Legyen bármilyen kicsi is egy kisvállalkozás, ha már egynél több számítógép dolgozik benne, ezeket érdemes minél hatékonyabban összekötni. A gyorsaság mellett a biztonság is legalább ugyanolyan fontos, és persze gondoljuk át, hogy másra is lehet használni a hálózatot, mint gépek kommunikációjára.
Előző cikkünkben végignéztük, milyen feladatkörökre milyen számítógép-típusokat érdemes beszerezni egy kisvállalkozás indulásakor. Most a következő logikus lépés legfontosabb kérdéseit vesszük sorra: hogyan kommunikáljanak egymással ezek a gépek?
Dróttalan utakon ■ Ha tíz évvel korábban kellene összeállítani egy ilyen cikket, szinte kikerülhetetlen lenne a vezetékes eszközök használatáról értekezni: az akkoriban elérhető vezeték nélküli lehetőségek még erősen korlátozott hatásfokkal máködtek, ráadásul hagyományos használathoz csillagászati áron tudtuk volna úgy-ahogy alkalmazni ezeket.
Ma már minden átlagos notebook rendelkezik WiFi csatlakozási lehetőséggel, az asztali PC-k száma pedig egyre kevesebb (ráadásul pár ezer forintért már ezekhez is elérhető WiFi csatlakozás bővítőkártya vagy USB-stick formájában). Épp ezért most már inkább azt kell végiggondolnunk, van-e valamilyen kifejezett akadálya vagy hátránya a vezeték nélküli kapcsolódásnak.
Egy tipikus, alapszintű kisvállalati hálózat sémájaEgy átlagos kisirodai hálózat létrehozásához a legtöbb esetben már tökéletesen elég egy vezeték nélküli rendszer, amely több előnnyel is jár az eddigi megoldásokhoz képest. Egyrészt nincs szükség a bonyolult "drótozásra", ahol a kábelek vagy láb alatt lesznek, vagy külön kell törődnünk azok elvezetésével a falakban vagy kábelcsatornákban. Vezetékes hálózatban ráadásul nehezen mozgathatók irodán belül a kliensgépek, az irodán kívül pedig szite sehogy - a vezetékes hálózatokba kívülről becsatlakozó mobil kliensek kezelésére persze vannak megoldások, de egy pár felhasználós kkv-hálózat esetében költséges, és gyakran felesleges is ilyen hibrid megoldásokat összekalapálni.
Tehát, mi az a helyzet, amikor valóban szükség van a kábelekre? Például, ha a cégen belül működtetünk szervert, például fájlok tárolására, a levelezés lebonyolítására vagy adatbázisok kezelésére. Ebben az esetben természetesen a szerverről illetve szerverre irányuló adatforgalom számára kevés egy WiFi kapcsolat sávszélessége, mondhatjuk úgy is, hogy komoly szervert még mindig "nem illik" vezeték nélkül csatlakoztatni a céges hálózathoz. Ekkor is megvan azonban az a lehetőségünk, hogy a szervert egy vezeték nélküli eléréssel is rendelkező hálózati csomópontig vezetjük el kábellel, biztosítva azt, hogy a kliensgépek már akár WiFi kapcsolattal is csatlakozhassanak.
Levegőben terjedő munka ■ Egy pár PC-t használó kisvállalkozás alapesetét vizsgálva összeállítottunk egy minta-hálózatot, amely egy átlagos kisiroda működésére tökéletesen alkalmas. A hálózat szívét ilyenkor egy több pontos WiFi router alkotja, amely egyrészt csatlakozik az internethez és összeköti a kliensgépeket a webbel és egymással is. Egy ilyen eszközön a legtöbb esetben találhatóak hagyományos RJ-45 LAN portok is arra az esetre, ha egy PC-t mégis vezetékkel szeretnénk hozzákötni az eszközhöz. Ahogy már szó esett róla, a WiFi egységekkel nem rendelkező asztali PC-k esetében lehet ez célravezető megoldás, illetve a sebesség is lehet választási tényező. Egyes routereken ugyanis találhatunk gigabit portokat is, amelyek másodpercenként egy gigabites adatáramlást tesznek lehetővé, tehát lényegesen gyorsabbat, mint az átlagos WiFi kapcsolatok.
Álljunk is itt meg kicsit, és nézzük meg, milyen gyors adatátvitelt érhetünk el egy WiFin kapcsolódó eszközzel. A jelenlegi WiFi szabvány a 802.11 valamilyen variánsa, amelyet az adott eszköz jellemzői között a számozás utáni betűvel vagy betűkkel jelölik. A leggyakoribbak közül az "a" és "g" szabvány maximuma másodpercenként 54 megabit, a "b" mindö9ssze 11 megabitet garantál, az "n" elméleti maximuma pedig 600 megabit másodpercenként, ám ezt az épp használt frekvenciatartomány, valamint más vezeték nélküli eszközök interferenciája is jelentősen befolyásolhat.
Egyes routerek egyéb módszerek beépítésével javítja a WiFi kapcsolat minőségét: a D-Link DIR-855 például úgynevezett Quadband technológiát használva 600 Mbps összevont sávszélességet kínál több frekvencia egyidejű használatával.
Svájcibicska: sávszélesség, biztonság és gigabites csatlakozók egyszerreEgy tipikus kisvállalati hálózatban tehát központi helyen ül a vezeték nélküli, ám vezetékes kapcsolatot is kínáló router, amelyhez szükség esetén az internet felé DLS- vagy kábelmodem csatlakozik.
A céges PC-k egy része kábellel, más részük pedig vezetékkel kapcsolódik a routerhez és ezáltal egymáshoz is - persze nem azonnal, ehhez "idomítani" kell őket. Egy alapszintű Windows hálózaton ugyanis csak akkor "látják" egymást a számítógépek, ha azonos tartományban vannak, ezért a Windowsok hálózati beállításai alatt közös HomeGroupba kell őket rendezni. Ez persze nem ördöngős feladat, csupán minden gépnek meg kell adni ugyanazt a hálózat-nevet és az igazoló kódot. Ezután a gépek még mindig nem teljes egészében látják egymást (ami általában nem is cél), külön meg kell osztanunk azokat a mappákat, amelyek tartalmát olvashatóvá vagy módosíthatóvá szeretnénk tenni mások számára is.
Ha a számítógépeket már csatlakoztattuk a hálózathoz, érdemes más eszközöket is elérhetővé tenni. Régebben általános gyakorlatnak számított a "minden PC mellé egy nyomtató" megközelítés, ám ez kihasználtság és energiatakarékosság szintjén nem épp pénztárca-barát módszer. Már kifejezetten olcsó kategóriában is elérhetők olyan nyomtatók, amelyek vezetékkel, vagy akár vezeték nélkül is csatlakoztathatók egy adott hálózathoz, így bármelyik kliensgépről elérhetőek. A legjobb megoldás olyan multifunkciós eszköz csatlakoztatása, amellyel egyben a lapolvasási, faxolási funkciókat is központilag meg tudjuk oldani.
Ha szerverrel nem is feltétlenül kell rendelkeznie egy kisvállalatnak, a fájlok tárolása ettől még szintén lehet centralizált. Az úgynevezett NAS-ok, tehát hálózati adattárolók jóval kisebbek méret és energiafogyasztás szempontjából is, mint egy fájlszerver, mégis tökéletes hálózati tárhelyet kínálhatnak, manapság több modell rendelkezik vezeték nélküli eléréssel is. NAS-okat a hálózati nagyágyúk (például a Cisco és leányvállalata, a Linksys, a D-Link vagy a Netgear) és az adattárolás felől érkező gyártók (így a WD, az Iomega vagy a Raidsonic) is kínálnak, a választásban a kapcsolódási lehetőségek és a kapacitás alapján tudunk dönteni.
Nem ezeket a routereket keresed ■ A vállalati hálózatok a cég méretétől függően valamiben mindenképpen megegyeznek: biztonságos hozzáféréssel kell felruháznunk őket, ami a vezeték nélküli megoldásokra hatványozottan igaz. A kábeles hálózatokkal ellentétben a WiFi nem "áll meg" az iroda falainál, egy őrizetlenül hagyott kapcsolatra bárki rátalál, felcsatlakozik és máris használja az internetet, vagy akár mazsolázgat a bizalmas céges adatok között.
Ne csak a hálózat neve legyen riasztó - az erős biztonság alapfeltétel!A routerek különféle biztonsági megoldásokat kínálnak arra, hogy a vezeték nélküli hálózathoz valóban csak az arra jogosultak férhessenek hozzá. A legalapvetőbb WEB szabvány már egy évtizednél is öregebb, viszonylag könnyen feltörhető, ezért a WPA-t, illetve ennek továbbfejlesztett, 256 bites WPA2 nevű változatát tartják naprakésznek. Ekkor a felhasználók csak egy megfelelő jelszó használatával csatlakozhatnak a hálózathoz. Fontos tehát, hogy ahogy használatba vesszük a céges WiFi hálózatot, azonnal védjük le megfelelően - ehhez vagy egy böngészőben kezelhető, HTML alapú felületet nyújt a router, vagy egyes modelleknél létezik pár gombnyomásra "összepárosító" rendszer is.
Cikkünk folytatásában kiegészítő eszközöket, a hálózat felügyeletével és védelmével kapcsolatos technológiákat járunk körül. 
