacitás terén általában még alulmarad az asztali PC-kbe építhető, akár 1-2 terabájtos merevlemezekhez képest. A régebbi modellekben néha még 250 gigabájtos "winchesterek" is előfordultak, a mai alapnak a 320-500 gigabájtos merevlemezzel szerelt modellek számítanak. A rendszer gyorsaságát nagyban befolyásolja, milyenek az alapból beszerelt eszközök: az átlagos notebookokban SATA2 csatlakozós, 5200 rpm (másodpercenkénti fordulat) sebességű modellek dolgoznak, ha 7200 rpm-essel szerelt eszközt találunk, mindenképp jól járunk vele. Egyes noteszgépekben találhatunk második merevlemez beszerelésére szolgáló helyet, ez szintén könnyű és olcsó bővítést tesz lehetővé.


Áramellátás | A mai notebook akkumulátorok moduláris felépítésük alapján úgy is csoportosíthatóak, hány cellásak - ez gyakorlatilag az akkuban különálló áramforrások számát jelenti, amely komolyan befolyásolja a hálózati áram nélküli működéskor elérhető üzemidőt. Érdemes cserélhető akkuval ellátott modelleket választani, hiszen egyéb esetben csak a gép megbontásával, vagy egyáltalán sehogy nem lehet "feléleszteni" a pár év alatt elfáradt akkutól haldokló notebookot. Figyeljünk rá, hogy még a legnagyobb nevű gyártóknak is vannak beépített akkus gépeik, ezek akkucseréjének módjáról körültekintően tájékozódjunk. Ha az akku cserélhető, nézzünk utána, létezik-e nagyobb kapacitású csereakku, ha például a leendő felhasználó hosszú utakon is szeretne dolgozni: az alapesetben maximum 2-3 órás működést garantáló elsődleges áramforrás ezt nem teszi lehetővé.


Csatlakozók és extrák | Legvégül vegyük sorra, milyen ki- és bemenetek találhatók a notebookon alapértelmezésben. Ez egyrészt az egyes csatlakozók száma miatt lehet érdekes. Például az USB-k tekintetében: ha sokszor szeretnénk asztali gépként, billentyűzet és egér csatlakoztatásával használni az eszközt, esetleg időnként pendrive-okat is igénybe venni, a régebbi gépek vagy olcsóbb modellek 1-2 USB kapuja kevésnek bizonyulhat (persze ez is áthidalható egy pár ezer forintos USB elosztó beszerzésével, de kényelmetlen). Nézzük meg azt is, hogy asztali használat esetén van-e VGA kimenet a notebookon, és az milyen szabványú (a régi D-Sub, a modern monitorokon található DVI vagy a legújabb monitorokkal és televíziókkal kommunikáló HDMI). Emellett gondoljuk át, szükség lesz-e a munka során speciális bővítésekre vagy funkciókra, például külső SATA csatlakozóra háttértárak alkalmazásához, beépített kártyaolvasóra, videókonferenciához webkamerára, vagy épp a biztonságos használat érdekében ujjlenyomat-olvasóra.


A józan ész ereje ■ A fentieken kívül természetesen még megannyi szempontból megvizsgálhatjuk a leendő munkaeszközt. Grafikai, tervezési munkákhoz érdemes például az alap grafikus vezérlők helyett valamilyen dedikált megoldással (például AMD vagy Nvidia) szállított modellben gondolkozni, és nagyobb kijelzővel szerelt gépet választani. A 17 hüvelykes kijelzővel szerelt úgynevezett "desktop replacement" notebookok már valódi asztali PC-helyettesítők, amelyeket lehet ugyan hordozni is, de méretük és súlyuk miatt nem ez az elsődleges cél.

Kérdezzünk rá a garancia gyakorlati megvalósítására: csere- vagy szervizgarancia érvényes-e az eszközre, milyen javítási időt vállalnak, biztosítanak-e cseregépet, hogy és hol történik az átadás-átvétel... Az ilyen kérdések triviálisnak tűnhetnek, de a munka során többnapos vagy akár hetekben mérhető kieséstől kímélhetjük meg magunkat a jó választással.